A dolog jó oldala, hogy végre nem tagadták meg helyből az adatigénylésemet.

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]

330  milliárd forint. Az elmúlt hét évben ennyi társasági adót nem fizettek be a cégek az államkasszába, hanem ehelyett sport- vagy kulturális szervezeteknek adták oda. A kormány végig azt állította, hogy ez nem közpénz, de tavaly novemberben a Kúria véglegesen kimondta, hogy a TAO-támogatás közpénz.

A 330 milliárd forintos tortából természetesen a labdarúgás kapta a legnagyobb szeletet, 127,8 milliárd forintot, melyet az MLSZ jóváhagyásával osztottak szét. A legtöbb TAO-pénzt éppen a Miniszterelnök úr „akadémiája” kapta, hat év alatt 13,4 milliárdot. De kiktől?

Így lehet TAO-támogatáshoz jutni:

1. lépés: Program benyújtása

„A támogatásra jogosult szervezet első lépésben ún. sportfejlesztési programot nyújt be a szövetséghez (MLSZ),  a programot az MLSZ – mint hatóság – elbírálja, és a tartalmi, formai követelmények megléte esetén részben vagy egészben jóváhagyja. A jóváhagyásról a sportszervezet határozatot kap, amely a megszerezhető támogatást is tartalmazza.”

2. lépés: Támogató keresése
Következő lépésben a sportszervezet támogatót keres. A támogató olyan köztartozásmentes gazdasági társaság lehet, amely pozitív adóalappal bír. A támogatás összegéről, annak folyósításának feltételeiről a sportszervezet és a támogató szerződést köt és ez alapján a sportszervezet a korábban említett elektronikus felületen keresztül támogatási igazolási igényt nyújt be. Az igazolást az MLSZ 8 napon belül kiállítja, és eljuttatja a sportszervezetnek és a támogatónak is.

3. lépés: Támogatás átutalása
A támogató a kiállított támogatási igazolás alapján teljesíti a támogatás utalását.

4. lépés: Adókedvezmény
A Támogató a támogatás összege után járó társaságiadó-kedvezményt legkorábban a december 20-i kötelező feltöltésből levonhatja, vagy a május 31-i bevallásban visszaigényelheti, feltéve hogy a támogatást december 31-ig át is utalja.”

Az egyesült beadja a pályázatát az MLSZ-nek, ők elbírálják, de a megítélt összeget az adott egyesületnek kell összeszednie a cégektől. Erről az egyesület és a cég támogatási szerződést köt, amit el kell küldeniük az MLSZ-nek, akik kiadják az igazolást, hogy mehet az utalás, az egyesület megkapja a pénzt.

Jó lenne tudni, hogy mely cégek gondolták azt, hogy éppen a felcsúti akadémiát kell támogatni? Már 2016-ben adtam be közérdekű adatigénylést az MLSZ-nek, hogy adják ki a felcsúti akadémia támogatási igazolásait, de az MLSZ akkor azt írta, hogy nem adhatja ki, mert adótitok és üzleti titok.

2016 októberében első fokon pert nyert a DK a felcsúti Puskás Akadémia ellen. A Demokratikus Koalíció azért fordult a Székesfehérvári Törvényszékhez, mert meg akarta tudni, hogy a felcsúti akadémia, azaz az azt működtető alapítvány pontosan mire költötte a hozzá áramló pénzeket. A bíróság szerint „az akadémiának „(…) juttatott támogatás közpénz, és az annak a felhasználására vonatkozó adatokat az alperes kiadni köteles”.

2017 márciusában jogerősen nyert a Transparency International (TI) két minisztériummal szemben (EMMI, NGM). A minisztériumoknak ki kell adni, hogy mely támogatásban részesülő szervezetek mely támogatási időszakokban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban részesültek  A támogatások a bíróság szerint közvetett állami támogatásnak minősülnek, a támogató cégek az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, mely „közpénzjelleggel bír”. Az ítélet indoklásában azt is kimondták: aki állami támogatást vesz igénybe, vagy közpénzt használ fel a tevékenysége során, annak számolnia kell a nyilvánossággal. Azt is írásba adták, hogy adótitok nem képezheti abszolút korlátját a közérdekű adatok megismerésének. Az adatok megismeréséhez való jog erősebb, mint a támogatók adótitkának megőrzéséhez fűződő jog.

A jogerős bírósági ítélet után ismét közérdekű adatigényléssel fordultam az MLSZ-hez, hogy adják ki a sportegyesületek és a gazdasági társaságok közötti TAO-igazolásokat (cégnév, összeg, időpont, támogatást kapó sportegyesület neve) a 2011 és 2017 közötti időszakról. Az MLSZ megint azt válaszolta, hogy nem adhatja ki, mert adótitok.

Időközben a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány és a minisztériumok fellebbezése is eljutott a Kúriáig, ahol 2017 októberében és novemberében megszületett a jogerős ítélet. Előbb októberben nyert jogerősen a TI, majd novemberben a DK.

A jogerős bírósági szerint 15 napon belül ki kell adni a kért iratokat. Most 2018 február közepe van, de sem a DK, sem a TI nem kapta meg. Mészáros Lőrinc levelében azt írta, hogy minisztériumi ellenőrzés zajlik, és a szerződések egyetlen példányban vannak meg, amiket felküldtek a minisztériumba. A TI sem járt jobban, az NGM egyszerűen megtagadta az iratok kiadását, az EMMI-ből pedig csak néhány, gondosan kiválogatott iratot kaptak. A DK és a TI is feljelentést tett közérdekű adatok jogsértő eltitkolása miatt.

Szóval a  Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nem adja ki az iratokat, a minisztériumok nem adják ki.
Hol vannak még meg az iratok? Hát az MLSZ-nél, akik kiállítják az igazolást, hogy melyik cég melyik egyesületnek mennyi támogatást ad.

Ezért beadtam 2016, 2017 után harmadjára (!) is az MLSZ-nek a közérdekű adatigénylést, immár a jogerős, Kúria-ítéletre hivatkozva.