Támogatom
EN

Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Kisebb termékadó, de már ősztől

6

Nem sokat húzták az időt, a keddi bejelentés után péntek délután (mikor máskor) Kovács József és Font Sándor önálló képviselői indítványként benyújtotta a népegészségügyi termékadóról (NET) szóló törvényjavaslatot.

Talán az édességlobbi hatására, talán csak a régi taktikát (megszellőztetünk valami borzalmasat, majd pár nap múlva, mikor már halkabb a hörgés, benyújtunk/megszavazunk egy fele olyan szörnyűt, amit győzelemnek fognak fel, és örülnek neki) alkalmazva a kiszivárgott számoknál kisebbeket tartalmaz a javaslat. Bár ez még könnyen megváltozhat, bármikor…

A törvény szeptember elsején lépne életbe, a NET pedig a külföldre eladottakra nem, csak a belföldre értékesített termékekre vonatkozik majd, az indoklás szerint "A mentesség oka, hogy ezen esetekben bizonyos, hogy a terméket nem Magyarországon fogyasztják el, így ez a fogyasztás Magyarországon népegészségügyi kockázatot nem jelent."

Bizonyos, hát persze….. ilyen az, mikor elefántcsonttoronyból hoznak döntéseket.

Az előterjesztésből egyébként nekem nem az jön le, hogy a kormány olyan nagyon szívügyének tekinti a lakosság egészségi állapotát, elvégre milyen dolog az, hogy a NET csak az "előrecsomagolt cukrozott készítmény"ekre vonatkozik? Vagyis cukrászdában, étteremben mindenki telezabálhatja magát sütivel, fagyival, az nem egészségtelen. Vagy csak nem jutott eszükbe? Esetleg így akarják helyzetbe hozni a vendéglátóipari kkv-kat a nagy gonosz édességgyárakkal szemben? Érdekes, bár némi skizofréniát érzek….

Mondjuk a 100% magyar tulajdonú, 100 éves múltra visszatekintő, egyik legismertebb csomagoltsüti- és nápolyigyártó Benei és Társa Kft. (100-130 dolgozó) is megszívja majd, de mit is akarnak, mikor 3 belföldi partnerük van, és abból egyik sem a Coop vagy a CBA?!

Lakos István, a 600-700 embert foglalkoztató Bonbonetti (Tibi, Cherry Queen, stb.) gazdasági igazgatója:

Az üzletember szerint az adó nagyon súlyosan visszaveti az egész magyar édesipari ágazatot – már az adó hírére visszamondtak a cégnél száz tonna fölötti megrendeléseket a kereskedelmi partnerek –, a hazai cégeket versenyhátrányba hozza a külföldiekkel szemben.

"Egy multinacionális, külföldön termelő vállalat gyártásának marginális része, ami Magyarországra jön, és amit most pluszadó sújt. A mi tevékenységünk döntő része viszont – akárcsak a többi magyar cégé – a hazai piacra irányul, így termelésünk sokkal nagyobb hányadát sújtja a tervezett adó."

Az adó bevezetése nyomán várhatóan kialakuló helyzetről azt mondta: miközben az édesipari cégek egy jelentős része külföldre vitte a gyártást, „mi jelentős erőforrásokat fektettünk az itteni működésbe, de ha ez így marad, lehet, azzal szembesülünk, jobb lett volna vagy jobb lesz mások példáját követni”. Mint mondta, „a törvénytervezet megrengeti a magyarországi termelésbe vetett hitünket, a magyar munkahelyek megtartásába fektetett eddigi erőfeszítésünket és önkéntes elkötelezettségünket”."

 

És a 2 magyarországi óriás számokban:

1, Unilever (150 országban mintegy 163 ezer embert foglalkoztat)

– hazai leányvállalata 1991-ben jött létre

– az Unilever Magyarország Kft. a csehországi, szlovákiai, szlovéniai, horvátországi és boszniai vállalatokkal együtt a Közép-Európa Régió cégcsoport része, budapesti központtal

– Magyarországon három gyárral rendelkezik: a Nyírbátori Háztartás-vegyipari és Kozmetikai Gyárral, a Veszprémi Jégkrémgyárral és a Röszkei Élelmiszergyárral

– hazánkban 450 munkavállalót foglalkoztat, a gyárakkal együtt dolgozóinak száma 970 fő

– Magyarországon forgalmazott élelmiszer- és jégkrémmárkái:  Knorr, Delikát8, Bertolli, Flora, Globus, Rama, Delma, Lipton, Algida, Magnum, Carte D’Or, Krémkönnyű

2, Nestlé (487 gyára és 253 000 alkalmazottja van világszerte)

– a Nestlé Hungária Kft. 1991-ben jött létre

– négy magyarországi gyára van: Szerencsen kakaó- és kávétermékeket, Diósgyőrben üreges csokoládéfigurákat, Bükön állateledelt, Kékkúton pedig ásványvizet állítanak elő

– a gyárakban 1.600 főt foglalkoztat

– élelmiszermárkái a teljesség igénye nélkül: Nescafé, Nesquik, Nestea, Szerencsi, Maggi, Boci, KitKat, Balaton, AfterEight, Smarties, Chocapic, CiniMinis, Cheerios, Fitness, CornFlakes

970 + 1.600, az összesen ~2.600 munkavállaló, akik izgulhatnak, hogy megmarad-e a munkahelyük, vagy mehetnek a Mkfn Közmunkaprogramba a NET miatt…..

