Bezárás

Az ombudsman rácsodálkozott a kevés óvodára

A tegnapi nap überalles megnyilvánulását az állampolgári jogok országgyűlési biztosának sikerült kipréselnie magából, gratulálunk neki.

2009. március 13-án írtuk, hogy sokkal kevesebb a bölcsöde, mint amekkora igény lenne rá. Péládul a 39.000 lakosú Salgótarjánban sincs, nem is beszélve a kisebb településekről, ahol egy ilyen intézmény végképp utópisztikus álomnak számít. “Ahol van bölcsőde, ott se rózsás a helyzet, 1-1,5 év a várólista, de olyat is hallani, hogy a pocakban lévő babát íratják be…Egy 20.000-es városban két bölcsőde 30-30 férőhellyel? Vicc. 120 százalékos kihasználtsággal működnek (ez egyébként az országos átlag), de ez is kevés.” 

2009. április 7-én bemutattuk, ahogy a trampliminiszterasszony Klára asszonnyal karöltve magánbölcsödéket népszerűsített. “egy budaörsi családi napköziben jártak, amitől teljesen el voltak ájulva. Főleg Klára asszony, aki már régóta azt szorgalmazza, hogy szülés után az anyák mihamarabb menjenek vissza dolgozni. Most is lenyomta a szokásos álnaiv szöveget:Nem kell Magyarországon lelkiismeret-furdalást éreznie attól egy szülőnek, egy édesapának vagy egy édesanyának, hogy bölcsődébe vagy éppen családi napközibe viszi reggelente a gyermekét, mert attól még ugyanolyan jó és szerető édesanya tud maradni”
Klára asszony Erikával (és valószínűleg a komplett kormánnyal) nagy egyetértésben a magánbölcsiben látja a megoldást. Nem véletlenül. Egy “normál” bölcsődei férőhely havi 100.000,- Ft-ba kerül az államnak. A családi napközi díja átlagosan 60-80.000,- Ft, ebből az állam 20.000,-Ft-t fizet normatív támogatásként.”

Nem sokkal ezután bejelentették a Bajnai-csomagot, aminek egyik intézkedése az volt, hogy a gyed+gyes az eddig összesen 3 év helyett csak 2-ig jár majd a 2010. május 1 után született gyerekek után. Vagyis szartak rá, hogy nincs elég bölcsöde, tegye minden anyuka magánhelyre a gyerkőcöt, vagy üljön otthon vele egy évig pénz nélkül. Mert munkahelyre gyereket bevinni nem lehet, oviba csak háromévesen veszik fel, szóval teljes kapufa. A szakértői kormány nem törődött a tiltakozásokkal, megígérték, hogy majd valamikor építenek elég bölcsit, és kész. Sólyom lecseszte őket, Szabó Máté kussolt.

Egészen mostanáig.

Tegnap felébredt, személyesen olvasta el a leveleit, és valami megváltozott benne.

Lesétált az utcára, és nem csak nézett, látott. Megszólított, meghallgatott embereket, anyákat és apákat, figyelmesen végighallgatta történeteiket, majd rádöbbent, hogy a Föld nevű bolygó Magyarország nevű országában él, ahol a folyton ellenőrzött rabellátás magasabb színvonalú, mint a kisgyermekes, dolgozó családok helyzete, és felháborodásában azonnal  az új kormányhoz fordult.

1920/2010

 

Jog van, hely nincs – az ombudsman a bölcsődei-óvodai férőhelyek problémáiról

 

Munkát vállalnának, de nap közben nem tudják kire bízni a kisgyereket. Nem jut hely az önkormányzati bölcsődében, óvodában, vagy a településen egyáltalán nincs is ilyen, a magánszféra szolgáltatását pedig nem tudják megfizetni. Sok panaszos kereste meg ezzel Szabó Máté ombudsmant, aki a Kormányhoz fordult megoldásért.

 

Csak a 10.000 lakosnál népesebb települések önkormányzatát kötelezi a jogszabály bölcsőde fenntartására, de több helyütt ennek sem tesznek eleget. Az állampolgári jogok biztosa – egyszersmind gyermekjogi biztos – vizsgálata megállapította, hogy hiányoznak azok az előírások és eszközök, amelyek a mulasztó önkormányzatokat rábírják a kötelezettség teljesítésére. A jogi szabályozás ráadásul azt sem határozza meg, hogy figyelemmel kell lenni az ellátásra jogosult gyermekek számára, illetve, hogy annak arányában kell a férőhelyeket biztosítani.

A bölcsődék 130 százalékos kihasználtsággal működnek, és ezt az egykori Szociális és Munkaügyi Minisztérium. úgy legalizálta, hogy a feltételek javítása nélkül megemelte az egy csoportban elhelyezhető kisgyermekek számát. Ennek következtében romlott az ellátás minősége, sérülhetett a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga.

Van, ahol a bölcsődei és óvodai ellátás önkormányzati feladatainak „kiváltására” üzleti alapon működő magánszervezetekkel kötnek szerződést, ám ezekre nem azok a garanciális vagy térítési szabályok érvényesek, mint az önkormányzati fenntartású intézményekre – mutatott rá az ombudsman egy további ellentmondásra. A hagyományos bölcsődei, óvodai ellátásra például szigorú szakmai követelmények vonatkoznak, az alternatív formáknál (pl. a családi napközinél) csupán laza előírások határozzák meg a működés feltételeit, közöttük a személyzet képzettségét, az ingatlan alkalmasságát.

 További probléma, hogy országosan ugyan 90 százalékos az óvodák kihasználtsága, ám a területi egyenetlenségek miatt az ország egyes vidékein elérhetetlen az ellátás. Óvoda híján – a jövő év végéig – a családi napközi, vagy házi gyermekfelügyelet jelenthetne megoldást, ám itt is tapasztalható az ellátás területi egyenetlensége: a családi napközik több mint 43% százaléka a Közép-magyarországi régióban található. A családi napközi szolgáltatás további problémája az, hogy csak kevesen kötöttek feladat-ellátási szerződést az önkormányzatokkal. Ahol nincs ilyen szerződés, ott magas a térítési díj, amit a szociálisan rászoruló gyermekek szülei nem tudnak megfizetni.

Vizsgálata nyomán Szabó Máté ombudsman felkérte a Kormányt, hogy tekintse át a gyermekek napközbeni ellátásának jogi szabályozását, a szabályozás egységességét, a szakmai garanciák érvényesülését, az ellátás ellenőrizhetőségét, a szankciórendszert. A biztos kezdeményezte, hogy a szaktárca dolgozzon ki intézkedési tervet, amellyel elérhető, hogy az önkormányzatok eleget tegyenek a gyermekek napközbeni ellátását előíró kötelezettségüknek.

Végülis jobb későn felébredni, mint soha, de azért üzenem Szabó Máténak, hogy %Ł$ßפ!!!!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom