„A hallgatói önkormányzatok szintjén pedig az az érdekes helyzet állt elő, hogy azok a hallgatói önkormányzatok lépnek fel a felsőoktatási elképzelésekkel szemben, amelyeket nem is érint, hiszen a szabályozások a ma még középiskolába járókra vonatkoznak majd – nyilatkozta Giró-Szász András kormányszóvivő, majd majd hozzátette, hogy „van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki 12 éve lépett be az egyetem falai közé„.

Ez különösen pikáns megjegyezés volt Giró-Szász szájából, aki 12 évig élvezte az ingyenes felsőoktatást, két helyen is járt PhD-re, de a doktorit már nem sikerült megírnia …

Ezzel a félmondattal kezdődött a kormányzati kommunikációs ellencsapás a tüntető diákvezetők ellen, amely mellé gyorsan becsatlakozott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke:

„Nem titkos adat, hogy ki hány évig jár egyetemre, az információ kipotyog a statisztikából. (…) Különféle jogosítványok vannak a hallgatói önkormányzatoknál, amelyek nem egyszer gazdasági érdekekkel ütköznek, mondjuk egy kollégium eladása, vagy egy büfé üzemeltetése és ennek kapcsán érkeznek a vállalkozói panaszok a kamarába, hogy próbáljunk valamit tenni. Szabályos, mert a HÖOK-nak illetve ezeknek a szervezeteknek meg vannak ezek a jogosítványai, de akkor az ember azért ránéz arra, hogy mégis hány éves a fiatalember, aki ezt a szervezetet irányítja. És kiderül, hogy 8 éve tanul és 36 éves.”

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint „jogsértés nem történt, hiszen a közfeladatot ellátó, közéleti szerepet vállaló tisztségviselők magánszférához való szabadsága szűkebb, mint az átlagembereké. A közfinanszírozott oktatási intézményben eltöltött tanulmányi idő nem olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalával átlépnék a magánszféra határát.”

Jóri András, a volt adatvédelmi ombudsman szerint azonban „a tanulmányi idő ugyanis, ha abból név szerint azonosítható valaki, csak az érintett beleegyezésével hozható nyilvánosságra. A felsőoktatási intézmény ilyen adatokat nem szivárogtathat ki a saját nyilvántartásából. Hogy hány hallgató van, illetve hogy hányan fejezik be 5 éven túl az iskolát, az közérdekű adat. Az viszont már nem lehet nyilvános, hogy ha valaki személyesen azonosítható belőle.”

Én úgy gondolom, hogy ha közérdekű adatigénylést nyújtanék be bármilyen magyar felsőoktatási intézményhez, hogy a helyi diákvezetők milyen szakokon mióta tanulnak, csak elutasító választ kapnék. Persze ha Parragh Lászlónak „kipotyogtak” ezek az adatok, az mindjárt más …

Ez volt tegnap. 
Ezek után ma ezzel a címlappal jelent meg a Magyar Nemzet:

(A kép innen)

Intézmény, diákvezető, születési idő, hányadik éve jár egyetemre, a képzés kezdete …

Szánalmas hogy (egyelőre) ezzel tud csak visszavágni a kormány.
A gimiseket is kilistázzák? „Kovács Boglárka” már 3 éve jár a gimibe? Hát mi folyik itt?

Másrészt pedig minden adatigénylésnek nyoma kell(ene) hogy legyen.
Így csak annyit szeretnék tudni, hogy ki igényelte meg ezeket az adatokat, melyik köztisztviselő adta ki az adatokat, melyik jogász igazolta ezt le és melyik politikusnak a fejéből pattant ki ez az listázós ötlet. 

Félreértések elkerülése végett: a fiatal politikusgenerációból a pártok ifjúsági szervezetinek vezetői mellett közvetlenül a HÖK/HÖOK-osok fognak helyet foglalni a pokolban, de most végre nem azt számolják, hogy ha pár nappal később utalják a szoc.támot, akkor mennyi lesz a kamatnyereség, hanem végre egységesen kiállnak a diákok mellett, ami ugye dolguk lenne. 

Ellenük ilyen kampánnyal fellépni ízléstelen és törvénytelen (vagyis teljesen fideszes) esetleg még ki lehetne egészíteni a táblázatokkal  rendőrségi, bírósági és NAV-adatokkal, ha lúd, legyen kövér, nem?

Amúgy soha nem hittem volna, hogy képesek lesznek megkedveltetni velem a HÖK-ösöket, de a Giró-Szász-Péterfalvi-Parragh-Magyar Nemzet négyes csak összehozta.

Öngól lesz, ahogy szokott lenni.

Ha esetleg a bloggerek is sorra kerülnek Magyar Nemzet címlapján, coming out: 6,5 évig jártam az ELTE-re, nagyon szánom-bánom, remélem azért figyelembe veszik majd, hogy itthon termelem a GDP-t …