Szeptember 1-én indult a tanítás, és hamar meg is lett az első tanuló, akinek meglett az 50 igazolatlan óra. Ami ugye nem is olyann sok, napi 6 tanítási órával számolva 8 és fél nap alatt megvan az az 50 óra …

Nézzük, hogyan is változott a folyamat:

"Ha egy diáknak összegyűlik félszáz igazolatlan órája, akkor – az iskola jelzése alapján – a jegyzői gyámhatóság felfüggeszti az iskoláztatási támogatást és védelembe veszi a gyermeket. A jegyzőnek e körben mérlegelési lehetősége nincsen.

A törvénnyel gyakorlatilag két részre választották a korábbi családi pótlékot: nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. Ez utóbbit nem kapja meg az iskolakerülés miatt a család határozatlan ideig. Az iskoláztatási támogatást a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzat családtámogatási folyószámlájára utalja, amely aztán pénz helyett természetbeni juttatásban „utalja ki” a támogatást.
A rendelet azt írja elő, hogy a gyermek szükségleteire lehet költeni, így például tanszerre, ruházatra, élelmiszerre, gyógyszerre, közlekedési bérletre, fizetős szakkörökre, de akár a család lakhatására is. A gyámhatóság három havonként és a tanév vége után felülvizsgálja, hogy továbbra is indokolt-e a felfüggesztés, azaz a gyermek helyzete rendeződött-e, teljesíti-e tankötelezettségét. Akkor szüntethetik meg a felfüggesztést, ha a vizsgált időszakban a gyermek egy óráról sem hiányzott igazolatlanul."
 

Az országos verseny győztese a hírek szerint egy nyírbátori gyerek lett. Tóth Árpád, Nyírbátor jegyzője megerősítette, hogy egy általános iskolai tanuló már valóban túllépte az 50 órás igazolatlan hiányzást a kisvárosban, s az ügyben megindítják az eljárást. A törvényi kötelezettségnek megfelelően intézkednek a családi pótlék fizetésének felfüggesztéséről, gyám kirendeléséről, sőt szabálysértési eljárás is indul a szülők ellen.

Időközben kiderült, miért nem jár általános (!) iskolába:
"Ismerjük a családot, a tanuló egyébként is védelem alatt áll, és tudjuk, hogy azért nem jár iskolába, mert hiába kiskorú, már van két gyermeke, így nem tud részt venni az órákon. A család valószínűleg elfelejtette kérelmezni az iskolánál erre a tanévre a magántanulói jogviszonyt, ezért gyűltek össze az igazolatlan órái." – Németh Mária, Nyírbátor főtanácsosa

A jegyzők szerint mostantól a kisebb hiányzásokra is odafigyelnek, és kisebb hiányzások esetén az iskola jelzése alapján az önkormányzati hivatal figyelmezteti az érintett szülőket. Ugye-ugye, hogy lehet így is, és nem dől össze a világ …

De még mindig vannak olyanok, akik nem értik, hogy miért kellett ez a "szigorítás".

Nos, a cél az, hogy minden gyerek elvégezze az általános iskolát. Viszont az elmúlt években a "lógás" egy elfogadott, általános dologgá vál, és az iskolának / önkormányzatnak nem sok eszköz volt a kezében. Amikor már nagyon durván kiborult a bili, és leltöltendő börtönt kaptak a szülők, akkor meg a köztársasági elnök kegyelmet adott.
 
A debreceni Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában ez volt a helyzet idáig:
"Tavaly volt olyan gyerekünk, akit egész évben nem láttunk. Az 50 óra igazolatlan hiányzás nagyon gyorsan összegyűlhet. Ha napi 6 órával számolunk, ez két hét igazolatlan távolléttel is összejöhet. Tavaly az összes gyermekünk 30-40%-ának bizony volt 50 igazolatlan órája. A tanév elején igyekeztünk minden szülőt tájékoztatni a változásról, s úgy tűnik, ennek most még van hatása; kevesebb ugyanis az igazolatlan hiányzó." – árulta el az igazgató.

Ki más nyilatkozhatna ez ügyben, mint az ország szociológus nagyasszonya, Herczog Mária?

"A leghatékonyabban elérni azt, hogy minden gyerek – a veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek is – eljárjon az iskolába elsősorban támogató, és nem megvonó intézkedésekkel lehet. Úgy, hogy a pénzügyi támogatás mellé oda kell tenni azokat a feltételeket, amiktől ezek a szolgáltatások vonzóvá válnak. Fel kell tárni a hiányzások valódi okait, és a probléma kezelésére felméréseken alapuló, komplex programot kell kidolgozni. E mellett meg kell győzni a helyi önkormányzatot és a lakosságot, bevonva az érintett szülőket, hogy mindenkinek fontos az érintett gyerekek iskolai sikeressége. Ehhez persze az is kéne, hogy az iskola el- és befogadó legyen, rugalmasan alkalmazkodjon a gyerekek szükségleteihez, és sokkal jobban megbecsüljék a felkészült és sikeres szakembereket.