Ami egyébként egy "csöppet" aránytalannak tűnik.

"A rendelkezésünkre álló hivatalos felmérések szerint nagyjából 150 milliárd forint az adóval sújtani tervezett szektorok éves forgalma. A nyilvánosságra került adómértékekből úgy számolunk, ezt 30 milliárdos termékadó sújtaná. Az összeg súlyát mutatja, hogy a kereskedelmi szektor 7000 milliárdos éves forgalom után fizet ugyanilyen összegű különadót" – mondta Bélai Krisztina, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára.

 

30 milliárd a 150-nek 20%-a, a 7.000-nek viszont csak 0,43%-a.
Most már tényleg kéne küldenünk egy számológépet Matolcsynak.
Vagy a feleségének, nem tudom.

Az Indexen olvasható, hogy a Magyar Márkaszövetség évi 1.300 milliárd forintnyi forgalmat produkáló, jelenleg 13 000 munkahelyet fenntartó hatvan tagvállalata körében a szerdai közgyűlésükön készült gyorselemzés azt mutatja, hogy az év végéig minimum négy magyarországi gyártóhely zárhat be, emiatt akár 2.000-2.200 ember veszítheti el az állását. Gyárbezárásra a főleg hazai piacra termelő kis és közepes cégek kényszerülhetnek, de várhatóan a részben exportra dolgozó nagyobb vállalkozások is folyamatos, elhúzódó elbocsátásokra kényszerülnek majd a többletterhek miatt, így számításaik szerint 4.500-5.000 ember állása forog kockán.

Mivel a NET természetesen az ÁFA előtt rakódik rá a termékekre, jelentős árdrágulás várható, viszont Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára megmondta:

"Aki ezt a törvénytervezetet kitalálta, nem ismeri a modern kereskedelmi láncok logikáját, beszerzési politikáját. A gyártók és a kiskereskedelmi láncok akár hónapokig is elhúzódó tárgyalások során, nagy nehezen kötik meg éves megállapodásaikat. Kizárt, hogy a kereskedelem év közben, automatikusan elfogadná a gyártók magasabb átadási árait, főleg a karácsonyi szezonra készülve."

 

Politikusok vs. Élet, sokadik menet.

Szép volt az elképzelés, hogy a gyártó vagy importőr fizeti az adót, amit továbbterhel az üzletekre, azok meg természetesen a vásárlókra, így aki ilyen termékeket vesz, az büntetést fizet, cserébe a magasabb kockázatért, amit az államnak jelent. A valóságban viszont úgy néz ki az fog történni, hogy 2011 utolsó 4 hónapjában a beszállítók fizetik majd az adót, a boltok röhögnek a markukba, a vásárlók pedig az áremelkedést nem, csak az elbocsátásokat fogják érzékelni.

Aztán pedig CD, benzin és cigi után édességért is külföldre járnak majd a magyarok, és nemhogy a NET-ből tervezett plusz 30 milliárd nem lesz meg, de még az eddigi ÁFA-bevétel is csökkenni fog.
Akkor mit lépnek majd? Határellenőrzés, csokivám, vasfüggöny?

Mert az őrület folytatódik.

Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár a hétvégén Bősárkányban, az Országos Bionapon azt mondta: folytatják az élelmiszerpiac átvizsgálását, ez alapján elképzelhető, hogy a diétás kólát, és a többi, édesítőszerrel készült italt és terméket is megadóztatják. "Végig fogjuk nézni az adalékanyagok teljes sorát, vannak olyanok, amelyeket nem adóval kell szabályozni, hanem ki kell tiltani, ilyenek például a transzzsírok" – fogalmazott Ángyán.

"Van továbbá számos olyan komponens, amelyet változatlanul az adók növelésével kell visszafogni. Ezzel megnyitjuk a saját piacunkat az egészséges élelmiszerek előtt – többek között az ökológiai gazdálkodásból származóknak –, mégpedig úgy, hogy a káros élelmiszerekre kivetett adóbevételek egy részét arra fordítjuk, hogy az egészségesek előállítását segítsük, így azok is olcsóbbak lehetnek" – tette hozzá. Ángyán szerint ez a folyamat ki fog terjedni a közétkeztetésre is. "Elkezdtük már azt a folyamatot, hogy a helyi termelés által előállított minőségi élelmiszereket bevigyük a közétkeztetésbe" – jelentette ki a HírTV-nek Ángyán.

Természetesen a módosítókkal is beindultak a kormánypártiak (és a Jobbik, LMP, MSZP is, de az nem érdekes, úgyse szavazzák meg), Nógrádi Zoltán az ételízesítő pontot levesporra cserélné, de legalább felére csökkentené az adóját, mert "A társadalom legszegényebb rétegeiben gyakorta el őfordul, hogy a család ételét a leveskockákkal, vagy ételízesítővel megízesített forró víz jelenti ." , Koncz Ferenc pedig a magyar cukoripar fellendítése érdekében adómentessé tenné a fruktózt, pozitív élettani hatásuk miatt pedig a 40%-nál magasabb kakaótartalmú (emiatt elég drága) csokoládékat.

Megosztás

Ajánló