Még július 13-án jelent meg az Országgyűlési határozat a Kossuth tér rekonstrukciójáról, amelynek legdrágább része a tervezett mélygarázs, és a kormány elköltözése, de érdekes az az e) pont is, amely így szól: "az 1956-os tragikus sortűz áldozatai emlékének megörökítése és a téren jelenleg álló képzőművészeti alkotások méltó elhelyezése mellett visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944. előtti állapota"

A hg.hu remek összefoglaló cikke szerint "Amennyiben komoly szándékot tükröz, ez a mondat számos jelenlegi szobor áthelyezését, a Vértanú-emlékmű, az Andrássy-, a Tisza- és a Kossuth-szobrok valamelyikének, netán mindegyikének rekonstrukcióját jelentené. Valamint egy újabb 1956-os emlékművet – a meglévő öt mellé vagy helyett. Ha értelmezésünk helyes, a legkönnyebb a darabokban ma is meglévő Kossuth-szobor rekonstrukciója lenne. Kérdés, szükség van erre, és Dombóvár megválna-e az évtizedek óta őrzött szobroktól."

Nos, NER ide vagy oda, nem.
Nem szívesen, de muszáj lesz, mert a kétharmad az kétharmad, az OGY határozat pedig végképp komoly dolog.

"Megdöbbenve értesültek arról, hogy ismét felmerült a szoborcsoport elvitelének szándéka – mondta Szabó Loránd. A polgármester szerint országgyűlési határozat szól arról, hogy Budapesten a Kossuth teret az 1944 előtti állapotnak megfelelően állítják vissza.

"Ebbe illeszkedik, hogy Horvay János alkotása, a Kossuth-szoborcsoport is visszakerülne a fővárosba, bár az nem eldöntött, hogy az eredetit, vagy egy másolatot állítanának fel" – mondta Szabó Loránd, megjegyezve, hogy hivatalosan még nem értesültek a tervekről.

Az aradi vértanúk emlékére tartott október 6-i, dombóvári ünnepségen a tiltakozók egy fatörzsbe kulcsokat szegeztek, azt jelképezve, hogy a dombóváriak a szívükbe zárták a szoborcsoportot – közölte a polgármester. Az aláírásokat és a fatörzset elküldjük Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének – tette hozzá Szabó Loránd. A nyilatkozatot aláírók azt kérik a kormánytól, hogy "ne az alkotás elszállításán gondolkodjon, hanem biztosítsa a restaurálás forrását".

Erre a múlt csütörtöki szemtelenségre kedden is meg is jött a válasz, személyesen a kulturális elnökúr L.Simon László nyilatkozott az MTI-nek.

"A határozat egyértelmű, a Kossuth tér háború előtti vizuális arculatát kívánjuk helyreállítani" – mondta.

"Meg kell épülnie a mélygarázsnak, vissza kell állítani a szobrokat, egyes szobrokat arrébb kell helyezni kellő tisztelettel" – tette hozzá.

L. Simon László elképzelhetőnek nevezte, hogy a jelenleg a fővárosi Kossuth téren álló Kossuth-szobor cserébe Dombóvárra kerüljön, ahol 1973 óta a most Budapestre visszakerülő, Horvay-féle szoborcsoport áll. "A dombóváriaknak hálásak vagyunk, hogy hosszú éveken keresztül megőrizték ezt a szobrot, és azért is hálásak leszünk, ha visszaadják a fővárosnak és az egész nemzetnek" – jegyezte meg.

A szoborcsoport elvitele ellen a múlt héten kétszáz dombóvári írt alá tiltakozó nyilatkozatot. Erre reagálva a bizottság elnöke azt mondta: egyértelműen politikai akcióról van szó a dombóvári polgármester kezdeményezésére. Úgy fogalmazott: a dombóvári polgármester helyében maga ajánlaná fel a szobrokat, abból csinálna politikai erényt, hogy a dombóváriak megőrizték a szobrot, de szíves-örömest adják vissza a nemzetnek.

Lássuk, miről is van szó.

Kossuth-szobor a Kossuth téren most:

Az új, 1952-ben felavatott Kossuth-szobor Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos tervei alapján készült, és a gondoktól gyötört államférfi helyett az energikus, tettrekész vezért helyezi középpontba, a nép lelkes gyermekeitől közrevéve.

A mellékalakok baloldalt: parasztasszony gyerekkel, levett süvegű paraszt, katona. Jobb oldalt: munkás fegyverrel, diák karddal, csikós bő gatyában fegyverrel.
Felirat: ‘KOSSUTH’

És régen:

Az emlékmű Horvay János munkája, 1927. november 6-án avatták fel a Parlament épülete előtt, Horthy Miklós kormányzó vezényletével. Az avatóbeszédet gróf Apponyi Albert tartotta mintegy 100 ezer ünneplő jelenlétében. Horvay alkotása Kossuth alakját helyezte a középpontba. Két oldalt az első felelős magyar kormány nyolc tagja látható. Az emlékmű hátoldalán, mely a ‘Kossuth népe’ címet viseli, a következő felirat olvasható:

‘A KÁRPÁTOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG
EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS EGY VAD ZIVATAR!
SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL
ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR…’

Az emlékművet pesszimista hangvétele miatt, 1950-ben lebontották. Helyére 1952-ben, Kossuth születésének 150. évfordulóján, új emlékművet állítottak.

Horvay lebontott szobrait egy ideig a Kerepesi temetőben őrizték, majd 1959-ben Dombóvár kérésére a dunántúli városba szállították, ahol 1972-ben hét, önálló alkotásként állították fel. (forrás: Szoborlap)

Megmondom őszintén, nekem se a depressziós hangulat ürügyén lebontott, egyébként valóban eléggé síremlékre hajazó régi emlékmű nem tetszik a magányosfarkasos négysorossal a hátulján; se a helyére emelt, nép és értelmiség együttmozdulását ábrázoló műromantikus, álboldog, összetéveszthetetlenül tipikus szocreál alkotás.

Nem lehetne egy harmadikat, egy szépet, normálisat odatenni a Kossuth térre?