Mindennek van következménye.
Annak is, hogy Medinán lesz a NATO-lokátor.

Fussuk át, hogy jutottunk idáig:
– Első terv: Zengő. Az Orbán-kormány a 40/2002. (III. 21). Korm. rendeletben a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe utalta a beruházás ("beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is") építési engedélyeit 

– 2002. áprilisában a Fidesz elvesztette a választást

– 2003-ban elkezdődött a Zengőre telepítés elleni tiltakozás. Civilek, fáhozláncolás, Sólyom László, bazsarózsa, minden volt, és kitartott a műsor az EU-csatlakozásig plusz az EP-választásig, amit egyébként a Fidesz nyert 12-9-2-1 arányban.

     

– Medgyessy betojt népszerűségvesztéstől, felfüggesztette a munkálatokat, majd Gyurcsány jelentette be 2005 elején, hogy nem lesz lokátor a Zengőn.

– 2005. november, második terv: Tubes.

– Ismét aktivizálódtak a civilek, 2007-ben még népszavazás is volt. Érvénytelen lett ugyan,  a HM kiadta az építési engedélyt, de ezt a civilek megtámadták, a Legfelsőbb Bíróság pedig 2010. márciusban új eljárásra kötelezte a tárcát, amely végül a kormányváltás után, 2010 nyarán feladta.

Most az új helyszín Medina. Így néz ki jelenleg:

 

Benkő Tibor vezérkari főnökkel a Hírszerző beszélgetett a témában.

"Számos szempontot figyelembe vettünk, amikor ezt az új helyszínt kiválasztottuk: részben a másik két már felépült bánkúti és békéscsabai lokátor behatárolta a harmadik helyét, ugyanakkor az is lényeges szempont volt, hogy a medinai ingatlan honvédségi tulajdonban van. Természetesen gazdasági szempontokat, sőt a helyi lakosság érdekeit is figyelembe vettük. Hangsúlyozom, hogy ez a helyszín a NATO elvárásait maradéktalanul teljesíti, de a nemzeti követelményeket csak akkor tudja, ha a réskitöltő radarszázadokat megtartjuk. Ezekre a Zengő esetében nem lett volna szükség, a Tubesnél legfeljebb egyre lett volna szükség, Medinánál legfeljebb kettő lesz.

Kovács Gyula nyugalmazott alezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője egy blogon közölt elemzésében azt írta, hogy a síkvidéki radarnak komoly hátrányai vannak. Szerinte – eltekintve az árnyékoktól – az ilyen lokátorok 100 kilométeren már csak a 870 méternél magasabban repülő gépeket látják, 200 kilométeren nem látnak 3000 méter alá, 300 kilométeren csak azt látják, ami 7 kilométer felett repül.

Ezek nem pontos adatok, de tény, hogy a fizika törvényeit nem tudjuk felülírni. Ha egyszer a Zengőn nem lehet építkezni, akkor marad a legkülönfélébb szempontok figyelembevételével meghozott döntés: Medina. Ez a radar nem önmagában áll majd, hanem a NATO-légvédelmi rendszer, egy gerinchálózat fontos elme lesz, ezek az elemek kiegészítik egymást és ez a mérőpont a szövetségi követelményeket kielégíti.

Nem volt olyan hely – mondjuk a Mecsekben vagy a Bakonyban –, amely magasabban lenne?

A közelben nem. Mint már említettem: a NATO-rendszerben a radar elhelyezési pontjai behatároltak. Tegyük fel, hogy találtunk volna egy 80 méterrel magasabban fekvő területet, ám az nem honvédségi terület, ott nem működik radarállomás, akkor lehet, hogy ugyanoda jutottunk volna, mint a Zengő vagy a Tubes esetében.

Mik ezek réskitöltő egységek?

Ha a radar egy magaslati ponton van, akkor belát a völgyekbe is. Ha a lokátor síkterületen helyezkedik el, esetleg egy völgyben, akkor az előtte lévő magaslatok árnyékot vetnek. Tehát ezek mögé a radar nem lát be. Ezeket az árnyékokat úgy tudjuk kiküszöbölni, hogy megfelelő magaslati pontokra kiegészítő radarokat kell elhelyezni. Így lesz teljes a lefedettség.

Mennyi pluszkiadást jelent a kiegészítő századok fenntartása?

Ezek meglévő alegységeket jelentenek, működésük nem jár építkezéssel, tehát nem kell újabb helyszíneket keresni. A meglévő technikai berendezéseket – melyeknek egy jelentős része egykori szovjet eszköz – fel kell újítani, le kell cserélni, ezen kívül a fenntartásuk is sokba kerül, plusz ott lesz a személyzet költsége. Egy réskitöltő radarszázad éves működési költsége nem kevesebb, mint másfél-két milliárd, a kettő összesen három-négy milliárd forint lesz. Azonban az eszközök elöregedettek és ki tudja, hogy a fenntartás és a működtetés évek múltán még mit hozhat.

Mit vállal ebből a NATO, és mennyivel kerül többe Magyarországnak a medinai lokátor, mint került volna a zengői vagy a tubesi?

Az eredeti tervek szerinti beruházás elsősorban NATO finanszírozású, de a szövetség nem fog a réskitöltő századokra támogatást biztosítani. A kiegészítő alegységek fenntartásának költségeit Magyarországnak kell vállalnia." 

 

Csodás! Ennyit igazán megért a bánáti bazsarózsa, ugye? Remélem, a Zengő és Tubes ellen tiltakozók és az őket támogatók most rohannak az államkasszához befizetni a részüket, elvégre felnőttek vagyunk, vállaljuk már a tetteink következményét, nem?

Egyébként érdekes, hogy Medina-ügyben egyik ellenzéki párt sem tiltakozik, háborog, lélegeztetőgépezik. Olyan ötpárti egyetértés van, amit csak a saját zsebüket érintő törvények sunnyogós megszavazásánál szoktunk látni magyar politikusoktól.

"Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: mind az öt frakció elküldte képviselőit, akik a tárca javaslatával szemben nem emeltek kifogást, inkább egyfajta elvi egyetértés bontakozott ki."