„A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell. Liberális állam helyett nemzeti államot kell szervezni, amely nem egyének halmaza, hanem egy közösség, amelyet fejleszteni és erősíteni kell, ilyen értelemben illiberális állam épül Magyarországon.” – mondta tegnap Orbán Viktor Tusnádfürdőn. 

Döglött oroszlánba nem illik belerúgni, van még liberalizmus Magyarországon? Ja, van, Fodor Gábor ….
Az SZDSZ sikeresen megsemmisítette, így nem látom, hogyan lesz a 2014-2018-as ciklus Nagy Ellensége a liberalizmus. Mert ezt vázolta fel a kormányfő, az ellenségeket: a civilek meg a liberalizmus. Ellenségek pedig kellenek, ellenségek nélkül Orbán nem tud politizálni, nem tudja a tábort egybetartani. Ha nincs ellenség, nincs összezárás, ha nincs ellenség, nincs békemenet. Ha nincs összezárás, akkor kifecsegés van, egyéni érdekek kerülnek előtérbe, az meg a vég kezdete. Pedig én emlékszek egy jóvágású, fiatal, agilis fiatalemberre, aki 8 évig tolta a liberalizmus szekerét hazai és a nemzetközi színtéren is.

Az MTI archívumából válogattam.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

1992. január 31.
A Fiatal Demokraták Szövetsége Pécsett rendezi negyedik kongresszusát. A háromszázötven küldött mellett hatvan külföldi politikus is részt vesz a kongresszuson. A meghívottak között van Otto Lambsdorf, a Német Szabaddemokrata Párt vezetője, a Liberális Internacionálé elnöke, aki beszédet is mond abból az alkalomból, hogy a kongresszus megvitatja a Fidesz csatlakozását a Liberális Internacionáléhoz.

1992. február 8.
A Fidesz negyedik kongresszusa szombaton ellenszavazat nélkül elfogadta a pártnak a Liberális Internacionáléhoz való csatlakozását kezdeményező javaslatot. A plenáris ülés a nagy többség igenlő és tíz küldött tartózkodó szavazatával úgy határozott, hogy a világ hatvan liberális szellemű pártját tömörítő nemzetközi szövetségbe teljes jogú tagként való felvételét kéri a Fidesz.

A kongresszus döntését a plénum előtt mondott beszédében üdvözölte Otto von Lambsdorff, a német Szabaddemokrata Párt és a Liberális Internacionálé elnöke is. Mint mondotta, a liberálisok a kommunista rendszerek összeomlása után sem hihetik azt, hogy a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok problémája e térségben megoldódott, mert a nacionalizmus, az idegengyűlölet és az antiszocializmus halottnak hitt szellemei is újraéledtek, ami azt a veszélyt hordozza, hogy a rendszerváltásokkal a baloldali és jobboldali extrémizmusok keverékeként kialakuló új totalitarianizmus fészkei is létrejöhetnek.

Otto von Lambsdorff hangsúlyozta, hogy a Fidesz-konferencián való megjelenése nem jelenti az SZDSZ-hez fűződő jó kapcsolatok gyengülését, s örömét fejezte ki, hogy Magyarországon a liberalizmusnem egyetlen politikai párt privilégiuma.

A beszédet követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor kijelentette, hogy a Liberális Internacionáléhoz való csatlakozással hosszú távra véglegesítették a Fidesz eddig is nyilvánvaló nyugat-európai pártpolitikai orientációját. Orbán Viktor szerint térségünkben egyedül Magyarországon jelenthetnek komoly alternatívát a liberálisok a jelenlegi konzervatív kormányzattal szemben, s amennyiben a Fidesz-t októberben felveszik a Liberális Internacionáléba, aktív szervező szerepet vállal e régióban az itt jelentkező sajátos problémákra adandó liberális válaszok kidolgozásában. A párt az internacionáléban a liberalizmus számára fontos, pragmatikus – menekültügyi, emberi jogi kisebbségi és a gazdasági szabadsággal kapcsolatos – kérdésekkel foglalkozik majd.

1992. szeptember 2.
A Liberális Internacionálé teljes jogú tagja kíván lenni a Fidesz. A nemzetközi szervezet szeptember 3-án, csütörtökön a németországi Mainz városában kezdődő kongresszusán tárgyalja a fiatal demokraták belépési kérelmét.  A liberális pártok és szervezetek nemzetközi találkozóján részt vevő Fidesz-delegációt Orbán Viktor vezeti, aki pénteken a közép- és kelet-európai liberális perspektívákról tartandó fórumon várhatóan beszédet is mond.
„A Liberális Internacionálé deklarált célja a szabadelvűség általános nemzetközi elfogadtatása, a személyes szabadságon alapuló társadalmi fejlődés, a személyes felelősség és a szociális igazságosság előmozdítása. Úgy ítéli meg: a politikai szabadság elválaszthatatlan az anyagi jóléttől – a gazdasági elnyomás a politikai szabadság megszűnéséhez vezet – és csak azt a gazdasági rendszert fogadja el, amely támogatja az egyéni kezdeményezést.” A fórum szerint a szabadelvűség alkalmazkodás a fejlődés irányvonalához, s el kell utasítani minden szélsőséget, amely a szabadság félremagyarázásából származik.

1992. szeptember 4.
A Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz) pénteken, a kelet-közép-európai térségből elsőként, teljes jogú tagként felvették a több mint hatvan pártot és csoportot tömörítő Liberális Internacionálé (LI) teljes jogú tagjai közé. „A Fidesz-re még nagy politikai jövő vár Magyarországon” – közölte délutáni sajtóértekezletén a LI elnöke, Otto Lambsdorff.
„Még a nyugodt szigetnek tartott Magyarországon is egyre erősebbé válnak a nacionalista, fundamentalista, szélsőjobboldali csoportok a kormányzaton belül, s manapság reális esélye van annak, hogy ezek a csoportok becsúsznak a kormánypárt centrumába, és ellenőrzést gyakorolnak felette. A Nyugat megosztott azzal kapcsolatban, hogy mi is legyen a válasza ezekre a fejleményekre. Az európai és a világintézmények lebénultak.” véleledett a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a Liberális Internacionálé idei – ezúttal 45. – éves kongresszusán. Orbán Viktor kijelentette, hogy a térségben Szlovénia után Magyarország lehet a második ország, ahol egy liberális párt kormányra jut.

1992. szeptember 5.
Orbán Viktort, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjét a Liberális Internacionálé egyik alelnökévé választották, a nemzetközi szervezet szombaton Mainzban véget ért 45. Kongresszusán.

1992. szeptember 6.
A jövő év őszén Székesfehérvárott tartják a Liberális Internacionálé közgyűlését a Fidesz meghívására – jelentette be Szájer József frakcióvezető-helyettes vasárnap este a repülőtéren rögtönzött sajtótájékoztatón.

1993. január 18.
Szájer József sürgette, hogy a Liberális Internacionálé mielőbb zárja ki a szervezetből a Jörg Haider – a nacionalista kijelentéseiről híres osztrák politikus – nevével fémjelzett Szabadságpártot. – Ezt azért kell mielőbb megtenni – hangsúlyozta a Végrehajtó Bizottság fideszes tagja -mert a liberális elvekkel nehezen egyeztethető össze az FPÖ által kezdeményezett külföldi- és idegenellenes népszavazás, amely sérti a genfi nemzetközi konvenciót is. Orbán Viktort, a Liberális Internacionálé alelnökét a Végrehajtó Bizottság római ülésén beválasztották a szervezet szűkebb, tíztagú vezetőségébe.

1993. november 26.
A liberális világmozgalom történetében mérföldkőnek számít a budapesti konferencia; a világ minden tájáról összesereglett küldöttek ugyanis most első alkalommal választották tanácskozásuk színhelyéül egy kelet-európai ország fővárosát.
A találkozó címére utalva – „Rajtunk a sor” – Orbán Viktor megjegyezte: lehetőséget lát arra, hogy Szlovénia után Magyarország legyen a második ország a térségben, ahol liberális erők alakíthatnak kormányt.

1993. november 28. 
„A budapesti liberális világkonferencia nem a magyar liberálisok, hanem egész Magyarország számára volt jelentős esemény” – hangsúlyozta a tanácskozás mérlegét megvonva vasárnap este Orbán Viktor. A Fidesz elnöke úgy értékelte, hogy a tanácskozás sikeres volt és remélhetőleg hozzájárul Magyarország kedvező képének erősítéséhez. A fideszes politikus leszögezte: a tanácskozás jelentős szellemi, erkölcsi és politikai támogatást nyújtott a Fidesznek és az SZDSZ-nek, amely ugyancsak hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő évi választásokon sikerrel szerepeljenek.

1995. január 20. 
A Liberális Internacionálé (LI) Belfastban folyó vezetőségi ülésének pénteki napján újraválasztották a szervezet legszűkebb vezetőségét, az úgynevezett „bürót”. E tizenegy tagú elnökségnek ismét tagja lett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki – mint az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta – az LI legfelsőbb operatív vezető szervének egyetlen kelet-európai résztvevője.

1996. június 9.
A hollandiai Noordwijkban tartotta idei kongresszusát a Liberális Internacionálé, amelyen magyar részről a Szabad Demokraták Szövetsége részéről Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Haraszti Miklós vett részt, míg a Fidesz- Magyar Polgári Pártot Orbán Viktor pártelnök és Németh Zsolt alelnök képviselte.

