1. rész

Meglepődve vettem észre a királyi egyes műsorán ezt az új sorozatot. Mivel magam is rajongója vagyok az eredeti Rockenbauer féle Másfélmillió lépésnek ideje megnézni mit lehet kihozni a XXI-ik századi technikával. Nagy reményekkel tekintettem hát a remake elé. Ekkor még nem tudtam, hogy mekkora tévedés volt ez részemről.

Gondolom senkinek nem kell bemutatni az eredeteit, aki pedig még nem látta volna az sipirc nézze meg (pölö a Youtube-on)

Kezdődik hát a 48 perces első epizód.

Mi ez a szörnyű macskazene itt a nyitókép alatt? Esküszöm bekötött szemmel 1 ujjal szebbet kalimpálok mint amit sikerült itt összehozni, az „indulj el egy úton…” örökbecsűvel pedig egy lapon sem lehet említeni. Túlélve a közepes méretű audiovizuális környezetszennyezést, egy imbolygó kamera felvezetésével haladunk felfelé a Nagy-Milicre, az Országos Kéktúra kezdőpontjára. Felérve Bayer Zsolt mesél arról, hogy mit is jelentett neki a Másfélmillió lépés. Ez mondjuk engem annyira nem érdekel, de ismerve Bayer úr korábbi ámokfutásait meglepően korrekt bevezetőt mond el.

Számomra meglepő volt, hogy sehol egy hátizsák, sehol egy turista, szép kis Kéktúra lesz ez…

Induljunk hát el a Milicről lefelé vezető úton a bükkerdőn keresztül… És akkor megszólal Oberfrank Pál. Nagyon nagyon nem illik ehhez a műsorhoz. Sinkó László úgy viszonyul Oberfrankhoz, mint Sinkovits Damu Rolandhoz… Tegyük túl magunkat eme újabb sokkon és kövessük hát az „alkotók” által kijelölt útvonalat

A bevezetőben azzal kezdtem, hogy Bayer milyen kis korrekt beszédet mond, ez a korrektség mint napsütötte réten a pára olyan észrevétlenül tűnik el. Egy kis irredentizmus, egy kis felvidékezés után, már kezdődhetne a túra. Kezdődhetne…

Az eredetiben itt bizony elindulnak gyalogosan, hátizsákkal, jókedvvel, a XXI-ik században már derogál ilyet tenni, a forgatócsoport bepattan az autóba és máris egy új helyszínen találjuk magunkat, a László tanyán. (Rockenbauerék nem jártak ott) Itt kiderül, hogy a Károlyi család építtette, a Rongyosgárda Prónai vezetésével innen indult harcba, majd Rákosi elvtárs boylerszerű testét és szőrös lelkét pihentette itt, valamint hogy nem átallottak SZOT üdülőt csinálni belőle. Az, hogy milyen stílusban épült és hogy mi köze ennek a Kéktúrához arról szó sem esik. Gondolom kellett egy kis szponzori pénz, hát tegyük be reklámnak a műsorba Wáberer György nemzeti nagyvállalkozó kastélyát. Az igényesen felújított „tanya” mindenestre igen impozáns látvány.

Tovább haladva egy lélegzetelállító panorámaképpel szembesülünk, melyen a Füzéri vár és környezete látható. Eszméletlenül szép.

Itt kell megjegyeznem, hogy az operatőr nívós munkát végzett mert rendre szebbnél szebb látvány tárul a szemünk elé, csakhát az egészet keményen agyonvágja a narrátor…

Füzér vára ez egyik legimpozánsabb várunk (Zemplén tele van ilyenekkel), méltatlan, hogy az ismertetőjében már megint egy jót felvidékezik Bayer Zsolt magyar hangja. Persze, hogy ne csak a szlovákok érezzék magukat rosszul, máris újabb népcsoporttal ismerkedhetünk meg, a schwarz-gelbekkel. Na persze egyszeri tévénézőnek aztán marha sokat mond a schwarz-gelbe. Nem is érti miért jöttek ide a dortmundi szurkoló várat rombolni, vagy Angela Merkelék… Egy ismeretterjesztő film remake-jében nehogy megmagyarázzunk már valamit, hovatovább leírjuk, hogy a császári csapatok voltak a hunyók. Megtudjuk, hogy ide menekítette a mohácsi csatavesztés után Perényi Péter koronaőr a Szent Koronát. Ami a hely szépségét tekintve elegendő információ is lenne, de nem Bayerék nem elégszenek meg ennyivel, gyorsan bedobnak egy társadalom kritikát is, kiderül, hogy: „a mi korunk a pillant rabszolgája … csodálatos történelmünk szerteszét hever az országban … így van ez mindig szellemi lelki hanyatlások idején” Komolyan mondom már vártam, hogy megszólal Mikola, hogy a szinglihordákat se felejtsétek ki!. Szerencsére ez nem következett be.

Füzér községbe érve egyből a katolikus templomhoz indulnak a készítők, én mondjuk fogadót/kocsmát keresnék először, de hát ugye ki mire szomjazik.

