Bezárás

Az adatvédelmi biztos szerint nem lehet nyilvánosságra hozni az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint nem lehet nyilvánosságra hozni az OLAF megállapításait, amelyek alapján megindult a nyomozás Tiborcz István korábbi cége ellen, mert ha kikerülnének az információk, az sértené a nyomozás érdekeit. A négyes metrónál valahogy nem volt ilyen probléma.

Nem kell messzire menni, hogy megértsük a döntés hátterét, csak meg kell néznünk kit érint, és hogy ki az az úriember, aki “meghozta” azt. Szóval, frissítsük kicsit a tudásunk, hogy lássuk hogyan is működik a Fidesz önmagát védő és törvények fölé emelő intézményrendszere.

Miután a második Orbán-kormány megszüntette az adatvédelmi biztosi intézményt, 2012. január 1-től Schmitt Pál akkori köztársasági elnök kilenc évre (!) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökévé nevezte ki Péterfalvi Attilát. Ő pedig rögtön aktívan közreműködött a korábbi adatvédelmi biztosi intézmény felszámolásában. Amúgy a régi biztos eltávolítását később az Európai Unió Bírósága jogszerűtlennek ítélte.

Anno Péterfalvi első intézkedései között töröltette a volt adatvédelmi ombudsman honlapját, és a Fidesznek kedvezőtlen „szociális konzultáció” ügyben hozott határozat visszavonásáról döntött. Mindezek alapján Péterfalvi jelentős szerepet játszott a független adatvédelmi ombudsman intézményének felszámolásában, hozzájárulva a magyar jogállam egy fontos elemének kiiktatásához. Életrajz OFF. 

Visszatérve az Elioshoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azután kezdte vizsgálni, hogy egyáltalán miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró jelentés, hogy Tényi István, a “legnagyobb magyar feljelentő” bejelentést tett.

Azonban az ügyészség kezelésében lévő OLAF-ajánlás a büntetőeljárásban feljelentésnek minősül, így Péterfalvi szerint annak megismerésére a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez alapján pedig nincs lehetőség arra, hogy a nyomozás iratait vagy annak meghatározott részét közérdekből lehessen megismerni, mint ahogyan arra sincs jogi lehetőség, hogy annak másolatait kiadják.

2017 februárjában, amikor a kormány feljelentést tett a 4-es metró ügyében, majd nyilvánosságra is hozta az arról szóló OLAF-jelentést, Péterfalvi Attila úgy nyilatkozott, hogy a jelentés az első betűtől az utolsóig a nyilvánosságra tartozik, mert abban a 4-es metró beruházásánál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a teljes nyilvánosságról csak az adatgazda OLAF dönthet, és a nyilvánosságra hozatal legfeljebb az ügyészségi nyomozás érdekeit sérthetné, de erre vonatkozó kérdésére nem kapott választ a legfőbb ügyésztől.

Nos, az Elios-ügyben úgy látszik, azért már leszólt a Polt Peti, vagy csak szegény Péterfalvi lehetőségei korlátozódtak tavaly február óta.

Az OLAF főigazgatója tavaly december 22-én tett javaslatot arra, hogy a magyar ügyészség költségvetési csalás miatt indítson eljárást az Elios Zrt. által megvalósított, az Európai Kohéziós Alapból támogatott magyarországi közvilágítási projektek miatt. Az OLAF vizsgálata 35 közvilágítási projektre vonatkozott, a szervezet főigazgatója pedig 17 esetben tett ajánlást büntetőeljárás megindítására. Nem véletlenül.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom