Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

A Legfelsőbb Bíróság döntött a Jobbik-videó ügyében

2010. október 1. 4 percp

Ekkora a balfaszokat …

A Magyar Televízió és a Magyar Rádió ugye nem adta le a Jobbik kampányfilmjét, a Magyar Rádió a személyhez fűződő jogok és egy államalkotó kisebbség méltóságának megsértésére miatt, a Magyar Televízió pedig a médiatörvényre hivatkozott. Ahogy a Véleményvezér írta, nem hinnénk, hogy ezt így önállóan találták ki, és a Fidesz semmit sem tudott az egészről …

Mit értek el a tiltással?

Azt, hogy az is megnézte a neten ezt a kurva videót (csak ez az egy feltöltés jár 157 ezernél), aki nem is akarta, most meg még a Legfelsőbb Bíróság is feltörölte velük a padlót.

Így most két nap alatt kell leadniuk megfelelő számban a kampányhirdetést, gondolom óránként – kétóránként. Az MTV-nek 58-szor, a rádiónak 18 kell(ene) leadni a spot-ot.

Bivalyerős Jobbikos kampányhajrá sponsored by M1 & MR. Gratulálunk, nagyon ügyes!

Megérte?

A hab a tortán, hogy van két szervezet, akik nem tudta megállni, hogy ne nyilvánítsák ki az álláspontjukat az esetről. Mivel a jog a fő területük, így 50%-50% volt az esélyük, hogy ugyanaz lesz az álláspontjuk, mint a Legfelső Bíróságnak.

Hát nem jött be. Időrendi sorrendben:

TASZ:

"Ahogyan azt az Alkotmánybíróság 2004-ben megfogalmazta: a faji, etnikai, nemzeti vagy vallási közösségekkel és tagjaikkal szembeni uszító, gyalázkodó, gyűlölet- és hisztériakeltő megnyilvánulások ugyanis az emberi civilizáció ellen hatnak. Az ilyen jelenségekkel szembeni határozott fellépés mindenkitől, és különösen a közélet szereplőitől elvárható.

Az Alkotmánybíróság 2001-ben és 2007-ben is vizsgálta és alkotmányosnak ítélte a műsorszolgáltatókra vonatkozó szigorúbb szólásszabadság-korlátokat. Indokolt, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatókra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a kereskedelmi műsorszolgáltatókra. A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. (Médiatörvény 23. §)

A kérdést tehát olyan szempontból kell megközelíteni, hogy vajon a közszolgálati műsorszolgáltatók támogathatják-e a kirekesztő beszédek elhangzását azzal, hogy ilyen tartalmú politikai hirdetést tesznek közzé. A műsorszolgáltatónak, mint minden jogalanynak tiszteletben kell tartania az alkotmányos rendet.
Ezért a TASZ álláspontja szerint az ilyen értékkel szemben álló politikai hirdetés műsorra tűzését jogszerűen tagadták meg a műsorszolgáltatók."

Helsinki Bizottság:

"A Magyar Helsinki Bizottság szerint a közszolgálati médiumok jogszerűen tagadták meg a Jobbik kampányvideójának leadását, mert az etnikai hovatartozás és a bűnelkövetés között szoros összefüggést sugalló "cigánybűnözés" kifejezés több százezer ember méltóságát sérti, és alkalmas a gyűlöletkeltésre.
(…)
Az OVB figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság egyik, 1992-ben született határozatát, amely szerint a közösségek méltósága a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet, és "a közösségek méltóságának hatékony védelmére azonban más (…) a büntetőjogitól eltérő jogi eszköz, (…) is alkalmas" lehet.

Úgyszintén nem vette figyelembe az OVB a 2007-es illetve 2001-es AB-határozatokat sem, amelyek a egyértelművé teszik, hogy az Alkotmánybíróság szerint a szólásszabadság határai szűkebbek a közszolgálati médiában, mint az egyéb fórumokon elhangzó közlések esetében."

Legfelsőbb Bíróság:

"A választási eljárásról szóló törvény szerint választási kampányban a jelölőszervezetek és személyek azonos feltételek mentén tehetnek közzé politikai hirdetést, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény pedig arról rendelkezik, hogy a politikai hirdetés tartalmáért a műsorszolgáltató felelősséggel nem tartozik.

Mint az LB szóvivője, Szűcs Péter közleményében írta, az LB szerint e rendelkezések alapján – és olyan törvényi előírás hiányában, amely felhatalmazza a médiumot a közzététel előtt a politikai hirdetés tartalmának felülvizsgálatára, ezáltal szűrésére – az érintett közszolgálati műsorszolgáltatók nem tagadhatták volna meg a kampányfilm, illetve hanganyag közzétételét, ezért az OVB helyesen állapította meg a törvénysértést."

A határozat teljes szövegéből kiderül pontosan, mire is gondol a LB:

"A politikai hirdetésekről az Rttv. 12. § /2/ bekezdése tartalmaz jelen ügyre vonatkozóan rendelkezést. Eszerint a műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

Ehhez képest az MR kifogásának egésze közvetve vagy közvetlenül azzal foglalkozik, hogy különböző okokból kötelességei vannak a hirdetés tartalmát illetően. Erre vonatkozóan az Rttv. általános és speciális rendelkezéseit, az Alkotmányt, az Alkotmánybíróság határozatát, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait és más hasonló érdekeket hoz fel. Ennek egyike sem alkalmas azonban az MR álláspontjának alátámasztására, hiszen a kifogás mindegyik érve abból indul ki, mintha az MR jogosult lenne a politikai hirdetés tartalmának vizsgálatára. Az Rttv. 12. § /2/ bekezdéséből azonban éppen az következik, hogy a műsorszolgáltató erre a vizsgálatra nem jogosult. A politikai hirdetések tartalmáért a közzétevő felel, és adott esetben a sérelmet szenvedő kérelmére tehető felelőssé meghatározott szerv előtt lefolytatandó meghatározott eljárásban, melyben az eljáró szerv nem az MR."

A videó amúgy gyengébb, mint a tavaszi, de köszöni szépen az ingyencirkuszt …