Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Minden forint számít

Vajon hogy lehet az, hogy a munkánk megbecsülése a béka segge alatt van, és már az emberek nagyobb többsége kíván minket a pokolra a pártunkkal együtt? – vakarhatják a képviselők az imázsjavító brainstormingon a fejüket.

Egyszerűen senkik vagytok, hej, hej” – skandálhatná a népszerű rigmust az utca embere, és nehéz lenne megcáfolni, hogy nem így van.
 
Nincs olyan negyedév, hogy ne derülne ki valami trükközés a képviselőkkel kapcsolatban, a “tévedésből felvett választókerületi pótlék után” itt van a bemondásra felvett lakhatási támogatás.

A kedves képviselők kitöltenek egy papírt hogy hol laknak, és ha nem Budapestet írták be, akkor máris jár nekik a havi 116 ezer forint lakhatási támogatás. Évi 1,4 millió, nem rossz pénz ez.

Az nem számít, hogy a vagyonnyilatkozatuk szerint van lakásuk Budapesten, “tisztelt Országgyűlés Hivatal, értsék meg, én Alsóbögyörősvalagpusztán lakom, nekem ez a pénz jár, nagyon hosszú a tavaszi, meg az őszi parlamenti ülésszak …”

Magyarázat persze bőségesen akad, mind egytől-egyik nagyszerű, nekem az a kedvencem, hogy “ők legalább nem íratták át a budapesti lakásukat valamelyik rokonuk nevére“. Miért nem egyből azt mondják, hogy érezzétek magatok megtisztelve (köcsögök), hogy egyáltalán beleírtam a vagyonnyilatkozatomba a budapesti lakást.

Pörzse Sándor (Jobbik):
– A budapesti lakásomban édesanyám él, ő az ingatlan haszonélvezője. Én magam Tahitótfaluban lakom életvitelszerűen, ezért veszem igénybe a lakhatási támogatást.
Parlament – Tahitótfalu 30 km, menetidő 40 perc.

Baracskai József (DK):
A XIII. kerületi lakásában nem szokott tartózkodni, mert olyan rossz állapotban van. “Ő legalább – ellentétben több képviselőtársával – nem íratta át egyetlen rokonának a nevére sem az ingatlant.

Szilágyi László (LMP):
Száron van bejelentve, mert a budapesti panellakásában az édesanyja lakik. Szilágyi január 1.-vel lemond a lakhatási támogatásról.
Parlament – Szár 50 km, menetidő 41 perc.

Nyikos László (Jobbik):
Az V. kerületben, a Parlamenttől pár percre van lakás a képviselő úrnak, de a ház állapota miatt ő csak befektetésnek vette a lakást, most szentendrei házában lakik, és azért vesz fel havonta 116 ezer forintot lakhatásra, mert ebből “újítgatja” fel fővárosi garzonját. “Én ennek a lakhatási támogatásnak a felvételét azzal indokolom, hogy ennek a segítségével folytatom majd a felújítást.”
Parlament – Szentendre 21 km, menetidő 28 perc.
 
A tavaly tavasszal lebukott képviselők pedig pofonegyszerűen megoldották a helyzetet: eladták vagy a rokonuk nevére íratták át a budapesti lakásukat, mivel ezek a budapesti lakások már a friss vagyonnyilatkozataikban nem szerepelnek, így a legteljesebb mértékben jogszerű a havi 116 ezer forint felkarmolása.

386 fős ötpárti nagykoalíció a lakhatási támogatásért és a trükközésért. Mondjuk honnan is tudhatnák, hogy 116 ezer forintból családoknak kell(ene) megélniük, nekik ez csak egy szaros pótlék.

Nem a MÁV meg a BKV a köztünk élő szocializmus, hanem ezek a képviselők. A forradalmi és elsöprő erejű villámgyors törvényalkotás – csodák-csodája – csak két területen mondott látványosan csődöt: a képviselők javadalmazásának reformja és a pártfinanszírozás kérdése. Ebben a két témában az elmúlt két év is kevés volt, hogy megszülessen … akármi is. 

Szerencsére tényleg véget vetettek az “elmúlt nyolcévnek“, látjuk, hogy minden máshogy megy …

Frissítés: Nyikos és Pörzse is lemondott a lakhatási támogatásról.

Megosztás