Augusztusban az NKH elutasította az Alstom metrókocsikra beadott típusengedély-kérelmet több okból is. Októberben aztán a BKV felbontotta a vis maior fogalmát újraértelmező szerződést a céggel. Ezzel egyidőben előkészületet tett a közlekedési vállalat az általa már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó bankgaranciák lehívására, és bejelentette kötbér- és kárigényét a szállítónak.

Csakhogy.

Az Alstom véleménye szerint azonban a szerződés felmondása, ezért a bankgaranciák lehívása is jogtalan. Ezért az Alstom novemberben kérelmet nyújtott be a nanterre-i bírósághoz, amelyben bírósági intézkedést kért. Érveik egyszerűek voltak: állításuk szerint a BKV nem azért mondta fel a szerződést és akarja lehívni a felmondás esetére járó 37 milliárd forintnyi bankgaranciát, mert gondjai vannak a szerelvényekkel, szerintük az események valódi mozgatórugja az, hogy a magyar cég nehéz pénzügyi helyzetben van, és gyorsan forrásokhoz akar jutni. Az Alstom érvei alátámasztására idézte Tarlós István főpolgármester sajtónyilatkozatait, amelyekben a BKV nehéz anyagi helyzetéről beszél.

A bíróság által elrendelt intézkedés megtiltotta a bankoknak a bankgaranciák kifizetését addig, ameddig a gyorsított eljárásban lefolytatott meghallhatások meg nem történnek.

December 9-én a bíróság meghallgatta a BKV és az Alstom Transport képviselőit, majd december 21-én kihirdette határozatát. Az Alstom közleménye szerint bíróság elfogadta a cég kérelmét, és megtiltotta a bankoknak az előleg-visszafizetési és -teljesítési garanciák kifizetését a BKV-nak.

A tárgyalás egyébként nem volt botránymentes: Marie-Aimée Gaspari francia államügyész, akit a metrókocsikat gyártó Alstom bűncselekmény gyanújára hivatkozva idéztetett be, gyakorlatilag felszólította a bíróságot, hogy a francia cég mellett döntsön. Az Alstom ügyvédje pedig agresszíven támadt a BKV képviselőire: röpködtek szájából a Kádár Jánosra, leninizmusra utaló kifejezések, többször beszélt csalásról, bűncselekményről a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatban. Konkrét politikai összeesküvés-elmélettel állt elő, amelynek a lényege az, hogy a BKV és a magyar hatóságok tudatosan nem működtek együtt az Alstommal, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játsszák a bizniszt.

A Franciaországba kirepült BKV-delegáció megdöbbent és fellebbezett. A másodfokú tárgyalás februárban vagy márciusban lesz Versailles-ban.

Tarlós István a tárgyalás után így nyilatkozott:

"Milyen érdek vezérelhette az előző városvezetést, amikor szerződést kötött az Alstommal? – tette fel a kérdést Tarlós István szerdai sajtótájékoztatóján. A szerződés alapos átvizsgálása után ugyanis több olyan pontot találtak a dokumentumban, ami legkevésbé sem a főváros érdekeit szolgálja, illetve a szerelvényeket gyártó cég még a számára kedvezőbb feltételek mellett sem teljesített maradéktalanul.

Tarlós István a szerződés kusza körülményeit taglalva kifejtette: egyrészt a megállapodás egy francia bíróság illetékességét rögzíti a felek vitájának eldöntésére, másrészt a kötbért a teljes összeg tíz százalékában maximalizálja, így ezen felül nem köteles fizetni az Alstom, bármennyit is késik. Harmadrészt, ha a cég a hatósági engedélyeket nem tudja beszerezni, az a vis maior kategóriájába tartozik. További "érdekes körülménynek" nevezte Tarlós a szerződés azon kitételét, miszerint mindenféle teljesítés nélkül a városnak ki kellett fizetnie harmincmilliárd forintot – a beruházás felét – a szerelvényeket szállító cégnek."

A vis maior-kitételről és a 30 milliárd kifizetéséről tudunk. Viszont mivel a botrány kezdetekor átnyálaztuk a metrókocsik szerződését, azt is tudjuk, hogy Tarlós első két állítása nem igaz. November óta várom, hogy valaki előálljon ezzel, de nem történt semmi, így felteszem én a kérdést.

Miért bohóckodnak a francia bíróságon, mikor a közzétett szerződés szerint a  magyar az illetékes?
Milyen megállapodás van, amit nem hoztak nyilvánosságra?
Esetleg két  metrókocsi-szerződés létezik: Egy hamis, ám nyilvános, és egy igazi, de titkos?

Mert a közismertben ez áll:

Ami pedig a leglényegesebb, ez:

Ha Fellegi miniszter úr esetleg megint olvas minket, kérem tisztelettel, válaszoljon: Mi az igazság a metrószerződéssel?