A Fidesz frakcióvezetője szerint az Országgyűlés keddi döntéseivel nem a demokrácia, hanem a "pofátlan végkielégítések" vannak veszélyben. Lázár János ezt azután mondta, hogy a parlament kedden elfogadta az általa benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkotmány módosítását. (Az AB-elnökkel egyébként nincs harag, fincsi tejes tea mellett beszélgettek még hétfőn is…..gondolom itt tisztázta Lázár az erőviszonyokat, s tán még Gyurcsánytól is idézett egy klasszikust)

Lázár közölte, azt még nem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány embernek és mennyit kell fizetnie a különadó alapján, de szerinte akár ezres nagyságrendű is lehet a törvény hatálya alá tartozók száma, és az öt évre visszamenőleges hatály miatt "nem egy-két milliárdról, hanem jóval többről fog szólni" a befolyó összeg.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ami egyébként Angyal József okleveles adószakértő szerint eljárásjogilag teljesen végre-/behajthatatlan.

Angyal az MR1 Kossuth rádiónak elmondta, hogy "az eljárási szabály a következő lesz: az a kifizető, ahonnan valamikor távozott az adózó, átszámolja, hogy mennyi adót kell most fizetni az akkori végkielégítés után. Majd a kifizető benyújtja az elszámolást az adóhatóságnak, és erről értesítést kap az adózó. "Ez az értesítés nem kötelezi fizetésre az illető magánszemélyt, hiszen nincs jogviszonyban azzal az önkormányzati vagy államigazgatási szervvel"– magyarázta Angyal József.

Azt mondja az adózás rendjéről szóló törvény, hogy az adóhatóságnak határozatban kell megállapítania a különadót. Ekkor még mindig semmit nem kell csinálnia a magánszemélynek. Kap az adóhatóságtól egy határozatot, de ezzel a határozattal szemben jogorvoslati lehetőség van, fellebbezhet, bíróságra mehet az adózó. "És itt belép egy érdekes dolog – folytatta az adószakértő. – Az Alkotmánybíróság jogkörét szűkítik, tehát nem semmisítheti meg ezt a törvényt, de nem szűkítették az Alkotmánybíróság jogkörét abban a kérdésben, hogy úgynevezett alkotmányjogi panasszal lehet fordulni hozzá eseti ügyekben. Az Alkotmánybíróság azt mondhatja, hogy megsemmisíti azt a bírósági ítéletet, mert alkotmányellenes rendelkezésre épül. Bár egységesen nem lehet ezt a törvényt megsemmisíteni a dolgok mai állása szerint, viszont sok eseti ügy fog indulni több évvel ezelőtti ügyekben, és eseti ügyekben viszont száz százalékos nyerési esélye van az adózónak."

Érdekessége még az ügynek, hogy bevallással lezárt időszakokról beszélünk, hiszen 2005 óta eltelt évek bevallása lezárt. A lezárt időszakot kétféleképpen lehet módosítani – mondta Angyal József. Az egyik megoldás: önellenőrzést nyújt be a magánszemély, ha rájön, hogy hibázott. Az adózás rendjéről szóló törvény 50. szakasza viszont kizárja az önellenőrzést, ha az adózó a választásával jogszerűen élt, márpedig ő akkor teljesen jogszerűen adózott. A másik megoldás: az adóhatóság indíthat bevallás utólagos vizsgálata címén eljárást, méghozzá azzal az indokkal, hogy a kifizetőktől be fog jönni az új igazolás, és eltérés lesz a magánszemély korábban beadott bevallása és a munkáltatói igazolás alapján. "Ezt az ellenőrzést le kell folytatni az adóhatóságnak, de a bevallásban nincs megbontva például a munkaviszonyból származó jövedelemsoron, hogy abból mennyi volt a felmentési időre járó bér. Tulajdonképpen anélkül, hogy az adóhatóság egy kiegészítő vizsgálatot végezne a kifizetőnél, egyszerűen nem tudja még az adóhatóság sem megállapítani, hogy mennyi különadót kéne befizetni. Eljárásjogi szempontból teljesen végrehajthatatlan a törvény."

Az adószakértő azzal zárja véleményét, hogy valószínűleg majd aki "csak"  pár ezerről, tízezerről kap "csekket", az csendben befizeti jobbabékesség-jeligére, aki viszont többről, pláne milliókról az biztos nem, inkább pereskedésbe kezd. Mesterházy például már jelezte is, hogy "az MSZP vizsgálja a jogi lehetőségeket, és a törvények parlamenti elfogadása után akár próbapereket is indít."

Lázár eredetileg "csak" 2010 január 1-éig visszamenőleg akarta kivetni a különadót, de a Jobbik benyújtott egy módosító inditványt, miszerint legyen a határ inkább 2005.január 1. Eddig ugyan én sima mezei állampolgárként azt hittem, hogy törvényt visszamenőleges hatállyal hozni nem lehet, pláne nem évekre kihatóan, de úgy látszik a fülkeforradalom erre is felhatalmazást adott…….Lázár az adóügyekben érvényes 5 éves elévülési időre hivatkozva ésszerűnek és megfogadandónak nevezte a kezdeményezést az OKÉT ülésén. Az [origo] kérdésére, hogy eszerint egy 2005-ben például átszervezés miatt elbocsátott munkavállalónak akkor is vissza kell-e fizetnie a különadóhatár feletti összeget, ha azt időközben elköltötte, a Fidesz frakcióvezetője igennel válaszolt, mert mint fogalmazott, szerinte ez "így igazságos".

Akkor tehát így lesz. A közszférából elbocsátottaknak főszabályként a 2005. január 1-je után felvett végkielégítésük, szabadságmegváltásuk, jubileumi jutalmuk után kell megfizetniük a 98%-os adót. Két kategória van: a közalkalmazottak és köztisztviselők esetében a 3,5 millió forint feletti végkielégítések után kell fizetni a büntetőadót, és ebbe ráadásul nem számít bele a ki nem vett szabadságok megváltása. Az állami és önkormányzati vezetők esetében azonban kétmillió a határ, és bele kell számolni a szabadságmegváltást is.

Azt becsülöm Lázárban, hogy nem cicózik, saját magát is megszopatta a javaslatával rendesen, mert Hódmezővásárhely polgármestereként kétszer – 2006-ban és 2010-ben – is milliós összegeket kapott az önkormányzattól ki nem vett szabadságának megváltásaként, így több mint egymilliót kell majd különadóznia. Rajta kívül néhány fideszest érint csak a dolog: Fodor Tamás soproni polgármester 2 millió 713 ezer forintos, Vicsi László pomázi polgármester 2 millió 215 ezer forint szabadságmegváltás miatt, illetve Tarlós István kapott 2006-ban 4,2 millió forintot a III.kerületi önkormányzattól 3 havi illetmény és 9 hónap jutalom formájában. Igazi narancsos nagyhal egy sincs a listán, az ő kormányzásuk már régen volt.

Bezzeg a szocik…..Az MTI számításai szerint az MSZP 58 fős parlamenti frakciójának  30 tagja "érintett", de érdeklődésükre Mesterházy Attila exállamtitkár, Szekeres Imre, Ficsor Ádám, Molnár Csaba, Ujhelyi István és Burány Sándor is úgy fogalmazott, az eddigi ismereteik alapján egyelőre nem tudták kiszámolni a várhatóan rájuk vonatkozó különadó összegét. A még mindig csinos Vadai Ágnes azért nem tudta megmondani, hogy nála mi a helyzet, mert munkaügyi perben áll a honvédelmi tárcával. Szűcs Erika, korábbi szociális miniszter az MTI megkeresésére jelezte, rá nem vonatkozik a különadó. Távozásakor ugyanis nem kapott végkielégítést, mivel kevesebb, mint egy évig volt tárcavezető. Fizetnie kell még valószínúleg Veres Jánosnak, Hiller Istvánnak, Bajnainak, Gyurcsánynak (ők saját elmondásuk szerint a kapott összegeket jótékony célokra fordították, alapítványoknak, iskoláknak utalták tovább), az első Gyurcsány-kormányból Somogyi Ferenc külügyminiszternek, Kóka Jánosnak, Rácz Jenő egészségügyi miniszternek(aki most a Kórházszövetség elnöke), Magyar Bálintnak, Petrétei Józsefnek, Kovács Kálmán informatikai tárcavezetőnek, Baráth Etele tárca nélküli miniszternek, és Bozóki András kulturális tárcavezetőnek; a második Gyurcsány-kormányból Gráf Józsefnek, Horváth Ágnesnek, Persányi Miklósnak, Szilvásynak, Draskovicsnak, Göncz Kingának. Nagyon jól látja Szanyikapitány a helyzetet, ugyanis szerinte a törvényjavaslat nem más, mint a két Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kabinet vezető tisztviselőinek végigpofozása.

Hát igen, ez van. Egyelőre ennyiben merül ki a naaaagy, beharangozott el-szá-mol-ta-tás. Ami egyre kínosabb, mert az még érthető, hogy a várhatóan utcabált kiváltó nemeukonform módszereket nem alkalmazzák, de hogy még egy tisztességes feljelentést sem sikerült összehozniuk senki ellen…..csak a duma, a duma megy mindig.

Most is nagyon hablatyoltak zavarukban, mert Lázár tett egy meggondolatlan (= nem egyeztetett) kijelentést, miszerint bár erre törvény nem kötelezi őket, helyes lenne, ha az Orbán-kormány volt miniszterei visszafizetnék még 2002-ben felvett végkielégítésük 2 millió forint fölötti részét.

"Senki nem tiltja meg nekik, hogy ezt visszafizessék. Én azt gondolom, hogy ez lelkiismeret kérdése is alapvetően. Meg fogok keresni minden érintettet, és fogom nekik jelezni, hogy a frakció álláspontja szerint ez helyes"

Mivel így Orbánnak is fizetnie kéne rendesen, Szíjjártó gyorsan közölte, a miniszterelnök mindig a törvények szerint jár el, és lesz törvény, ami azt fogja kimondani, hogy öt évre visszamenőleg kell fizetni. (Lefordítom: Lázár bekaphatja.)

Hende Csaba honvédelmi miniszter így nyilatkozott: „Egy állami vezető a saját juttatásaival nem foglalkozik. Amit részére munkája ellenértékeként megállapít a törvény, azt köszönettel elfogadja és tudomásul veszi.”

Pokorni Zoltán: "Én 2002-ben nem voltam miniszter, 2001-ben lemondtam, aztán pártelnökként dolgoztam, ott nem kaptam végkielégítést. Nem tudom, eljön-e majd hozzám János"

LOL……János, a rém……aki jöööön….

Az MSZP persze nem hagyta ki az alkalmat, és csinált egy összesítő táblázatot arról, hogy a ma is pozícióban lévő fideszesek közül kinek és mennyit kéne fizetnie. (kattintva nagyobb)

Majd meglátjuk, hogy ők fizetnek-e vagy sem, elvégre nem miattuk írták a törvényt…..
Ketten biztosan nem különadóznak majd egy fillért sem, mert bár vonatkozna rájuk, Lázár az utolsó pillanatban megmentette őket. Szász Károlynak  és Sáray Évának lesz majd mit mesélnie az unokáknak, elvégre meglehetősen ritka, hogy valakire két törvényt is szabjanak.

Lex Szász I.: Szász Károly 2000 és 2004 között vezette a pénzügyi felügyeletet, de 2002-ben összetűzésekbe keveredett az MSZP-SZDSZ kormánykoalícióval. Azzal vádolták Szászt, hogy a Fidesz befolyása alatt áll. A viszony 2003 nyarán, a brókerbotrány kitörése után mérgesedett el (a botrány kirobbanása után Szászt gyanús körülmények között megverték), és végül a kormány a lex Szász néven elhíresült törvényjavaslattal 2004. május 18-án a PSZÁF átszervezésével leváltotta Szász Károlyt és Sáray Évát.

A két elmozdított vezető 2007 decemberében pert nyert a Legfelsőbb Bíróságon Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter ellen, aki – az ítélet szerint – a két vezetőt jogellenesen mentette fel. A Legfelsőbb Bíróság döntése anyagi elégtételt biztosított a jogellenesen leváltott vezetőknek: utólag megkapták az ítéletig járó bérüket, végkielégítésüket és kártérítésüket kamatokkal. Ez Szász Károly esetében összesen 131 millió forintot jelentett.

Lex Szász II.: Lázár kedden benyújtott módosítója szerint nem terheli majd különadó azokat a végkielégítéseket és felmondási időre járó béreket, amelyeket 2005. január elseje előtt megszűnt munkaviszony miatt később fizettek ki, miután a bíróság jogellenesnek ítélte az érintett alkalmazott elmozdítását.

A mi kutyánk kölyke, az más. Mindig.

Természetesen lehet mondani kedves fideszesek, hogy az ikonikus Szalainé és a többi felejthetetlen figura által felvett döbbenetes összegek miatt volt szükség erre a jogszabályra, mert "ők tették tönkre az országot", "talicskával tolták ki a pénzt" stb., és bár rátok nem vonatkozik a visszamenőleges hatály, a jövőre nézve igenis kötelező, vagyis ti már nem tudtok/akartok magatoknak a mostani bűnügyi hírekben szereplő szerződésekhez hasonlókat kötni…….azért mélyen elgondolkodtató:

Aki ilyen gyorsan, akár 40 perc alatt ír törvényeket, módosításokat a saját szájíze szerint, az vajon ezt a mostanit nem próbálja meg majd kijátszani?