Az iskolába járás sikerességét elsősorban az örömteli óvodai jelenlét és a koragyerekkori segítségnyújtás oldja meg, ahol a szülő is partner lehet. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Gyerekszegénység Elleni Programjának állásfoglalása szerint szintén nem alkalmas az új törvény az iskolai hiányzás kezelésére. A családi pótlék a gyermek felneveléséhez biztosított közösségi hozzájárulás, nem pedig a büntetés vagy jutalmazás eszköze. Ráadásul a javaslat ellentétes a gyermekvédelmi törvény alapelveivel, a gyerekek jólétét és védelmét szolgáló szakmai törekvésekkel."

Segítünk Herczog Máriának feltárni a hiányzások valódi okait? (Megértjük Máriát, nem könnyű Budapestről ilyet kideríteni.)

Az egyik legkézenfekvőbb módszer (azt hiszem, már tanítják a szociológia szakon, de ebben nem vagyok biztos), hogy megkérdezzük a legilletékesebbet, a szülőket:
"Szendrőládon az egyik családban összesen 8 gyerek van. A gyerekek édesanyja az RTL Híradónak azt mondta: tavaly előfordult, hogy a gyerekek nem tudtak eljutni az iskolába, de akkor is csak azért, mert nem volt pénzük cipőre."

Nocsak-nocsak … semmi félelemkeltő iskola légkör, teljesen kézzelfogható az indok: nincs cipellő, nincs iskola. Nos Mária, ilyen esetben mit lehet tenni? Ha megkérdezünk bármelyik, szociológiai végzettséggel NEM rendelkező embert, mind az fogja mondani, hogy … adjanak cipőt a kölköknek! A jegyző a családi pótlék feléből szépen vesz a gyerekeknek cipőt, és irány a suli …  Ügy? Megoldva!

A másik, már sokkal ravaszabb módszer, mikor magát az érintett diákot kérdezzük meg, hogy miért nincs iskolában?

Az egri rendőrök 1 hetes akciót tartottak a  fiatalok által előszeretettel látogatott helyeken (bevásárlóközpont, buszpályaudvar, Széchenyi utca, belváros, Érsek kert, vasútállomás), mivel a fiatalok sérelmére és a fiatalok által elkövetett bűncselekmények aránya igen magas, illetve az iskolák igazgatóinak jelzései alapján nagyon sok a hiányzó a városban csellengő gyermek, diák.

Egy hét alatt 76 (!) hiányzó diákot "találtak", akik össze-vissza csavarogtak a városban. Ami kemény, és ide már lehet, hogy Herczog Mária több évtizedes rutinja kell, hogy "az igazoltatott diákok közül van olyan, aki az iskoláját, gyakorlati helyét nem is ismeri, nincsenek tisztában az osztályfőnökük nevével, és hogy hányadik és milyen osztályba járnak."
Volt olyan gyerek, aki nem tudta megmondani, hogy mi az iskola neve, ahová jár, csak azt tudta megmondani, hogy hol kel leszállni a buszról … 

No, erre varrjon egy tökös szociológus gombot!

Erre milyen programot kellene kidolgozni? Komplexet, természetesen!

Nézzük csak, mit is mondott Herczog?
"Meg kell győzni a helyi önkormányzatot és a lakosságot, bevonva az érintett szülőket, hogy mindenkinek fontos az érintett gyerekek iskolai sikeressége. Ehhez persze az is kéne, hogy az iskola el- és befogadó legyen, rugalmasan alkalmazkodjon a gyerekek szükségleteihez, és sokkal jobban megbecsüljék a felkészült és sikeres szakembereket."  

Vagyis ki a hibás, hogy a gyerek lóg, és annyira ostoba, hogy azt sem tudja, melyik iskolába jár?
– Az önkormányzat
– A lakosság
– Az iskola
– A tanárok

Gratulálunk Herczog Máriának, ismét nagy megfejtést adott nekünk a problémáról!

Csak azt nem tudom, hogy az összes szociológus ennyire segghülye, és ilyenkor csak bólogatnak, hogy a Mária milyen faszán megmondta, vagy azért van egy-két értelmes közöttük? Remélem nem sok szociológus végez évente, mert nekünk egy Herczog is elég …