1997. november 30.
„Közép- és Kelet-Európában a politikai választóvonal nem a konzervatív és kereszténydemokrata, illetve a liberális és szociáldemokrata erők között húzódik, hanem a volt kommunista, illetve a nem kommunista múltú erők között” – mondta vasárnap a Liberális Internacionálé oxfordi kongresszusán Orbán Viktor Fidesz-MPP-elnök.
Az 50. évfordulós oxfordi kongresszus zárónapjának plenáris ülése egyebek mellett azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy van-e jövője a liberalizmusnak a harmadik évezred Közép- és Kelet-Európájában. Orbán Viktor felszólalásában kifejtette: ez a kérdés még nem dőlt el. Csak akkor fog eldőlni, ha a liberális politika választ tud találni azokra a problémákra, amelyek egyébként „nem klasszikus témái a liberalizmusnak”. Ezek közé tartozik a közép-európai kisebbségek problémája, s ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy a térségbeli liberális pártok választ találnak-e arra, miképp lehet az egyéni szabadságot a kollektív jogokkal összeegyeztetni. 

1999. február 28.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke tartja a Liberális Internacionálé(LI) szerdán kezdődő kétnapos brüsszeli kongresszusán a megnyitó beszédet. Orbán Viktor rámutatott, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltások sikeréhez szükség volt a liberális gondolkodás megújítására. A rendszerváltó országok kormányainak kulcsfeladata ugyanis egy nem tipikusan liberális kihívás, egy új állam építése volt. A sikert igazolja, hogy ma a kelet- és közép-európai térségben négy államban – Észtországban, Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon – vezető és további kettőben – Szlovákia és Románia – jelentős koalíciós szerepet töltenek be a szabadelvű pártok.
„A térség sok országban már a posztkommunizmus is véget ért. Magyarországon ez a liberalizmus megújulásával volt lehetséges” – szögezte le a miniszterelnök. A megújulás elemei közé sorolta az értékek világossá tételét, az egyéni szabadság és a jogérvényesítés határának megtalálását, a kábítószerrel és a bűnözéssel szembeni fellépést, valamint a családi értékek, a nemzeti hagyományok és a kulturális örökség megőrzésének törekvését.

1999. december 4
Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke szombaton Helsinkiben részt vett a Liberális Internacionálé (LI) Bureau-jának, az LI legszűkebb döntéshozói testületének szokásos évi ülésén.

2000. július 7.
Otto Lambsdorff, az Európai Liberális és Radikális Demokraták (ELRD) szövetségének elnöke csak a magyar sajtóban közölt hírekből értesült arról, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt átlépését fontolgatja a Liberális Internacionáléból a konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba, jóllehet hónapokkal ezelőtt szerinte már történtek „bizonyos célzások” arra, hogy a Fidesz vezetősége ilyen lépést mérlegel.
„Megértem a párt belpolitikai törekvéseit, amelyekről nemrég hosszú beszélgetést folytattam Orbán Viktorral berlini villámlátogatása alkalmával. A dolog rendben is van, csak azt nem értem, miért kell ehhez átlépni a Liberális Internacionáléból az Európai Néppártba”.
„Nem kérdés, hogy nemzetközi vitára lehet számítani, különösen annak fényében, hogy Orbán Viktor, az LI alelnöke a szervezet legutóbbi brüsszeli közgyűlésén ízig-vérig liberális beszédet mondott, amely általános tetszést aratott. Sokan fölteszik majd a kérdést: vajon mi változott meg?” – mondta Lambsdorff.

2000. október 25.
Várhegyi Attila országos választmányi elnök képviseli a Fideszt a Liberális Internacionálé (LI) csütörtöki és pénteki ottawai kongresszusán, ahol a párt hivatalosan kilép a nemzetközi szervezetből. 
„A Fidesz kilépése nem jelenti azt, hogy bármiféle szakadásról vagy elfordulásról lenne szó, hiszen az Európai Néppárt és az Európai Liberális Párt frakciója koalícióban tevékenykedik az Európai Parlamentben. A Fidesz és a kormány programjában a liberális elvek mellett megtalálható keresztény és konzervatív értékek megkövetelik, hogy hivatalossá tegyük a kapcsolatot az Európai Néppárttal” – nyilatkozta Várhegyi Attila

2000. október 28.
A Liberális Internacionálé (LI) ottawai kongresszusán tudomásul vette a Fidesz kilépését a szervezetből, de annak okait a csütörtöki végrehajtó bizottsági ülés résztvevői elfogadni nem tudták. – Közölte Eörsi Mátyás. LI alelnöke, Lord Alderdice azt mondta, „minden országban jelentkezik olyan kihívás, hogy egy párt a szavazatok növelése érdekében hátat fordítson elveinek. A Fidesz úgy döntött, hogy elveit és meggyőződését is kész feladni a választási siker érdekében, de ebben nem számíthat semelyik liberális párt támogatására sem.„