Másfél évvel a kormányváltás és 14 hónappal a Főváros "bevétele" után még mindig nem sikerült megoldani a BKV helyzetét. Tudjuk, hogy nem éppen rózsás állapotban vették át a BKV-t, de azt is tudjuk, hogy ha a kétharmad kigondol valamit, akkor nem számít semmi, keresztülverik-keresztülviszik. A BKV esetében viszont semmi sem történt, talán nem tudják, vagy nem is akarják megoldani a problémákat. Talán Tarlóst akarják szívatni, talán nem érdekük egy profi, költséghatékony, üvegzsebű közlekedési vállalat. Sajnos ez utóbbira már vannak jelek.
Viszont az 1,8 millió budapesti lakos és az agglomeráció szeretne normális áron, normális körülmények között balesetmentesen közösségi közlekedni.

Ideális esetben a BKV-t 3 szereplőnek kellene finanszíroznia: az államnak, az utasoknak és a tulajdonosnak 1/3-1/3-1/3 arányban. Tavaly láthattuk, hogy ez nem így történik, a jegybevétel 38%, állami támogatás 51%, a tulajdonosi támogatás 3,9% volt.

A Demszky Gábor által kitaposott útról sajnos Tarlós István sem lépett le, ugyanúgy havonta-kéthavonta plusz milliárdokért kuncsorog a kormánynál, mint Demszky, miközben a Főváros egyszerűen nem finanszírozza a saját közlekedési vállalatát.

"Halmozottan jelentkezik az a hiány, amely abból adódik, hogy a főváros hosszú éveken keresztül nem adott pénzt a közlekedési vállalat működési költséginek fedezésére. Az agglomeráció folyamatosan igénybe veszi a fővárosi közösségi közlekedést, de a kiegészítő normatívákhoz egyetlen fillérrel sem járul hozzá. A helyi adókat – még a parkolási díjakat is – a kerületek szedik be, a fővárosnak a szó szoros értelmében nincs adóbeszedési lehetősége." – írta Tarlós Orbánnak.

Mielőtt azonban rádobnánk az első követ Tarlósra, sajnos abban igaza van, hogy a helyi adókat a kerületek szedik be, az egységes fővárosi parkolási céget megfúrták, a parkolási pénzeket is a kerületek szedik be, az iparűzési adót osztja csak meg a főváros és a kerületek egymás között 47-53% arányban. Tarlós egyeztetett a BÖSZ-el, de a kerületek leszögezték, hogy "a kerületi polgármesterek nem tartják indokoltnak a változtatást az iparűzési adó megosztásának jelenlegi rendjén, ha a kerületektől elvonnának az összegből, akkor kötelező feladataik ellátása lehetetlenülne el."

Vagyis a kétszintű önkormányzati rendszerben a kerületek "élvezik" a közösségi közlekedés nyújtotta szolgáltatást, de nem fizetnek érte, fizetnie a Fővárosnak kellene, de az adóbevételek nagy részével nem ő rendelkezik.
Faramuci egy helyzet ...
 
Logikus lenne, ha a BKV büdzséjéből hiányzó 20-30 milliárd forintot fele-fele arányba adná össze Budapest és a 23 kerület, hiszen az iparűzési adón is ilyen arányban osztozkodnak. Ha valamelyik kerület pedig nem kíván fizetni a közösségi közlekedéséért, akkor ott nem lesz közösségi közlekedés…

A budapesti kerületi fideszes polgármesterek azonban nem így gondolkodtak, és benyújtottak október végén egy olyan törvényjavaslatot, amely szerint Budapesten 1%-kal, vidéken 0,5%-kal emelkedne az iparűzési adó, és ezt a pluszbevételt közösségi közlekedésre lehetne csak fordítani. A Fidesz-frakció a javaslatot elvetette.

Sajnos azonban más ötlet híján a Rogán Antal, Bagdy Gábor, György István, Láng Zsolt december 9-én benyújtották a fenti ötletük egy módosított változatát, e szerint csak Budapesten emelnék az iparűzési adót 2%-ról 2,5%-ra, de a cégek, vállalkozások levonhatnák belőle a a dolgozóknak vásárolt bérletek árát.

Az indoklás:
"Tekintettel arra, hogy a helyi közösségi közlekedés fenntartása az önkormányzatokról szóló törvény értelmében a települési önkormányzat feladata, az ehhez szükséges forrásoknak is a településeknél kell rendelkezésre állnia. Ezért a törvényjavaslat a főváros számára, amely a tömegközlekedés biztosításával jelentős költségigényű feladatellátást vállal fel, a feladatellátás biztosítása érdekében növeli az adóztatási mozgásteret a helyi ipar űzési adóban, a helyi adótörvény módosítása révén."

