Most már tényleg kijár egy vállveregetés a Országos Magyar Vadászati Védegyletnek, a kormányváltást követően tényleg nagyot húztak. Felkérték Semjén Zsoltot elnöknek. Így nem kell holmi lóti-futi lobbistákat fizetni, hiszen maga az Elnök úr / Miniszterelnök-helyettes úr tapossa ki az ösvényt. (Semjén Zsolt a miniszterelnök-helyettes, a második ember a kormányban, Orbán helyettesítője.)
"A vadászatot nem én választottam, hanem a vadászat választott engem. Tekintve, hogy apám, nagyapám, dédnagyapám, a családom tagjai évszázadokra visszamenőleg vadásztak. Annak, hogy elvállaltam az elnöki teendőket, egy oka van: a vadászat méltóságát helyre kell állítani. Azt gondolom, hogy Magyarországon a vadászat – Hunortól és Magortól kezdve Szent Imre hercegen át Fekete Istvánig – hungarikum, és nekünk a nemzeti önbecsülésünkből kifolyólag is fontos, hogy ennek méltóságát helyreállítsuk és ezt tudatosítsuk a társadalomban is." – nyilatkozta Semjén.
Semjén szerint a környezetvédők és a zöldlobbi jóformán kikényszeríti a vadászatot:
"A környezetvédők egyébként kifejezetten követelik a vadállomány radikális apasztását, mert szerintük a vadászlobbi miatt túl sok a vad az erdőkben. És mivelhogy ezek lerágják az erdőt, a zöldlobbi azt követeli, hogy sokkal több vadat lőjenek ki. Ezzel a szemlélettel csak az a probléma, hogy a vad nem valamiféle természeti csapás, hanem az erdő természetes velejárója. Megjegyzem, a valóságban pont fordítva van, mint azt a laikusok gondolnák, akik szerint a környezetvédők alacsonyabb, a vadászok magasabb vadkilövési kvótát akarnak. Tény, ha irreálisan túlszaporodik a vadállomány, akkor az erdő nem tud reprodukálódni. És ha pusztul az erdő, akkor a vadnak sincs tápláléka, tehát a vad is legyengül és elpusztul. Ezt a két dolgot tehát egyensúlyban kell tartani, és mivel az urbanizált világban nincsenek nagyragadozók, amelyek ezt elintéznék, ezért ennek egyedüli megoldása a tervszerű vadásztatás."
Semjén Pintér Sándorral és Fazekas Sándor miniszterekkel folytatott tárgyalásokat, de sok minden nem derült ki, hogy miről.
Arról sem tájékoztatta a Zembereket, hogy levelet írt Fazekasnak, miszerint jó lenne kibővíteni a hazánkban vadászható vadfajok listáját. Íme:
– nyári lúd (Magyarországon védett. Eszmei érték: 50 000 ft. Natura 2000 kiemelten védett faj.)
– barna rétihéja (Magyarországon védett. Eszmei érték: 50 000 ft. Natura 2000 kiemelten védett faj.)
– barátréce (Magyarországon védett. Eszmei érték: 50 000 ft. Natura 2000 kiemelten védett faj.)
– fürj Magyarországon védett. Eszmei érték: 50 000 ft. Natura 2000 kiemelten védett faj.)
– vadgerle (Magyarországon védett. Eszmei érték: 10 000 ft. Natura 2000 kiemelten védett faj.)
– egerészölyv (Magyarországon védett. Eszmei érték: 10 000 ft. Natura 2000 kiemelten védett faj.)
Ezen kívül Semjén "a nemzeti sajátosságokra hivatkozva" szeretné visszaállítani az erdei szalonka tradicionális tavaszi vadászatát, és "meg kell győzni az EU szakbizottságát arról, hogy a Magyarországon évente elejtésre kerülő 2000 darab szalonka nem befolyásolja az európai állomány létszámát."
(A szalonka tavaszi vadászatát egy uniós jogszabály tiltja, azért mert ez a szaporodási időszak.)
Még jó, hogy a Nemzeti Konzultáció keretében megkérdeztek minket, hogy kívánjuk-e megőrizni a Kárpát-medence élővilágát, annak sokszínűségét …
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján még lehet szavazni, hogy 3 madár közül melyik legyen a 2012. év madara, amelyik több védelmet fog kapni. Az egyik éppen az egerészölyv …
"Különösen felháborító, hogy Semjén „nemzeti” lobbi projektjének egyik fő célja énekesmadaraink kiszolgáltatása a vérmes olasz vadászoknak; hiszen a védett vadgerle, vagy a csökkenő állományú védett fürj vadászhatóságánál maga is „külföldi vendégvadászok érdeklődésére” hivatkozik. A szintén javasolt nyári lúd, barátréce, menyét, nyuszt vadászhatóvá tételének pedig feltehetően az a célja, hogy az úri passzióból lövöldöző hobbivadászoknak ne kelljen vesződniük, mondjuk a tőkés- és a barátréce, vagy a nyest és a nyuszt megkülönböztetésével.
A képviselő a korlátozások feloldását olyan monitoring-vizsgálatokkal indokolja, amelyek elvégzéséről és eredményéről a magyar természetvédelem nem értesült. Még kevésbé ismertek azok a tények, amelyek a Semjén-javaslat legmeghökkentőbb elemét, az úgymond „káros” ragadozó madarak kilőhetőségét indokolnák. Azt még egy miniszterelnök-helyettes sem gondolhatja komolyan, hogy a mezőgazdasági kártevőként számon tartott egerekkel és más apró rágcsálókkal táplálkozó egerészölyv állományának bármilyen hatása van a magyarországi apróvad-sűrűségre. A természetvédelem több évtizedes erőfeszítései nyomán valamelyest stabilizálódott ragadozó madár állományt sajnos jelenleg is veszélyezteti a tudatlanság miatti kilövés és mérgezés."
A botrányos ügy vasárnap gördült egyet tovább, amikor Feiszt Ottó, a az Országos Magyar Vadászkamara elnöke adott ki egy sajtóközleményt.
Nagy meglepetés nincs, Feiszt úr teljes mértékben támogatja Semjén úr programját, törekvéseit, erőfeszítéseit, illetve elküldi melegebb éghajlatra Gera Pál Pro Natura-díjas természetvédőt, aki nem dicsérte meg Semjén urat a terveiért.
"Az Országos Magyar Vadászkamara nevében felháborodásunkat fejezzük ki, hogy egy hozzá nem értő, mondhatnánk a vadászatban dilettáns igyekezett kompromittálni, egy a hazánkban köztiszteletben álló olyan politikai vezetőt, aki nyíltan vállalta a vadgazdálkodás és vadászat fejlesztését szolgáló programját. A magyar vadgazdálkodók és vadászok egyszerűen nem tűrhetik tovább, hogy szélsőséges nézeteket valló, szakmailag felkészületlen személyek befolyásolják a laikus közvéleményt, gátolva ezzel a természetvédelem, a vadgazdálkodás illetve a vadászat összhangjának a megteremtését. Az 1400 vadgazdálkodási egység és a több mint 57 ezer magyar vadász többségének nevében kijelentjük, hogy egyetértünk a Védegylet elnökének törekvéseivel és programjának megvalósításában támogatjuk. A magyar vadásztársadalom Semjénnel az élen bátran odaállhat a közvélemény elé, mert az élővilág megőrzése érdekében továbbra is vállalja a hazánkban élő fajok létszámának szabályozását, a biológiai sokszínűség fenntartását. A közvélemény bizonyára megérti, hogy a továbbiakban nem lehet megengedni, hogy a több évtizedes védelem miatt túlszaporodott egyes szárnyas és szőrmés ragadozók a vadászható, sőt a védett fajok állományában olyan károkat okozzanak, melyek következtében azok a kipusztulás szélére sodródhatnak. (…) Az erdei szalonka tavaszi vadászata viszont hazánkban évszázados hagyomány, nemzeti sajátosságnak számít, nemzeti múltunk része. Hazánkban évente pár ezer darab kerül terítékre, míg Franciaországban az őszi vadászatok során milliós nagyságrendben hasznosítják. Miért kell e nemzeti hagyományunkat belülről támadni akkor, amikor ezzel nem veszélyeztetjük az európai állományt, sőt monitoring vizsgálataink igazolják, hogy a tavaszi vadászat kevésbé veszélyezteti a populáció alakulását. (…) A Védegylet elnöke által benyújtott programot nem kell visszavonni, sőt megváltoztatni sem, mert egyértelműen tudható, hogy egy olyan elkötelezett vadásztársadalom áll mögötte, akik egyben természetvédők is. A vadászat aktív természetvédelem ezt nemcsak Európában, hanem az egész világon elfogadják és tudomásul veszik, valamint azt is, hogy a változásokhoz a fajok védelménél is folyamatosan alkalmazkodni kell."
És miért nem jó a vadászoknak, ha ősszel lövik a szalonkákat? Sikerült megtalálnom a választ az Országos Magyar Vadászegylet honlapján:
"A tavaszi, húzáson történő szalonkavadászat hangulata, élménye nem hasonlítható az őszi vonuláson történő vadászathoz, évszázados tradíció, része a magyar vadászati kultúrának. Az ősz a nagyvad vadászat fő szezonja, javában zajlik a szarvasbőgés, a dámbarcogás és a vaddisznó hajtások is megkezdődnek. Ilyenkor balesetvédelmi okokból és a zavarás miatt sem javasolt szalonkára vadászni."
Hangulat és ősi tradíció …
Amúgy kíváncsi lennék, hogy ezek a környezetvédő vadászok, amikor megnéznek egy ilyen videót, felizgulnak, mintha pornó lenne? Máris mennének ki madarakat lövöldözni?
