Rengeteg vitát váltott ki az új adórendszer, mert egyértelműen a magas keresetűek járnak jól az egységes 16%-os adókulccsal. A legfőbb mellette szóló érv azonban az, hogy a gyermekeseket támogatja, anyagilag segítve őket a jövő felnevelésében.

Egy és két gyerek után az összevont adóalapot 2011-től 62 500 forinttal, 3 vagy több esetén 206 250 forinttal lehet csökkenteni – havonta és eltartottanként. Mivel az adóalap mínuszba nem csúszhat át, a kedvezmények maximális igénybevételéhez meghatározott bér szükséges. Közel 109 ezer forint vagy annál magasabb bruttó bérre van szükség, hogy az egy gyermek után járó havi 10 ezer forintos többletet érvényesítse az adózó. Két gyermeknél a maximális 20 ezer forintos kedvezményhez legalább 154 ezer forintos bruttó bért kell kapnia a szülőnek, három gyerek esetében pedig ez a határ 487 ezer forint. Természetesen a szülők megosztva is igénybe vehetik a kedvezményt, hogy minél jobban járjanak.

Azonban van egy kis probléma. A bölcsöde-kérdés még mindig nem oldódott meg, továbbra is kevés a férőhely. Vagyis ha a kormányzati terveknek megfelelően a támogatás miatt sokan kedvet kapnának (nonszensz) és bevállalnák az első, vagy éppen második/harmadik csemetét, nem tudnák hova tenni őket, mikor anyu menne vissza dolgozni.

Szerencsére az Orbán-kormánynak ennek megoldására is van ötlete, igaz ezt a Szűcs&Dobrev-duótól lopták.

„– Hazai forrás bölcsődeépítésre az elmúlt években sem volt, most sincs és a jövőben sem lesz – szögezi le Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Hozzáteszi: az unió viszont a 2007–2013-as költségvetési időszakban közel 17 milliárd forintot ad erre a célra, ezért a kormány 6600 új férőhellyel számol. – Hosszabb távon azt szeretnénk elérni, hogy a 2014-től induló új uniós költségvetésbe is bekerülhessenek a bölcsődelétesítési és -felújítási támogatások – mondja.

Az államtitkár az előző kormány által favorizált családi napközikkel (5–7 gyerekre vigyáznak, elvileg 20 hetestől négyéves korig, elsősorban a bölcsődéskorú gyerekek szülei veszik igénybe) kapcsolatban „felülírta” korábbi kritikus álláspontját. – Vannak olyan régiói az országnak, ahol a családi napközik elfogadható megoldást jelentenek. Főleg ott, ahol módosabb emberek élnek, illetve azoknál a szülőknél, akik a bölcsődénél rugalmasabb ellátást szeretnének –fogalmazott lapunknak. – Nem minden ördögtől való az előző kormány tevékenységében. Az, hogy elkezdtek bölcsődéket építeni, követendő. Idén 1500–1700 új férőhellyel számolunk, az ehhez szükséges normatív támogatás szerepel a költségvetésben –mondja Nyitrai Imre helyettes államtitkár.

– A bölcsőde szociális intézmény, igazságtalan, hogy most szerencsén vagy kapcsolatokon múlik a bejutás. Ha nem piacosítjuk a rendszert egy kicsit, nem lesz elég férőhely. Tízezer hiányzó hely nagyon sok, még uniós pénzből sem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani – magyarázza Nyitrai Imre.”

Vagyis jönnek majd a fizetős magánbölcsik.  RTL-riport:

” – A térítési díjat, aki nem tudja megfizetni, ott az önkormányzat tud a számára segíteni. Én azt gondolom, hogy a jövőben erre is figyelni kell.
– És akkor a vállalkozók varázsütésszerűen több ezer bölcsődei helyet tudnának varázsolni?
– Képzelje ugyanez történt az idősellátásban. Több ezer férőhelyet a vállalkozók szinte varázsütésre teremtettek meg – mondta Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára.”

A minisztériumban március végére dolgozzák ki a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepciót, akkor tudjuk majd meg a részleteket.

Azt, hogy ki számít jómódúnak, vagyis fizetőképesnek a havi 40-70-csillagoség áron dolgozó magánbölcsik számára, és ez alapján vajon mennyi lesz a családi adókedvezmény valódi haszna a családi költségvetésekben….