Cinikusan elismeri, hogy a BKV-t a Fővárosnak kellene fenntartani, de a kerületek nem adnak erre pénzt, inkább akkor emeljék az iparűzési adót.

Tarlós Istvánnal egyből elszaladtak a pacik:
"Mintegy 40-45 milliárd forintot várna a főváros az iparűzési adó emelésétől. Megegyeztem Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy csak ilyen forrást lehetséges találni, ennek alapján nyújtották be a képviselők a javaslatot. Az adómérték februártól lenne hatályos, de még az sem biztos, hogy ennek hosszú távúnak kell lennie, ugyanakkor néhány évre biztosan szükség van. Az adó igazolná a bankoknál, hogy a főváros rendelkezik forrásokkal, ez lehetővé tenné a BKV hiteleinek tovább görgetését."

A VEKE azonban gyorsan osztott-szorzott: "Álmodik a nyomor. A főpolgármester vagy nincs tisztában a számokkal, vagy megvezették. Ilyen összegnek semmilyen realitása nincs. Nagy baj lesz, ha most hátradőlnek, mert a probléma nagyon nincs megoldva."

A Főváros 2012-re ugyanis 79,8 milliárd forint iparűzési bevételt tervezett be, így elméletileg egy 25%-os emelés + 20 milliárdot hozna. Elméletileg.
– Az adóemelés rontja az adómorált.
– Elég a telephelyet áthelyezni az agglomerációba, és máris megspórolták az adóemelést.
– A bérletek ára leírható lenne ebből az összegből. A nagyobb cégek már most is állják a bérlet árának 80%-át a dolgozóiknak, a kisebb cégek, bt-k, kft-k esetében pedig ez a fél százalék olyan kis tétel, hogy ha már 1-2 ember áfás számlára veszi meg a havi bérletet, már megvan az összeg. Egy 20 milliós forgalmú cég esetében a fél százalék csak 100 ezer forint, ami 10 havi bérlet …

"Csak éves bérletből kilencmilliárd forintnyit szeretne eladni a BKV, márpedig ezek többsége céges. Ha ezt mind visszaigénylik, lehet, hogy nem is lesz olyan jó az a szaldó. Mindenki számlát fog kérni a bérletéről meg a tömbjegyéről is, a vállalkozások meg fel fogják ezeket vásárolni, mert megspórolják vele az adót" – írja VEKE.

Azért fizetünk adót, nem is keveset, hogy az állam / önkormányzat megoldjon olyan feladatokat, ami az állam / önkormányzat feladata.
Ezzel az erővel ugyanígy ki lehetne különadókat vetni a MÁV, az egészségügy, vagy az oktatás finanszírozására.

Például el kellene azon gondolkozni, hogy Európában egyedül álló módon csak nálunk utazhatnak ingyen, korlátozás nélkül a 65 éven felüliek. Biztos, hogy az ország jelenlegi helyzetében erre kell költeni (ki tudja mennyit?). Ha a törvény erre kötelezi erre a BKV-t, akkor a szolgáltatás ellenértékét ki is fizetik nekik?
 
2012-ben is marad a 60-as 70-es évekből itt maradt lyukasztós jegyrendszer. Semmi reform, se zónák, se időalapú jegyek. A szöveg szokásos, "mi egyből a lehető legmodernebb jegyrendszert vezetjük be", bla-bla-bla. Mikor is?  2016-ban és vagy 30 milliárdból. Jó biznisz ez egyeseknek, addig meg az utasok legyenek szívesek összedobni azt az évi 50 milliárdot.

Aki szerint pedig a BKV-nál már minden rendben, megállították a milliók kitalicskázását, annak azt javasolom, hogy pörgesse végig a BKV hatályos szerződések pdf-et … csupa-csupa finomság 10-20-30-40 milliókért. 65 oldalon keresztül.
 
Elképesztő dolgokra folynak ki a pénzek a BKV-nál, miközben 500 buszt azonnal le kellene selejtezni és "az elvégzendő nagyjavítások mindössze 16 százalékát végezték el 2005 óta, az elmúlt hét évben 1878 nagyjavítást kellett volna elvégezni, de ebből 1575 elmaradt." És az az ember, aki szándékosan hagyta szétrohadni a BKV-t, most a nyugdíjasok boldog életét éli Budakeszin. Mert neki volt egy nagy, nagyon nagy, 500 milliárdos álma, a 4-es metró…