Emlékeztetőül: "A Magyar Universitas Program 2005 és 2008 között a magyar felsőoktatás legnagyobb mértékű infrastrukturális minőségi fejlesztése, mintegy 175 milliárd forintos – éves átlagban mintegy 44 Mrd forintos – befektetési összeggel. Az Európai Unió támogatásával és magántőke bevonásával megvalósuló programot az Oktatási és Kulturális Minisztérium indította el. Az OKM kezdeményezésére az intézmények és a beruházók a közöttük létrejött szerződésekben vállalták, hogy a magántőke segítségével elindított fejlesztések összértékének 1%-át – vagyis közel 1,75 Mrd Ft-ot – a létesítmények részét képező új, kortárs képző- és iparművészeti alkotások létrehozására fordítják, ezzel jelentősen emelve az új, vagy felújított épületek esztétikai színvonalát"

Lehet véleményezni a 175 milliárdos felsőoktatás-fejlesztési programot is (mennyi valósult meg belőle?), de én személy szerint a képzőművészeti részére kaptam fel a fejem. Pláne, mert kortárs. Erről a szóról folyton a vakok utcatáblája, a csendharang, meg hasonló "alkotások" jutnak eszembe.

Nem alaptalanul, az egyetemek környékén is születtek remekművek.

Azt, hogy pontosan mennyibe kerültek, majd Budai Gyula kiszimatolja, mert most épp itt tart a nagy elszámoltatásban. A zárójelbe tett összegek a pályázati kiírásokban szerepelnek, amelyek a hivatalos honlapon elérhetők, ahogy a képek, leírások is.

Csemegézzünk:

Műtárgy, illetve műtárgyegyüttes a Semmelweis Egyetem Fogorvos-tudományi Karának új épületéhez (A művek létrehozására rendelkezésére álló maximális összeg bruttó 8.397.660,- forint.)

"A nyertes pályamű méltatása: Gál András: "Who’s Afraid of Yellow?", 2006
Festmény, olaj, vászon
2 db 220 x 340 x 25 cm

Gál a mai monochrom festészet nemzetközileg is elismert figurája. Művei konkrét helyzetekre, téri kapcsolatokra születnek. Olyan programfestészetet követ, mely vizsgálja a festészet ősi elemét, vizsgálja a képiség alaptulajdonságait és a tiszta egység, a kép és közegének viszonyából létrejövő abszolút értéket.
Gál kép és térszervezése kettő, egymással festői dialógusban; álló táblaképre épít. Mindkét tábla – a tér 90° szögében – sárga felület, melyek képterét önmaguk felosztása, horizontális törése mozgat meg, így egyfajta hieratikus felépítést jelez, de a képelemek egyszínűsége a nyitott mezőt valósítja meg, azaz éppen a fölé- és alárendeltség állapotából emeli ki a műveket.
Gál téri elemzése tökéletesen valósul meg. A zsűri hibátlannak találta a megoldást és méltónak az igényes egyetemi és építészeti közeghez."

Szobor, vagy szoboregyüttes a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola új diákotthonához (A mű létrehozásához rendelkezésre álló maximális összeg bruttó 13.600.000,- forint.)

 
"A nyertes pályamű méltatása: Carrot csoport (Fóti Lázár, Varga György, Bálványos Levente):
"Répaföld, avagy Gulliver Gyöngyösön", 2006
Installáció 13 db szoborral, minőségi látszóbeton, élő növény
210 x 120 x 120 cm darabonként

A rendelkezésre álló helyszín a két új kollégiumi épület, a korábban épült, a népi építészet formáit és anyagait idéző épület és a parkoló által határolt terület, amely nem ró könnyű feladatot a művészre.
A Carrot csoport pályaműve egy répaföld, nagyméretű, a földből fél, ill. másfél méterre kiálló, szabálytalan rendben elhelyezett szobrokból áll. A harsány narancssárgára festett répaformák üregébe élő növényzet kerül, ez adja a répa zöldjét. Az alkotók szándéka szerint ez a vidám, élénk szoborcsopoprt egyrészt ellenpontozza a két kollégiumi épület puritán megjelenését, az élő növény és a konstruált műtárgy kapcsolata természetközelivé teszi a művet, és egyben szellemes formában utal a Főiskola mezőgazdasági profiljára."

Beltéri műtárgyegyüttes a Budapesti Műszaki Főiskola új diákotthonába (A művek létrehozásához rendelkezésre álló maximális összeg nettó 9.220.000,- forint.)