Kapunk rögtön egy szent kvartettet az arcunkba (Szent Imre és Szent László, Szent Margit és Szent Erzsébet is) a nemzeti egyház jóvoltából. (Nemzeti? Én úgy tudtam a Vatikánból irányítják.) Hogy az összeesküvés elmélet hívők se unatkozzanak, megtudjuk, hogy a jó német kapcsolatokat ápoló Ács István egri segédpüspököt a Stasi intézte el.Váóóóó. Pont ez az információ az amit egy Kéktúráról szóló sorozatnak meg kell osztani velem.

Eljutunk a tájházba is. Meglepő módon a tájházzal kapcsolatban sok dolgot nem tudunk meg, sőt a benne található használati tárgyakról sem, mivel sehol egy Mari néne, vagy Józsibácsi, aki elmesélné, hogy mire is használhatóak. Az persze egyből kiderül, hogy a polgármester öregapjáé volt ház.

A község református imaháza nagyon szép kazettás famennyezettel rendelkezik,

ahol – mily meglepő – a polgármester szépapjának a neve található. Ezek után gondolom senkit nem lep meg, hogy a településről egyetlen egy ember szólal meg. Igen kitaláltátok Horváth Jenő polgármester. (Rockenbauerék, valahogy nem nagyon beszélgettek tanácselnökökkel)

Horváth úr rögtön egy kis EU kritikával indít (rossz ez a Natura 2000 program), majd kesereg kissé, hogy a disznómakkoltatás is már a múlté. Hát ez van, a selmeci csipkét is felváltotta már a kínai tömegtermelés. Kap természetesen az elmúltnyócév is. Pont 2002-től van hatályban az a jogszabályhalmaz ami miatt nem lehet hagyományos mezőgazdasági művelést folytatni, de kap egy pici bökést a műemlékvédelem is. Hiába na, nehéz dolog vidéken polgármesternek lenni.

A várat mindenesetre szépen összekapták.

Füzérről Füzérkomlósra, pontosabban annak kőbányájába vezet az út. Adná magát, hogy megszólaljon egy geológus, kőbányász, de nem itt is csak a depresszív narrátor hangját halljuk. Szegény kisvasúttal is hogy kibabráltak, még a síneket is felszedték a vonat elől.

Újabb község, újabb polgármester. Ezúttal Mester andrást halljuk, aki ugyanazokat a problémákat adja elő mint füzéri kollégája.  Részletektől megkímélek mindenkit.

Ami újdonság, hogy a szlovákok felvásárolják a környéket mivel a szlovák kormány külföldi ingatlanvásárlás esetén támogatást nyújt. A szemetek.

Átkocsikázunk!!! Óhután. Amiről kiderül, hogy rendezett település.

Következő állomás Regéc.

Kissé hosszúra sikeredett a tulajdonosok felsorolása, de végül csak kiderül, hogy a Rákócziaknak, Thökölynek Zrínyi Ilonának és II. Rákóczi Ferencnek is volt köze a regéci várhoz. Sajnos ez a vár sem kerülte el a Rákóczi várak sanyarú sorsát, a schwarz-gelbe-k porig rombolják. Nem baj, mi újra építjük „legalább váraink hirdessék a magyar múltat”.

Újabb vár, ezúttal Boldogkő vára a következő megálló. Tulajdonos felsorolás-Rákócziak-Schwarz-gelbek. Viszont a vár nagyon szép.

Széphalomra is eljutunk, ahol Kazincyról kapunk egy elég magvas ismertetőt. Széphalom szép. Ahogy innen meg lehet állapítani a magyar nyelv múzeuma is izgalmas lehet. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a „gyerekek játszanak a nyelvvel” résznél bizony a büdös kölkök passziánszoznak. 🙂

Alkonyatra elérik a Hernádot autóval, ahol már nyoma sincs az egykori révésznek, szegény meghalt. Helyette egy gyaloghidat találunk a folyó felett. Így múlik el a világ dicsősége.

Itt véget is ért a rész. Kemény menet volt ez. Az egész filmből süt a politika általi meghatározottság, egyszerűen szégyen amit a Másfélmillió lépéssel műveltek.

Egyetlen egy turista nincs benne, a Kéktúra útvonalát követve autókáztak, az eltelt 32 év az hozta, hogy egyszerűpórnép közé nem keveredtek a készítők, csak két polgármesterrel (akiket tudjukmelyik párt támogatott) beszéltek. Mari néni, Józsibácsi bizony itt meg sem szólalhat, mintha ez még nem lenne elég egyetlen szakértő (geológus, mezőgazdász stb) vagy mesterember sem szólal meg az egész 48 perc alatt. A legtöbb 32 évvel ezelőtti helyszínen meg sem fordultak, a korábban nyilatkozók közül egyedül a pap után érdeklődtek. Szörnyű az egész.

Egy Hofi idézettel tudnám jellemezni:

„- Na milyen?

– F*s.

– És ha összeáll?

– Akkor még lehet sz*r”

Ja és ne felejtsük el, hogy mindezt 35 milliós NKA támogatással oldotta meg Bayer úr.”

Az eredeti ilyen volt: