Kihozta legfrissebb, demokráciával és a politikai szabadságjogokkal foglalkozó jelentését a posztszovjet térség országairól az amerikai központú, nonprofit civil szervezet, a Freedom House (FH). Magyarország minden évben saját magát alulmúló eredményt ért el a listán, most sincs ez másként. 

A Freedom House éves jelentésében hat kategóriában vizsgálja az egyes országokat. Ezek a mérőszámok a demokratikus kormányzás gyakorlata, a választási rendszer, a civil társadalom állapota, a független média helyzete, az önkormányzatok mozgástere, valamint az igazságszolgáltatás és a bírói munka szabadsága. A skálán az 1-es a legalacsonyabb, a 7-es a legmagasabb szintű demokráciamutató. Hazánk minden mérőszámban egyre rosszabb és rosszabb.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Magyarország sajnálatos módon már 2019-ben átcsúszott a demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, ami a definíciójuk szerint azt jelenti, hogy tartanak ugyan az országban választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, emiatt pedig a politikai és polgári szabadságjogok nem minden körülmények között érvényesülnek.

Korrupciómutatóban az egész közép-európai régió legrosszabb értékét (2,8/7) hozta hazánk, és a balkáni országok közül is csak Koszovóban és Albániában rosszabb a helyzet.

Ugyanígy a legrosszabbak vagyunk a régióban a választási folyamatokban (4,3/7), a civil társadalom helyzetében (4,3/7) ezen túlmenően még a Balkánon sem sanyarúbb sehol a helyzet, mint nálunk.

A választásokon az EBESZ által is aggályosnak tartott független médiahelyzet mindössze 3 pont hazánkban. Ennél rosszabbul csak eurázsiai autoriter rezsimek szerepeltek a kategóriában. Összehasonlításként a V4-ek országaival: Lengyelország 4,25, míg Csehország és Szlovákia 5 pontot ért el a kategóriában.

Magyarország demokrácia pontszámai 2005 és 2022 között.
táblázat: Vastagbőr

A független igazságszolgáltatás a 2010-es kiváló 6-os értékről mára lecsúszott 4,25-re, ennél a régióban csak Lengyelországban rosszabb a helyzet.

Magyarország demokráciaszázaléka 44,64%, ezzel szintén utolsóként kullog a közép-európai régióban. A második legrosszabb Románia 55,95%-al.

Vagyis jelenleg közelebb vagyunk ahhoz, hogy a félig konszolidált tekintélyelvű rezsimek közé soroljanak minket, mint ahhoz, hogy utolérjük Romániát. A további sorrend Bulgária (58,33%), Lengyelország (58,93%), Szlovákia (70,83%), Csehország (75,6%), Litvánia (77,38%), Szlovénia (78,57%), Lettország (79,76%) és Észtország (83,33%).

A jelentés megállapítja, hogy a hibrid rezsimek sorát olyan demokráciákban megválasztott vezetők gyarapítják, akik a hatalom tényleges monopolizálása és/vagy megtartása érdekében fokozatosan feladták a liberális demokratikus elvek iránti igényüket:

„Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke jól példázza ezt a tendenciát. Aktívan dolgozott azon, hogy hasonló gondolkodású kormányokat segítsen hatalomra szerte Közép- és Kelet-Európában. Idén április 3-án engedélyezte a versenyképes választásokat, de a Fidesszel a teljes államapparátust – a civil- és a médiaszektor jelentős részével együtt – az ellenzékkel szembeni harc szolgálatba állította. A szavazás következésképpen nem volt szabad, sem tisztességes. Most, hogy Orbán túlélte a választást, kiélheti illiberális és kleptokratikus hajlamait; ugyanez mondható el Aleksandar Vučić szerb elnökről is, aki szintén elsöprő győzelmet aratott az április 3-i választásokon.” – olvasható az anyagban.

Megfigyelhető, hogy a demokráciaszázalék átlaga mindhárom vizsgált régióban folyamatosan csökkent 2010 óta: A Balkánon 49,4%-ról 45,1%-ra, Eurázsiában  pedig 17,3%-ról, 14,7%-ra. Közép-Európában 75,9%-ról, 68,3%-ra, Magyarország nélkül 70,9%-ra.

A 12 év alatt bekövetkezett 32%-os magyar romlás a tízszerese volt a balkáni, illetve eurázsiai átlagromlásnak. A második legnagyobb demokráciahanyatlást Lengyelország produkálta 19%-kal.

A vizsgált országok demokrácia százalékának változása az elmúlt 12 évben. (táblázat: Vastagbőr)

A jelenlegi külpolitikai helyzetre való tekintettel megjegyzendő, hogy Ukrajna demokráciahelyzete 39,29%-on, míg Oroszországé mindössze 5,36%-on áll.

Címlapkép: Freedom House