Nyolc év alatt semmit sem sikerült elérnie a Fidesznek a romák felzárkóztatásában. Miközben milliárdokat osztottak szét a helyzet kezelésére olyan kisebbségi vezetőknek, mint Farkas Flórián, a cigányság a teljes kilátástalanságba süllyedt.

A G7 hozta le szerdán a KSH adatai alapján, hogy a 18-24 éves roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyó volt 2017-ben, vagyis legfeljebb alapfokú végzettséggel(8 osztály) rendelkezett.

Mielőtt rögtön pálcát törnénk a romák felett, tudni kell, hogy a Fidesz 2012-ben 18 évről 16 évre szállította le a kötelező tankötelezettség felső korhatárát, hogy minél hamarabb kiterelje a fiatalokat a munkaerőpiacra, s így csökkentse a már akkor kórosan magas munkaerőhiányt. Erre azért volt szükség, mert a harmadik Orbán-kormány első két éve alatt, 2010 és 2012 között a külföldön dolgozó honfitársaink aránya a becsült 130 ezerről 200 ezerre növekedett (azóta pedig kb. megnégyszereződött).

Az amúgy is a reménytelenség szélén küzdő roma fiatalokra nem volt jó hatással ez a törvény, a korai iskolaelhagyó  fiatalok aránya ugyanis köreikben növekedett:  2014 és 2017 között 57 százalékról 63 százalékra. Ebből is következik az a rendkívül siralmas érték, hogy a romák 80 százalékának 8 általános a legmagasabb iskolai végzettsége, szemben a teljes népességgel, ahol csak 22 százalék körül mozog ugyanez az arány. Ennek következtében a cigányság  foglalkoztatási kilátásai is sokkal rosszabbak az átlagosnál, amit az adatok szintén alátámasztanak.

A romák foglalkoztatási rátája 2017-ben 45 százalékon állt, ami nem rossz eredmény, 12 százalékpontos növekedést jelent három év alatt, de így is nagyon elmarad a teljes népesség foglalkoztatási mutatójától (68%), illetve azt is látni kell, hogy ezen munkák nagy része idényszerű vagy közmunka.

De a közmunkaprogramoknak köszönhetően a roma munkanélküliek körében már alacsonyabb volt a tartós munkanélküliek aránya, mint az összes munkanélküli esetében. Ennek is örülni kell. Még akkor is, ha tavaly még mindig a dolgozó romák több mint harmada közfoglalkoztatott volt, illetve közel minden második dolgozó roma határozott munkaszerződéssel tudott csak idénymunkát vállalni.

A két legelborzasztóbb adat azonban az, hogy szellemi munkát a romák mindössze alig több mint 4 százaléka végez, és a “se nem tanuló, se nem dolgozó” (NEET) fiatalok aránya közöttük 38 százalék, ami három és félszerese az összes 18-24 éves körében mért szintnek.

Miért tartunk itt? Mert a kormány igazából leszarja a cigányságot, alig ad pénzt a felzárkóztatásukra, de azt meg amit ad, azt a fideszes Farkas Flóri és bandája veri el.

Btw már 2015-ben megírtuk, hogy még romafelzárkóztatásra is kevesebbet költ Magyarország, mint a menekültellenes kampányra. Abban az évben a romák felzárkóztatására mindössze 900 millió forintot, a menekültellenes plakátkampány viszont több mint 1,3 milliárd forintot költött az állam.

Két évvel korábban indult a jól csengő,  „Híd a munka világába” nevű, közel 5 milliárdos EU-projekt is, de az meg tele volt gyanús pénzköltésekkel és szakmai blöffökkel, ezért aztán tavaly megszüntették. Értsd: Farkas Flóriánék ezt is szétlopták.

Pedig természetesen nem a megélhetési politikusok és holdudvaruk támogatására, hanem a leghátrányosabb helyzetű, tartósan munkanélküli romák foglalkoztatásának elősegítésére jött létre. A projekt beharangozásának turnéján a szakmai vezető, Monostori Tamás óriási összegekkel kecsegtetett: “Nem árulok el azzal titkot, hogy nagyon sok pénz van rá. Nagyon-nagyon sok pénz van rá, és még csak a töredékét sikerült elkölteni.”

Nos, Hadházy Ákos szedte össze korábban a blogján, hogy mire is mentek el ezek a pénzek a felzárkóztatás helyett. Itt van pár példa a teljesség igénye nélkül, csak azért, hogy értsétek, hogy lopnak Flóriék (ugyanúgy, ahogy mindenki más):

• Autónként majdnem 3 millióért béreltek hat alsó kategóriás, és két középkategóriás kocsit. A piaci ár kedvezmények nélkül is úgy ötödennyi lenne.
• Bruttó 31 millióért vettek irodabútort. 60 munkahellyel számoltak, vagyis munkahelyenként félmillióból szerelték fel az irodákat.
• Bruttó 31 millió forintért egy nagyon fontos tanulmányt is meg kellett írni: “a toborzás-kiválasztás eljárásának és a toborzás eljárásrendjének kidolgozásáról”.
• 19 millió forintért egy tanulmányt írattak arról is, hogy milyen szoftvereket kellene megvenni.
• 21 millió forintért vettek hét db számítógépet is.

Megosztás

Szólj hozzá a cikkünkhöz!HOZZÁSZÓLOK