Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Groteszk üvegpalotát akar Anti a Belvárosba

2010. november 7. 6 percp

Viszonylag régen írtunk már ingatlanbotrányról. Most itt egy. Fideszes.

A Rogán Antal által vezetett budapesti Belvárosban nagyformátumú beruházás, mondhatni megaprojekt készül. Néhány hónapja átadták az Új Főutcát, nem sokkal később pedig napvilágot láttak az Új Városközpont tervei, miszerint a Bécsi utca páros oldalának lebontásával egy irodaház-, üzletközpont és szállodaegyüttest húznának fel, amely hamar megkapta az "üvegszivar" illetve "léghajó" becenevet. Nem véletlenül, ugyanis a a mostani tetőszint magasságában nyitott teraszt hozna létre, amely fölött még négy szint, egy….egy, hát mondjuk üveghurka magasodna. Negyvennégyezer négyzetméter hasznos terület, 14 emelet, 50 méteres magasság, kb. 400 föld alatti parkolóhely – teljesen új arculatot adna a környéknek, nagyon találó az új városközpont elnevezés.

A még meglévő, de bontásra ítélt házak (bővebben róluk itt):

– Bécsi utca 2. („Keskenyház”) Épült 1873-75 között eklektikus stílusban Bukovics Gyula tervei szerint

– Bécsi utca 4. („Chemolimpex-irodaház”) Épült 1960-ban modern stílusban Gulyás Zoltán tervei szerint

– Bécsi utca 6. Jellegtelen homlokzatú modern épület, egyedi értéke nincs, helyén a II. világháborúig egy eklektikus épület állt

– Bécsi utca 8. Épült 1884-ben Kallina Mór tervei szerint, eklektikus stílusban

– Bécsi utca 10. („Fischer-áruház”) Épült szecessziós stílusban Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervei szerint 1909-ben

Valami viszont nagyon nincs rendben a projekttel, amennyire pártolják Rogánék, annyian tiltakoznak ellene, és talán az egyik első olyan alkalom, mikor építészek és civilek maximálisan egyetértenek.

Nyáron az Országos Építészeti Tervtanács nagy többséggel elfogadta a projekt terveit (köztük a nagy városvédőként elhíresült Ráday Mihály is, aki erre a meglepő döntésre azóta sem adott kielégítő magyarázatot, egy interjúban mindössze annyit mondott: "Még soha nem csináltam ilyet, ez egy kísérlet volt a részemről." ), amiknek megpillantása után rögtön többezer tiltakozó aláírás gyűlt össze, több szakmai egyesület tiltakozásának adot hangot, a Magyar Építész Kamara elnöksége megállapította, hogy a tervtanács tévesen adott elvi engedélyt a beruházásnak, és visszahívta a testületből az általa delegált tagokat, amiért az "igen" gombot nyomták meg.

Az ellenzők megvédenék a régi házakat, a "történelmi Belvárost", és nem tetszik nekik a modern üvegmonstrum, amiből a lakásokat is hiányolják. Az V.kerület ezzel szemben teljes mellszélességgel támogatja az építkezést.

"Lassan Budapest az egyetlen olyan nagyváros a régióban, amelynek nincs értékelhető, jelentősebb XXI. századi építészeti alkotása" – indokolta ezt Rogán Antal.

Annyira szeretnének most egy ilyen "építészeti alkotást", hogy az augusztus 18-án beadott elvi építési engedélyt a kerületi építési hatóság rekordsebességgel, öt nap (!!!) alatt jóváhagyta. Ez még nem valódi építési engedély, csak a "beépítés paramétereit" hagyja jóvá, és jogforrásként a központi tervtanács határozatára, valamint Cselovszki Zoltán nyilatkozatára hivatkozik, amelyben a belvárosi főépítész kijelenti: a terv összhangban van a kerületi építési szabályzattal.

A nagy sietségben viszont az eljárás során a szakhatóságokat sem kérdezték meg, noha az egész Belváros műemléki jelentőségű terület, ahol a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) hozzájárulása nélkül semmit nem lehet lebontani. Persze a KÖH-öt felesleges is lett volna megkérdezni, az ő véleményük ismert: a frissen kinevezett elnök, Tamási Judit állásfoglalást adott ki, amelyben a Bécsi utcai fejlesztés újragondolására és a századfordulós házak "anyagi valójukban történő" megőrzésére szólította fel a befektetőt és a kerületet.

Nem vizsgálta az V. kerület azt sem, hogy az elképzelés mindenben megfelel-e a jogszabályoknak, noha lehet tudni, hogy a tervtanácson bemutatott vázlat több helyen sérti a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatot (BVKSZ). A kifogásokat Pintér Ferenc településtervezési szakértő gyűjtötte csokorba. A legfontosabb, hogy a Belváros magas házak elhelyezése szempontjából kiemelten védett övezet, ahol harminc méternél magasabb épületet nem lehet felhúzni. Igaz, a kerület módosított szabályzata lehetőséget ad "építészeti hangsúly" képzésére, de ez a fogalom alapvetően tornyokra, kupolákra vonatkozik, nem plusz négy emeletre.

A pesti Belváros ezenkívül része Budapest világörökségi területének is, ezért könnyen lehet, hogy az UNESCO is közbeszól – az Óvás! nevű civilszervezet már el is küldte levelét Mechtild Rösslernek, az UNESCO regionális igazgatójának. A nemzetközi szervezetet azért is érdekelheti az ügy, mert az "üvegszivar" meghatározó eleme lenne Budapest védett panorámájának a Halászbástyáról és a Gellérthegyről, vetekedve a Bazilika kupolájával és a templomtornyokkal.

