Múlt héten nyilvánosságra hozták az új felsőoktatási törvény 52 oldalas tervezetét (pdf), megindítva ezzel a társadalmi vitát.

Szimpatikus módon akár még a véleményünket is megírhatjuk a minisztériumnak:
"A tervezetet az államtitkárság vitaanyagnak szánja, melyhez december 10-ig a [email protected] e-mail címre várja az észrevételeket, javaslatokat. A koncepció a jobbító javaslatokat befogadja, az egyeztetés lezárását követően készül el az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet végleges szövege."

Hoffman Rózsa egyből két tűz közé került, két volt oktatási miniszter indított erős hangvételű támadást  a tervzet  és Hoffmann ellen: Hiller István és Pokorni Zoltán.

A koncepció főbb pontjai:
– A felvételihez kötelezővé tennék az emelt szintű érettségit két tárgyból, amelyek közül csak az egyik fog az egyetemi szakhoz kötődni, a másik szabadon választható lesz.
– A javaslat szerint nem lehetne felvenni sehová azt a diákot, aki az összes megszerezhető pont felét nem gyűjtötte össze. Vagyis a maximális 480 pontból 240-et kéne elérnie. 2010-ben 200 pont volt a felvételi minimum ponthatár, korábban pedig ennél jóval alacsonyabb. Egy diák legfeljebb öt egyetemet vagy főiskolát jelölhetne meg a jelentkezési lapján.
– Az egyetemek lehetőséget kaphatnak majd szóbeli felvételiztetésre is bizonyos szakokon.
– Lehetővé tennék, hogy a mindenkori érettségizők 45 százaléka jusson be a felsőoktatásba államilag finanszírozott képzésre, és ehhez további 10-15 százalék csatlakozhat önköltséges hallgatóként.

– Jövőben kibukhatnak az egyetemekről  azok a diákok, akik egy tantárgyból többször sikertelen vizsgát tesznek.
– Egy hallgató legfeljebb két félévvel csúszhatna túl az előírt képzési időtartamon, akármeddig nem húzhatná a diploma megszerzését. Ezzel "ésszerű mértékben" szeretnék korlátozni a felsőoktatásban eltöltött időt.
– A pálya presztízsének növelése érdekében alakítaná át a tanárképzést a javaslat, ezért osztatlanná tenné azt. Így ismét öt évig tanulhatnának a leendő tanárok. Az öt évet egyéves iskolai gyakorlat követné, azután még két éves gyakorlótanári időszak. A leendő tanároknak két tárgyból kellene emelt szinten érettségizniük, és még egy alkalmassági vizsgán is át kellene esniük, mert "a felvételi eljárás keretében kell biztosítani a jelentkezők pedagógus pálya iránti elkötelezettségének és alkalmasságának vizsgálatát.

– Az eddigi 20-25 százalékkal szemben a hallgatói önkormányzatok csak 15 százalékos aránnyal vehetnének részt az egyetemek vezetésében, vagyis a szenátusokban és a kari tanácsokban.
– A javaslat csökkentené az iskolák hallgatóktól való függését. A költségvetésük 70 százalékát ezentúl nem normatívaként kapnák meg a felsőoktatási intézmények. A hallgatók után járó képzési normatíva aránya 50 helyett 15-re csökkenne, a maradék 15 százalékot pedig a tudományos normatíva adná – ezzel a minőségi oktatást díjaznák.
– A rektoroknak járó plusz fizetést az oktatásért is felelős miniszter határozhatná meg: ez legfeljebb a tanári alapbér kétszerese lehetne.
–  A felsőoktatási intézmények gazdálkodását a javaslat szerint a jövőben irányító gazdálkodási igazgatót, és a belső ellenőrt a kormány nevezné ki.
– Az egyetemi karok eszerint csak akkor működhetnének, ha az oktatók és kutatók kétharmadának van tudományos fokozata, és ha az egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma nem több 25-nél. Egy karon legalább 40 tanárnak kellene teljes állásban dolgoznia. Főiskolai karok esetében ez 35 fő lenne, és a tanári kar harmadát minősített oktatóknak kellene kitennie.
– Magánfőiskolák és -egyetemek semmilyen állami támogatást nem kapnának, az csak az állami és az egyházi felsőoktatási intézményeknek járna.

Mint volt ELTE-BTK-s hallgató, erre csak annyit mondhatok: bravó! Minden pontja csillagos ötös, nagyon tud ez a Rózsa.

Egyszerre letörni a HÖK-ös és rektori kiskirályságokat (Véleményvezér: Mi legyen a HÖK sorsa?), szembeszállni azzal, hogy az egyetemek minél több hallgatót próbálnak összeszedni a normatíva miatt, hogy boldog-boldogtalan eljuthat egyetemre gyenge tudással, hogy 7-8 évig "elbulizgatnak" …
Sajnos az még nincs benne, hogy ne "gyártsanak" az egyetemek évente annyi munkanélküli, pályaelhagyó diplomást … ugye, például az a sok bölcsész (köztük én). 2009-ben például 752 történelem szakost vettek fel. Vajon 2014-ben, mikor lediplomáznak, lesz 752 történelem szakos tanári állás az országban?

Hoffman Rózsa KDNP-s politikus, így az oktatás területe mondhatjuk, hogy a KDNP kezében van. Az egy dolog, hogy ez nem tetszik az MSZP-nek, de hogy a Fidesznek sem …

Nézzük előbb, hogy Hiller mivel érvel:

"A hatvanas évek szelleme nyomja rá bélyegét a koncepcióra: kevés hallgató, bezárkózó intézmények és állami felügyelet jellemzi.
A tervezet színvonal-, hallgató-, és autonómia ellenes. Az új felsőoktatási törvény koncepciójának legfőbb célja a hallgatói létszám csökkentése. A tervezet kidolgozói kevesebb diplomást akarnak Magyarországon, amit egyrészt az államilag támogatott hallgatói helyek csökkentésével érnének el, másrészt a felvett hallgatói létszámot is csökkentenék úgy, hogy szűkítik a vizsgalehetőségeket.
A  statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon könnyebb elhelyezkedni diplomával, mint nélküle, vagyis kevesebb diplomás több munkanélkülit jelent.
Helytelen, hogy megszüntetik a gazdasági tanácsokat is. Helyettük költségvetési ellenőrök "gyakorlatilag kormány komisszárok" ellenőriznék az intézmények gazdálkodását.
A jelenlegi, 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg."

Igen, diplomával lehet, hogy könnyebb (?) elhelyezkedni, de mivel már annyi diplomás van, és olyan kevés a munka, hogy a diplomások már az érettségivel betöltendő állásokat is elviszik … ugye, már egy recepciós álláshoz is kérik a diplomát. 2009-ben a 127 ezer hallgató jelentkezett a felsőoktatásba, és 94 ezret, 74%-ukat fel is vették.

Pokorni pedig szokatlanul éles hangon ment neki frakciótársának a Ma Reggelben, mikor azt mondta, nem akarja Hoffmannt támadni, ugyanakkor jelenlegi formájában a tervet működésképtelennek tartja. Szerinte ez a vitaanyag nem ad választ a hazai felsőoktatás legnagyobb problémáira. "A vitaanyagból nem derül ki, hogy mitől lesznek versenyképesek a hazai egyetemek. A koncepció zárt rendszerként számol a felsőoktatással – mondván, hogy az közszolgáltatás -, pedig ez egy piac, ahol mindenki abban érdekelt, hogy elcsábítsa a diákokat. A magyarokat például Bécsbe, Berlinbe, Párizsba."

A diákokat érintő korlátozások – például a vizsgalehetőségek szűkítése – nem jó lépés:
"Lehet a diákokat vegzálni, hogy hányszor vizsgázhatnak, de egy idő után a legtehetségesebbek elmennek, pusztán azért, hogy "legyen rend", a hasonló intézkedéseknek nem látom értelmét. Nem látom értelmét, miért kellene ezt szabályozni; ha egy diák plusz költséget okoz magánnak azzal, hogy pótvizsgázik, tegye, de mi értelme van annak, hogy az évek alatt ráköltött milliót kidobjuk az ablakon és kitegyük az iskolából, mert nem sikerült neki egy vizsga?"

"A vitaanyag egyik jelszava, a minőség szép szó, de ilyen jellegű korlátozások a hetvenes-nyolcvanas években voltak az egyetemeken, amelyekkel szemben diákmozgalmak jöttek létre, többek között a Fidesz is. Illúzió azt gondolni, hogy a hetvenes években minőségi oktatás volt az országban."

"A vitaanyagot egy olyan szakértői kör állította össze, akik arról ábrándoztak, hogy milyen lenne egy kényelmes felsőoktatás, ahol a diákok nem sokat szólnak bele a dolgok menetébe."

Várjuk a folytatást …vajon mennyire herélik ki Hoffman Rózsát és ez terveit?