Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Most épp a szőnyegbeszőtt térkép

Roppant megnyugtató érzés, hogy külföldön is vannak hülye politikusok. Kettő biztos, rögtön a szomszédban.

A történet a következő:

A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse az Európai Unió Tanácsa brüsszeli székházát, a Justus Lipsius reneszánsz gondolkodóról elnevezett épületet, ahol a Tanács és a különféle munkacsoportok üléseit tartják.

A magyar dekoráció kreatív koncepciójának kidolgozásakor a "lehetőség" (potential) fogalomköre került fókuszba. Eszerint Magyarország a lehetőségek országa, és Európa a lehetőségek kontinense. A magyar installációban szerepet kap az irodalom és a zene mint a magyar kultúra két fontos "nagykövete".

A magyar tervezők az épületben zenélő fotelt helyeznek el, melyből – a 2011-es Liszt-év tiszteletére – Liszt művei csendülnek fel.

A földszinti hallban alakítják ki az Olvasóligetet, ahol magyar szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapozgatni. A magyar innovációt reprezentálja az Olvasóligetben kihelyezett Rubik-kocka alakú könyvespolc, de itt kapnak helyet újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságok is, amelyeken a magyar „tulipános” motívum látható – ez egyébként a Magyarországra érkező vendégek ajándéktárgyain (sálain, nyakkendőin) is feltűnik.

Készült egy hatalmas, 202 négyzetméteres ún. "kultúrtörténeti" szőnyeg is, amit a székház átriumában terítettek le. (Videó a díszítésről itt.) Ez Pápai Lívia magyar textilművész munkája, és közel 3 tonnát nyom.

Hivatalos leírás:

"Szimbólumrendszerét a magyar történelemhez, kultúrához és tudományhoz szorosan kapcsolódó elemek alkotják. Megjelenik rajta például Szent István, az első magyar király, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt vagy Vasarely. Ugyancsak a monumentális alkotásra került a Kempelen-féle sakkgép, a Bíró László által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth Oszkár speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos abécé, illetve a Zsolnay cég honfoglalás kori motívumokkal ékes kerámiájának képe, és a Rákóczi-zászló is.

A szőnyegen található két térkép egyike az 1848-as Forradalom és Szabadságharc korabeli Habsburg-birodalmat ábrázolja, a másik pedig Magyarország legrégebbi, ismert nyomtatott térképe, 1528-ból.

Nem hiányoznak a szőnyegről a nagy nemzeti szimbólumok sem, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül a Mátyás templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd, és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Pápai Lívia személyes ügyének tekintette, hogy kifejezetten női vonatkozású elem is helyet kapjon a kultúrtörténeti szőnyegen, így esett a választás a Lórántffy család címeres oltárkendőjére és a Ferenc József feleségét, Erzsébetet (Sissit) lovaglás közben ábrázoló festményre."

Így néz ki:

 

A magát függetlennek nevező, és a Financial Timeshoz mérő online újság, az EUobserver hozott le egy ezzel a szőnyeggel foglalkozó cikket, ami tulajdonképpen az 1848-as térképre volt kihegyezve. 

Hajdú Márton, a magyar EU-elnökség egyik szóvivője az EUObserver.com riporterének nyilatkozva tagadta, hogy a szőnyegnek bármi köze lenne Magyarország jelenlegi külpolitikájához. „A szőnyeg Magyarország kulturális, történelmi és tudományos szimbólumait mutatja be: királyokat, műkincseket, illetve a régió térképét 1848-ból, az évből, amikor Európa-szerte forradalmak törtek ki” – magyarázta Hajdú.

Valentina Pop újságírónak azonban sikerült találnia kettő (azaz 2 fő) EU-képviselőt, aki elítélően nyilatkozott a szőnyegbeszőtt térkép miatt.

Ulrike Lunacek, az osztrák zöld párt EP-képviselője egyetért ugyan Hajdúval abban, hogy a térkép Magyarországnak a Habsburg-birodalom elleni lázadására utal, de rámutatott, hogy a forradalmi folyamat végén, 19 évvel később megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia, amelyben Budapest már Bécs városával egyenértékű hatalmat kapott a környező területek felett.

A képviselőasszony megajándékozott minket egy egészen fantasztikus mondattal is: „A térkép illusztrálja Orbán Viktor miniszterelnök abbéli szándékát, hogy felülbírálja a trianoni békeszerződést” (A képviselőnő szerint a budapesti kormánynak a határon túli magyarok állampolgárságára vonatkozó rendelete is erre utal.)

Jelentős fantáziára vall egy szőnyegbeszőtt térképben revizionista törekvéseket látni, kétszer át is olvastam a mondatot, hátha nem úgy gondolta szegény, de sajnos tényleg.

„Orbán úrnak ez a nézete a múltba tekint, és távolról sem a közös európai jövőbe” – folytatta Lunacek. „Emellett ez az EU-t érintő jelenlegi kihívások teljes félreértelmezése.”

Idézik még a cikkben Ioan Mircea Pascut, a román szocialisták EP-képviselőjét, ő annyit tudott kipréselni magából, hogy „Nagy-Magyarország fontosságának hangsúlyozása nem a legjobb szimbóluma a magyar EU-elnökségnek” – írta a politikus weboldalán. „Az EU célja, hogy megszűnjenek a belső határok. Az ilyen gesztusok várhatóan nacionalista érzelmeket gerjesztenek az Unióban, éppen egy olyan időszakban, amikor inkább a szolidaritás érzésére lenne hatalmas igény.”

Most éppen ennyire futotta odakintről, a sajtótörvény miatti ajvékolás úgyis nagyon unalmas volt már. Amellett eléggé átlátszó is: nem a sajátjukhoz hasonló magyar szabályozás fáj a nyugati országoknak, hanem a cégeik profitját megnyesegető válságadó. Az a casus belli, a többi csak ürügy.

Mondjuk ez a szőnyegbe belekötés roppant gyenge volt, de Török Zsolti azért kapva kapott az alkalmon, és a konstruktív ellenzéki párt szóvivőjeként nyilatkozott egy kiadósat:

"Az MSZP felszólítja az EU-elnökséget betöltő Fidesz-KDNP kormányt, fejezze be végre az ország lejáratását, és legalább a továbbiakban képviselje úgy az országot, hogy azzal se a szomszédos államokban élő magyaroknak, se az Európai Unió szellemiségének ne ártson.

Az Orbán-kormány eddig mindent elkövetett annak érdekében, hogy Magyarország korábban kivívott jó nemzetközi megítélését lerombolja. Az uniós hitelmegállapodás apropóján az Európai Bizottsággal, a kettős állampolgárság ügyében a szomszédainkkal, az energiabiztonságról szóló tárgyalások során külföldi partnereinkkel, a médiatörvény kapcsán meg az egész világgal. Ma pedig már egy szőnyeggel sikerült botrányt kavarni.

Amely ugyan több mint 200 négyzetméteres, de a jelek szerint mégsem alkalmas arra, hogy a kormány minden általa okozott problémát alásöpörjön. Az ilyen akciók csupán arra jók, hogy az unió végleg a szőnyeg szélére állítsa a kormányt."

 

Megosztás