Talán épp ez a cél, ahogy azt a NOL-videót feliratozó ismeretlen is véli? (a videótól természetesen mélységesen elhatárolódunk, csupán érdekességképpen tesszük ide)

Csipak Péter, a beruházó a 100.leggazdagabb magyar listáján 16 milliárdra becsült vagyonával a 32. helyen áll, iskolai végzettsége vendéglátó-ipari szakközépiskola, 7 évig volt együtt az ex-szépségkirálynő Horváth Évával, övé a Fashion Street, és ő vezette azt a parkolócéget is, amivel Rogán tavaly májusban szerződést bontott, mert egy Ferrarit lízingelt.

"Az ötlet 2006-ben született meg, amikor már látható volt, hogy sikeres lesz a Fashion Street – mondta az Indexnek Csipak Péter hozzátéve: nem véletlen, hogy eddig mégis hallgatás övezte a terveket.

Csipak Péter elmondta, hogy a beruházás, amelynek átadását 2013-ra tervezik, közel 145 millió euróba (több mint 40 milliárd forint) kerül majd. A beruházáshoz szükséges forrás aláírt hitelszerződés formájában már a fejlesztő rendelkezésére áll. "Ez tény azt bizonyítja, hogy az igazán életképes és rendkívüli adottságokkal rendelkező ingatlanfejlesztési projektek a válság ellenére is kapnak banki finanszírozást." – jelentette ki a beruházó.

Csipak Péter szerint cége ezzel a projekttel és a korábbiakkal is – nemcsak a Belváros, hanem – Budapest jövőjét is építi. Célja, hogy megvalósuljon egy budapesti álom, egy olyan épület, amelynél a fővárosiak és a turisták is szívesen fényképezkednek."

A róla tulajdonképpen hirdetésnek számító cikket megjelentető NOL-nak így nyilatkozott:

"Az építészszakmán belüli vitákat nem az én feladatom megvívni. A kritikákat megfogadjuk, a tervet addig rajzoltatjuk, amíg tökéletes nem lesz. Maximalista vagyok, és amit egyszer elkezdtem, azt be is fejezem. Sosem ismertem lehetetlent. Ez a fogalom számomra nem létezik. Akkor se létezett, amikor 25 évesen egyedül maradtam a fiammal, akkor sem, amikor sikereim csúcsán beköszöntött a válság, és minden összeomlani látszott. Most sem létezik. Megtehetném, hogy hagyom az egészet, kiszállok, és boldogan élek abból, amit eddig létrehoztam. De az azt jelentené, hogy megfutamodtam a nehézségek láttán, s az nem én lennék"

Közben kiderült, hogy Csipak mögött a világ egyik leggazdagabb embere, Yuli Ofer áll, ő 27,7 százalékos tulajdonrészt szerzett az Új Városközpont projektcégében. Az ingatlanmogul az izraeli tőzsdén jegyzett Inventech Hotels Groupon keresztül szállt be a fejlesztésbe. Ofer korábban a Globes nevű izraeli lapban már elmondta, hogy ismeri Csipak Pétert, optimista a beruházást illetően, és úgy látja, egyetlen nagyobb európai város szívében sincs hasonlóan ígéretes projekt. Ofer alaposan ismeri Magyarországot, cége már az 1990-es években sorra építette a plázákat országszerte, és a közeli Le Meridien szállónak is ő a tulajdonosa. Valószínűleg mindenki hallotta már a nevét.

A léghajó-ház egyik legmeglepőbb momentuma az, hogy a mellette kiálló PR-kampányt az eddig SZDSZ-es fővárosi képviselő Bojár Iván András vezeti, aki Demszky mellett városarculati tanácsosként dolgozott, és Tarlós mellett is megtarthatta ezt a pozíciót. Természetesen van Facebook-oldaluk is (az ellenzőknek is, méghozzá több taggal), és a Bojár által szerkesztett Octogon magazin a témának szentelt számában kiáll a "léghajó" mellett, és maradinak bélyegzi azokat, akik ellenzik a tervet. Bojár így érvel: "Kimúlóban egy régi rend. És egy új keresi magát. Mindnyájunknak döntenünk kell, hová állunk: a változást félelemmel elvető régiek, vagy a jövőbe vakmerőn, olykor vehemens indulatokkal lépő újak közé."

Az épület terveit egyébként Norman Foster brit sztárépítész irodája készítette, akiknek legismertebb munkái közé tartoznak a berlini Reichstag átalakítása, a Wembley Stadion rekonstrukciója, a drezdai központi pályaudvar, a londoni Millennium Bridge. A terveket természetesen nem személyesen Norman Foster alkotta, a a tényleges tervező az iroda két kevésbé híres munkatársa, Stefan Behling és Darron Haylock. A britek azt állították, megvizsgálták alkotásuk környezetét, de Behling egy interjúban nem kis gőggel azt üzente a budapestieknek: "Teszünk egy felajánlást a városnak arra, hogy működőbb és boldogabb legyen. De nem muszáj boldognak lenni."

Akinek nem tetszenek a tervek, az mehet ma délután 4-kor a Kristóf térre tüntetni.
Bár kétlem, hogy ettől Rogánék meggondolnák magukat, nagyon "szívügyük" ez a projekt valamiért. Tippek?

(forrás: hetivalasz.hu, képek: Építészfórum)