"A nyertes pályamű méltatása: Záborszky Gábor
NOLI TANGERE CIRCULOS MEOS
Vízálló panel, homok, acril, plextol, fémbevonat
1 db 240×375 cm és 4 db 140×110 cm

A Budapesti Műszaki Főiskola Budapest, Tavaszmező u. 7-13. alatti új diákotthonába kiírt pályázatra beérkezett művek közül Záborszky Gábor műegyüttesét találta a képzőművészeti bíráló bizottság a puritán eszközökkel megvalósított kollégium, diákhotel díszítésére legalkalmasabbnak.
A földszinti, nem túlságosan tágas előcsarnok főbejárattal szemközti falára három, nagyméretű táblából összeállított pannót tervezett. A felületre ragasztással felhordott, rusztikus, szinte dombormű-szerű felületbe nagylendületű, félkörökből és egyenesekből álló jeleket karcolt a művész. A műegyüttes címe „Noli tangere circulos meos” („Ne zavard köreimet”), az Archimedes-i idézetre utal, mely a művész szerint a görög filozófus azon gondolatát jeleníti meg, mely szerint a geometria, azaz a tudomány sérthetetlen. A három részes képtábla motívumainak variációi az egyes emeletek felső lépcsőfordulóiban újra és újra megjelennek, és ezzel a gondolatkör kiteljesül, térben és időben széthúzódva egységes, összefüggő, szeriális műegyüttest teremtve. Az alapfelületek egységes homoktónusát át- meg átvillanó ezüstfényű gesztusvonalak szabdalják, mintegy utalva az Archimedest legyilkoló római katona kardjának pengevillanására. Ezzel mintegy feszültséget, s ugyanakkor harmóniát is teremt az „állandó”, statikus homokfelület és a tűnékeny pillanatot megjelenítő ezüst között. A műegyüttes jól illeszkedik a belső terek fehér, geometrikus hatású építészeti környezetébe, miközben a festészet eszközeivel különös, metaforikus világot jelenít meg."

Kültéri műalkotás a Pécsi Tudományegyetemre (A műalkotás létrehozására és elhelyezésére rendelkezésre álló legnagyobb összeg: nettó 22.800.000,- forint.)

"A nyertes pályamű méltatása: Friedrich Ferenc
Viszony 2007
Korten acél
6000 x 6000 x 2800 cm

Friedrich Ferenc pályamunkája nem hagy műfaji kétségeket: monumentális szobor. Ezt a minősítést mérete, anyaga, elhelyezésének módja is alátámasztja. A monumentum ugyanakkor nagyvonalúan ötvözi a gesztus spontaneitását és a szerkezet tektonikus építettségét, s ezekkel a tulajdonságaival a hagyományos szoborfelfogást írja felül. Karakterét nem a tömeg és a nehézkedés, hanem a transzparencia és a többirányú térfoglalás (soknézetűség) határozza meg. A mű két jel, két szerkezet áthatásából áll. Egyik a lendületes kézjegy, szignatúra térbeli változata, másik térgeometriai forma, a háromszög keresztmetszetű hasábból megformált ék. Emóció és intellektus, gesztus és törvény, ha úgy tetszik "kaland s a rend" Apollinaire-i perpatvara. A szobrász szerencsésen talált rá az épített környezet karakteréhez és az intézmény elvont "tartalmához" egyaránt kapcsolódó, mégis önálló modust képviselő vizuális nyelvre."

Térbútor-együttes vagy egyéb térképző elem a Dunaújvárosi Főiskolára (A műalkotás létrehozására és elhelyezésére rendelkezésre álló legnagyobb összeg: nettó 9.423.000,- forint.)

"A nyertes pályamű méltatása: Farkas Zsófia: Dunai vasszamurájok 1-2
Színezett öntöttvas
220 x 160 x 180 cm és 190 x 170 x 175 cm

A Kortárs Művészeti Zsűri Farkas Zsófia Dunai vasszamurájok 1-2. című műegyüttesét tartotta alkalmasnak a Dunaújvárosi Főiskola kollégiumára hirdetett pályázatára való megvalósításra.
A szobrok anyaga öntöttvas, így kiválóan alkalmasak a művek a kültéri elhelyezésre. Dunaújvárosban a fémszobrászatnak nagy hagyománya van, Farkas Zsófia munkája ezekhez jól illeszkedik. A két szobrot az út és a tervezett új épület között elterülő füves sávban helyezi el, ezzel fellazítja, megbontja a formájában nem túlságosan dinamikus épület látványát. Harsány színével, hajlékony, lendületes formáival erőteljes és vidám ellenpontot teremt a környezetben.
Az amorf organikus formák a szikáran geometrikus architektúrával új látvány élménnyel gyarapítják az épített környezetet. "

Nem cifráznám különösebben, nekem ha ingyen adnák se kéne egyik sem, de én már csak ilyen maradi vagyok, utálom az absztraktot és az idiotizmust, a kettőt együtt, pláne közpénzből pláne. Ti hogy vagytok ezzel?