A parlamenti zsidózás médialeple alatt a Fidesz beteljesíteni látszik az utolsó debreczenijózsefi víziókat is: az új választási törvénnyel keresztülvitték a választási regisztrációt, a kultúrában pedig csúcspontjához érkezett a kultúrkampf.
Gulyás Gábor és az MMA
Gulyás Gáborral, a Műcsarnok jobboldali vezetőjével például csak annyi probléma volt, hogy szervezett egy „Mi a magyar” nevű tárlatot és nemzetközi Makovecz-kiállítást szeretett volna. Erre Fekete György (belsőépítész, a KDNP volt elnöke) az MMA vezetője (a Magyar Művészeti Akadémiát beleírták az Alaptörvénybe is) aki megkapta Orbántól a Vigadót, a Műcsarnokot és 2,5 milliárd költőpénzt, hogy ezentúl ő mondhassa meg, mi a művészet.
Ismerd meg Fekete Györgyöt három percben:
Gulyás egyébként eddig korrekt, hozzáértő művészeti vezetőnek tűnt, pártszimpátiától függetlenül. Felfuttatta a debreceni MODEM-et, kiállt a megtámadott filozófusok mellett és nem volt hajlandó rá kiírt álpályázatokba belemenni (ellentétben például Vidnyánszkyval, aki közel sem volt ilyen finnyás). Amikor ő beszél arról, hogy „elfogadhatatlan, hogy művészetszakmai vitákat politikai szempontok mentén döntenek el„, akkor az talán jelent valamit. Miután a Műcsarnokot törvényileg átpasszolták az MMA-nak, rögtön le is mondott, és az első ajánlatai külföldről érkeztek – ez csak azért fontos, mert ha legközelebb egy fideszes KIM-troll a gonosz balliberálisokról és azok külföldi kapcsolatairól illetve emigrációjáról kezd értekezni, akkor lehessen emlékeztetni, hogy a saját embereiket is sikerült elüldözni, frankón.
Szeged
Szóval volt egy művész, aki egy szegedi kiállításon szart helyezett az utolsó vacsora tányérjaira (legalábbis a tiltakozó egyházak szerint ez az utolsó vacsora volt, a művészettörténész szerint nem), amire egy rendkívül erkölcsös KDNP-s képviselő (aki korábban gyermekrajz pályázatot indított Botka lejáratására) a katolikus és református egyház tiltakozásának hatására a leváltását kezdeményezte az elmúlt 10 évben gazdaságilag és szakmailag kifogástalanul működőintézményvezetőnek, Bátyai Edinának. (A REÖK üzemeltetője a Szegedi Szabadtéri Fesztivál és Játékok Nonprofit kft., de a művészeti vezető az a Nátyi Róbert, akinek a felelősségét fel sem vetették a jobboldalon.) A kulturális bizottság ülésére meg sem hívták Bátyai Edinát, viszont megjelent rajta az a Kelemen Csaba (színész, volt kisgazda politikus) aki azt mondta, hogy „nem titok, Kohári Nándor hívott fel”, majd hozzátette, a képviselő arról beszélt neki, hogy a közgyűlés nagyobbik része gondolkodik egy koncepcióváltáson a szabadtéri ügyében, és vállalná-e a vezetői szerepet, ha felkérnék”. Kohári Nándor fideszes képviselő úgy nyilatkozott, hogy „már tavaly sem tetszett a műsorpolitika, így nem új dolog, hogy kezdeményezte Bátyai Edina leváltását.”
A kiegészítő magyarázatok között természetesen homályos utalások történtek bizalomveszésre és arra, hogy veszteségessé vált a Bátyai vezette intézmény (amiről utólag kiderült hogy nem igaz, mert a társasági adókedvezmény még nincs jóváírva), végső érvként felbukkant a műsortervvel való elégedetlenség és Alföldi Róbert neve is. Annak ellenére, hogy valami egészen abszurd koalícióban a szakmai szervezetek a szegedi-csanádi püspökkel valamint a Szörényi-család tagjával és az István, a király jogainak kezelőjével, Rosta Máriával karöltve érvelnek a művészi szabadság, a szakmai szempontok és Bátyai Edina mellett, mégis azt a Kelemen Csabát akarja a Fidesz fél évvel Bátyai mandátumának lejárta előtt idehozatni, aki korábban képes volt Dörner György pályázatát és Tarlós István döntését duplanyelvvel megvédeni. A leváltást végül 15:14 arányban szavazta meg szombaton a szegedi közgyűlés, a 15. szavazatot a Jobbik képviselője, Keresztúri Farkas Csaba adta. Róla érdemes a NOL cikkének utolsó bekezdését elolvasni. Ráadásul a menesztés előterjesztői és akik a haverjukat akarják kinevezni még a jogszabályokkal sincsenek tisztába, mivel a jegyző rámutatott, hogy „Kohári Nándor kizárólag a munka törvénykönyvére és a gazdasági társaságokról szóló törvényekre alapozott előterjesztésében, nem vette figyelembe azt a speciális ágazati szabályt, amely az előadóművészeti szervezetekről szól. Ez rendelkezik arról, hogy a vezetői feladatok ellátásánál kötelező pályázatot kiírni.„
Alföldi
Minden évben van három nap, amikor minden címlapon Alföldi szerepel. Valami lehet a fickóban hogy ennyire sikeres, mert bár ebben az évben ez a három nap majd az érdekes módon leszervezett pályázat eredményhirdetése körül fog feltorlódni, már most, a szegedi botrány kapcsán is részben róla szólnak a hírek. Az elmúlt 10 évben Alföldi kiemelkedő sikerrel szerepelt ugyanis a Bátyai által igazgatott Szegedi Szabadtéri Játékokon, Csárdáskirálynője annyira sikeres volt, hogy két egymás utáni évben kellett játszani, a múlt évi Mágnás Miskája90%-os nézettséget produkált a rossz gazdasági helyzet és a tízezres jegyárak ellenére. A Valahol Európában, amiben szereplőként volt jelen szintén teltházakkal ment. Ezért is dönthetett úgy a Szörényi-Bródy kettős (igen, az a Szörényi aki mindenki megdöbbenésére pár hete nyíltan méltatta Alföldit, a művészt), illetve a a jogokat kezelő családtag, Rosta Mária, hogy rá, illetve a Szegedi Szabadtérire bízza a 30 éves István, a király rendezését. Rosta Máriát aki kicsit is ismeri, tudja róla, hogy egy tank, aki ha fejbe vesz valamit, végigviszi. Márpedig ő közel tíz éve fűzi Alföldit, hogy rendezze meg az Istvánt, de Alföldi csak most mondott neki igent. Szóval ha nem Alföldi rendez jövőre a Szabadtérin, akkor senki se fog, hiába dobták be Koltay Gábor nevét. Rosta Mária (aki egyébként Szörényi Szabolcs felesége) ugyanis előbb fogja más helyszínre vinni megrendeztetni az Istvánt Alföldivel, mint hogy ezeknek a kontár kultúrbarbároknak a kezébe adja a művet. A műnek ugyanis, kvázi-jogállamról lévén szó, vannak jogtulajdonosai, akik eldönthetik, ki játszhatja-rendezheti az alkotást. Márpedig, bármennyire is szar érzés a Fidesznek, a Szörényi család Alföldi mellett döntött, és bár elképzelhető, hogy a magántulajdon védelmében a MANYUP után az István, a király jogait is államosítja a Fidesz, kurvára ciki lesz majd kimagyarázni nekik azt, amikor legközelebb Szörényi Levente Bródyval párban szólal fel a Milla-tüntetésén.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!