Orbán Viktor levelet írt a rendőröknek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hopp, azt elfelejtettem mondani, hogy ez másfél éve volt.

Most már más szelek fújnak. Visszamenőlegesen el akarják venni a korkedvezményes nyugdíjat a rendvédelmisektől, ami érthető módon nekik nem tetszik.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságában, a tervezett alkotmánymódosítás vitájában Répássy Róbert (Fidesz), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára viszont egészen érdekes módon érvelt amellett múlt kedden, hogy a tervezett intézkedés helyes, sőt.

Részletek a teljes jegyzőkönyvből (ami sajnos a parlament.hu-ra még nem került fel):

"Én ahhoz szeretnék hozzászólni, amiről úgy gondolom, hogy  talán felelős vagyok, ez a bizonyos alkotmányossági probléma, a szerzett jogok kérdése. Én azért a figyelmébe ajánlanám minden egyes hozzászólónak, hogy a szerzett jogokkal szembenállhat, vagy szembeállítható vele egy másik nagyon fontos alapjog, ez pedig az állampolgári jogegyenlőség.

Tehát a szerzett jog és a jogegyenlőség, mint ahogy egyébként a polgári társadalmak alapja a polgári jogegyenlőség, az számos esetben szembekerült már a történelem folyamán, és az a helyzet, hogy ez a szerzett jog, amit önök hangoztatnak, most is a jogegyenlőséggel áll szemben. Mert ugyan vajon miért ne állna szemben, miért ne lenne szembeállítható az, hogy valaki 45 évesen nyugdíjba vonul azzal szemben, aki 65 évesen kell hogy nyugdíjba vonuljon? A jogegyenlőséget is tiszteletben kellene tartani, és a jogegyenlőséget is szem előtt kellene tartani. Nem szerzett jog egyébként az, hogy ezek a korengedményes vagy szolgálati nyugdíjasok 100 vagy 120 százalékos nyugdíjat kapnak – ez nem szerzett jog, ez tévedés. Mint ahogyan nem szerzett jog, hogy adómentesen kapják például a nyugdíjukat. Tehát lehet változtatni, és a szerzett jogok eddig nem terjednek már bizony.

Ami pedig még egy megjegyzés, az persze politikai megjegyzésem a Jobbik számára. Én nem egészen értem, hogy önök miért védik azokat a szolgálati nyugdíjas rendőröket, katonákat, akiknek az én számításaim szerint minimum a nyolcvanas években kezdődött el a rendőri vagy a katonai karrierje. Azt hittem, hogy önök a rendszerváltás előtti állampárti időket még ilyen formában sem akarják támogatni (Dr. Gyüre Csaba közbeszól.), hogy olyan rendőröket támogassanak, akik 25 vagy 30 évvel ezelőtt kezdték el a munkájukat. Legalább ebben értsük már egymást, hogy azért nem kellene azt a munkát elismerni, amit egyébként a Kádár-rendszer szolgálatában végeztek, és azt úgy kellene tekinteni, mint szerzett jog, akkor, amikor a nyolcvanas években kezdték el a rendőri pályájukat, és szerzett jognak tekinteni most, a demokráciában."

"Köszönöm szépen. Szó sincs bosszúról, legfeljebb arról a bizonyos jogegyenlőségről van szó. De önök (Jobbik), amikor védik a már szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, akkor tényszerűen, azt tudom mondani, hogy azokat védik, többek között azokat védik, akik egyébként szolgáltak rendőrként, bocsánat, nem bányászként, hanem rendőrként szolgáltak a Kádár-rendszerben. Azért ez mégsem ugyanaz a kategória.

És annyit még a szerzett jogokról, hogy önök benyújtottak egy olyan alkotmánymódosítást, amely arról szól – egyébként politikailag egyetértek vele, jogi aggályaim vannak vele -, hogy az előző rendszerben bizonyos állami vezetői vagy párttisztséget betöltött személyektől vegyük el a nyugdíjat. Bocsánatot kérek, de mi a logikai különbségtétel, mondjuk, egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között, aki az előző rendszerben ilyen tisztséget töltött be? Hadd kérdezzem már meg, hogy vajon az egyik mitől fogadható el szerzett jogként, a másik meg miért utasítandó el. Mert tényleg azt tudom mondani, hogy legalább valamilyen elvi alapon álljanak a javaslataikkal. Én hajlamos vagyok arra, hogy bizonyos… – én nem értek egyet azzal, hogy a szerzett jogok ilyen értelemben sérthetetlenek. Egyáltalán nem gondolom azt, hogy például a Kádár-rendszerben, mondjuk, a megyei pártbizottságon dolgozó Szűcs Erikának a szolgálati idejét be kellene számítani a nyugdíjkorhatárába, vagy más hasonló példát lehetne mondani. (Közbeszólások az MSZP soraiból. – Dr. Harangozó Tamás: Nézzünk már körül már egy kicsit.)
 

Nagyon szívesen elmondom a saját frakciómban is. De jó, majd hogyha találunk olyat, aki a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára volt, mint Szűcs Erika, akkor én fogom kérni a frakciónkban, hogy azt ne számítsák be a nyugdíjkorhatárába. De kérdem én, hogy ugyanez a rendőrökre miért áll meg? A rendőröknek miért ismerjük el ezt automatikusan, minden fenntartás nélkül? Önök miért ismerik el szolgálati nyugdíjra jogosító időként például a 80-as évek Kádár-huszárainak a munkáját, miközben azt mondják, hogy a pártállam más tisztségviselőinek a munkáját nem ismerik el? Erre adjanak magyarázatot! (Taps a kormányzó pártok soraiban.)"

"Gaudi képviselő úr, éppen azok, akiket ön említett, azok a 2006-os rendőrök, akiknek a nevéhez túlkapások, törvénysértések fűződnek, a híradásokból tudjuk, hogy ők már rég szolgálati nyugdíjba mentek, leszereltek, és most önök védik az ő érdekeiket is. Gratulálok ehhez! (Taps a kormányzó pártok soraiban.)"

"Csak egy mondat Pintér Sándor belügyminiszter úrra. Én nem is védem az ő szerzett jogait, szemben önökkel, akik védik az övét is és mindenkiét, aki a Kádár-rendszerben rendőr volt."

"Gaudi képviselő úr, hát mi jogászok tartsunk már össze! Önök itt beszélnek szerződéskötésről a szolgálati nyugdíjasok esetében. Milyen állammal kötöttek szerződést azok, akik a nyolcvanas években beléptek ezekbe a szolgálatokba? Milyen állammal? És milyen állam szolgálatára kötöttek szerződést? Hát legalább azt szögezzük már le, hogy az semmiféle szerződés nem volt! Az egy erőszakszerv volt, az állampárt vagy a pártállam erőszakszervébe léptek be. Ne butáskodjunk már! Jogászok vagyunk! Nem szerződést kötöttek a rendőrök, hanem beléptek egy állami erőszakszervezetbe."

"Az, hogy önök kollektíven védenek mindenkit, aki a szolgálati nyugdíjat megszerezte, ez nem helyes gondolkodás, erről próbálom önöket meggyőzni. Önök, azt gondolom, talán értik azt, miért próbálok rámutatni azokra a pontokra, ahol szerintem sántít ez a szerződéskötési elmélet az állam, és mondjuk, a rendőrök vagy a katonák között. Szerintem sántít ez az elmélet, erősen sántít.
Hangsúlyozom: a bányászok esetében nem sántít, meg más foglalkozási ágak esetében nem sántít, de azért ez kifejezetten a rendészeti szolgálatok esetében erősen sántít. Gondoljon csak bele, kik esnek bele: mindenféle BM-alkalmazottak beleestek ebbe, például a III/, nem tudom, hányas ügyosztályokon szerzett szolgálati idő is beleszámított ezekbe a szolgálati nyugdíjakba.
Tényleg, beszéljünk egy nyelven! Részben jogászként azt gondolom, világossá kell tenni ezeket a dolgokat, másrészt pedig politikai alapon is megkérdőjelezhető, hogy miért kellene az 1990 előtti szolgálati idővel úgy bánnunk, minthogyha ott egy szerződéses jogviszony jött volna létre a mai demokratikus Magyarország és az egykori szolgálatot ellátó személy között. (Taps a kormánypártok soraiban.)"

"Én még egyszer szeretném leszögezni, hogy amit elmondtam, azt
kizárólag azokra a szolgálati nyugdíjasokra mondtam, akik bizony a Kádár-rendszer idején nem erre a mostani demokratikus államra esküdtek föl, hanem egy korábbi államra, és nem vagyok hajlandó elismerni, hogy ők szerződést kötöttek ezzel az állammal annak érdekében, hogy majd a demokrácia is elismeri az ő tevékenységüket.
Az valóban igaz, hogy ’96-ban, illetve 2001-ben ez az Országgyűlés úgy döntött, hogy elismeri, de szerintem ez egyáltalán nem volt egyértelmű. Voltak olyan rendszerváltó országok, ahol elzavarták az összes rendőrt, elzavarták az összes katonát és lecserélték őket.
Voltak ilyen rendszerváltó országok. Ez ennek a parlamentnek tudható be és ezen parlament döntéseinek a következménye, hogy elismerték visszamenőleg ezeket a szolgálati időket. De én nem tekintem éppen ezért szerzett jognak, szerződéses kötelezettségének az államnak. Elismerte egy törvényben, ez így van, ezt a törvényt tiszteletben tartjuk és elismerjük.

De még egyszer nagyon kérem, és tényleg csak azért, hogy a közöttünk lévő politikai korrektség megmaradjon, én nem 3 millió nyugdíjasról beszéltem, nem azokról beszéltem, akik egyébként bányászként vagy bármilyen más módon szolgálati időt szereztek, de azért önökben is felmerül és bennem is felmerül, hogy bizonyos munkakörökben töltött szolgálati időt talán mégse kellene beszámítani. Én azért hoztam fel példának, mondjuk, a pártbizottságon eltöltött – nem tudom, minek nevezzem – valamifajta igazgatási tevékenységet, pártigazgatási tevékenységet. Azért az mégsem evidencia, hogy azt szolgálati időként el kell ismernem."

Kemény szavak, de Répássy titkársága a Blikkel azt közölte: az államtitkár nem kér bocsánatot szavaiért, mert azok „jogi és történelmi tényeken" alapulnak, és ő nem a rendőrökről általában, hanem a 90 előtt szolgáltak szerzett jogairól beszélt.

A BM véleményét is megkérdezték, íme: "A Belügyminisztérium az egész ország rendjéért visel felelősséget, és azon dolgozik, hogy a rendőrség tekintélyét helyreállítsa, amelyet a szocialista kormányok intézkedései rontottak le."

Gyarmati Pál, a Fidesz Szilvásy Pétere a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének küldött levelében egészen konkrétan fogalmazott:

"az IKM állásfoglalása szerint – Dr. Navracsics Tibor miniszter úr és Dr. Répássy Róbert államtitkár úr iránymutatása  alapján – mindazok a köztisztviselők, közalkalmazottak és fegyveres erők valamint testületek hivatásos ill. szerződéses tagjai, akiknek szolgálati viszonya 1990 május 2. előtt kezdődött meg, azok kötelesek az új Alkotmányra esküt tenni.

Okszerűen következik ez abból az alkotmányos rendelkezésből, miszerint a katonai megszállások időtartama alatt a magyar államiság nem rendelkezett szuverenitással, valamint a kommunista diktatúra időtartama illegitim, a sztálinista "alkotmány" pedig SEMMIS!

Magánemberként: Árok Öcsém, ha ebbe a szolgálati időtartamba esel, vagy felesküdsz, vagy kirúgnak!"

Nos, még akár ez is lehetséges. Mindenesetre a szakszervezetek felszalámizása már megkezdődött, nem tegnap. Először úgy volt, hogy hétfőn tárgyal Orbán a képviselőikkel, de múlt pénteken ezt az időpontot törölte, és áttette mára az egyeztetést. Az időpontváltozás bejelentése után a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke lemondott. Kónya Péter, a szimpatikus srác, aki képes volt röhögés nélkül belemondani a tévékamerába, hogy a tűzcsapnyitogatók csak tűzvédelmi gyakorlatot tartanak (Orbán ma őket dezertőröknek minősítette), Facebook-os közleményében ezt írta: "A Sztrájkbizottság vezetőjeként, a résztvevő szervezetek vezetői által kialakított többségi véleményt kellett mindig képviselnem. Az elmúlt napokban és a mai napon kialakított többségi véleményt képviselni nem tudom, az a lelkiismeretemmel összeegyeztethetetlen. Mindig is a konfliktusok tárgyalásos rendezésének híve voltam, ugyanakkor olyan tárgyalást, ahol jégre viszik az egyik felet, míg a másik a száraz parton áll, támogatni nem tudok."

Utódja a Gyarmati által kedvesen megszólított Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke lett, az egyeztetések pedig ma délelőtt tényleg megkezdődtek. Igaz, Powell Pál, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezetének elnöke, Szijjártó Péter miniszterelnöki üzenetének engedelmeskedve, tegnap tájékoztatta Szima Judit főtitkárt arról, hogy a többi szakszervezet egyhangúan úgy döntött, a TMRSZ ezen nem vehet részt. Szima Juditot ma be sem engedték a Parlamentbe. Ahogy a 14 szakszervezetből 6 másiknak a képviselőit sem.

A megbeszélés eddigi eredményeiről délben tartottak sajtótájékoztatót.

"A miniszterelnök fogadta a hivatásos állományt képviselő szakszervezetek delegáltjait. A megbeszélés higgadt, korrekt és mértéktartó hangnemben folyt – jelentette be Szijjártó Péter csütörtökön. Orbán Viktor általános tájékoztatást adott az érdekképviseletek vezetőinek arról, hogy az ország gazdasági rendszerének átalakítása milyen módon zajlik, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy még tart a szociális konzultáció, melynek eredménye döntő módon fogja befolyásolni azt, hogy a kabinet hogyan fog dönteni – tette hozzá.

A kormányfő felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy folytassa a tárgyalásokat a szakszervezetekkel, azokat a hét végéig zárja le. Ezt követően Orbán Viktor ismét találkozik a delegáltakkal – tájékoztatott a szóvivő.

Ma lehetőségünk nyílott arra, hogy a belügyminisztérium és a kormány álláspontját ismertessük a szakszervezeti vezetőkkel – mondta Pintér Sándor. Hozzátette: közelebb jutottunk ismét egy lépéssel ahhoz, hogy tudomásul vegyék a szakszervezetek azokat az elvárásokat, amelyeket a kabinet szeretne érvényesíteni. Orbán Viktortól utasítást kaptam, hogy folytassuk a tárgyalásokat, mi nem húzzuk az időt, 13 órakor folytatjuk az egyeztetéseket – emelte ki a belügyminiszter.

Powell Pál a munkavállalói oldal megbízott oldalelnöke arról számolt be, hogy azok a nyugdíjas kollegák, akik úgy döntenek, hogy nem térnek vissza a szolgálatba, – a 16 százalékos adó bevezetésével ezt megtehetik -, ugyanakkor a gyermekek utáni adójóváírás megmarad a számukra, a nyugdíjuk pedig emelkedni fog. Mindezek mellett a nyugdíjas rendvédelmisek előtt nyitva áll az út, hogy visszatérjenek a hivatásos szolgálatba, a fegyveres és rendvédelmi szervekhez."

Hahaha, az Orbán által kedden beígért alternatíva…

A miniszterelnök úr amúgy is nagyon vicces kedvében van. Mikor délelőtt a szakszervezeti vezetők meghívták, hogy vegyen részt egy általuk szervezett rögtönzött "szociális konzultáción", magyarul menjen ki a Parlament előtt demonstráló rendvédelmi dolgozókhoz, Árok elmondása szerint Orbán azzal reagált a meghívásra, hogy "ezt a bohócügyi államtitkáromnak fogom átadni".

Vajon melyik államtitkárra gondolt a 32 közül?
Vagy kinevez egy harmincharmadikat, a bohócügyit? 🙂