Bezárás

Bayer Zsolt ötletére épült emlékpark a 6 lakosú faluban 562 millió EU-s pénzből

Orbán Viktor és csapata egy újabb klasszikussal ajándékozta meg a nemzetet: “Nemzeti Konzultáció Bözsi nénivel” a videó címe, melyben Orbán Viktor beugrik Nagygécre Bözsi nénihez.

Arra már fel se kapjuk a fejünket, hogy Orbán azt mondja a nyugdíjemelésről, hogy „év végén, ha úgy vannak a számok, akkor emelek megint“. Nem a kormány, nem az Országgyűlés, hanem ő maga.

Nagygéc a Wikipédián:

1970-ben a településnek 706 lakosa volt. Az 1970. május 13-án bekövetkezett árvízben a falu csaknem teljesen elpusztult. Újjáépítését árvízvédelmi okokból nem engedélyezték, a területre történő beköltözést pedig adminisztratív eszközökkel korlátozták.

Az 1980-as népszámlálásra az egy évtizeddel korábbi lakosságnak csupán töredéke, 22 fő maradt a faluban. 1981-ben a település adminisztratív önállósága is megszűnt, területét Csengersimáhozcsatolták. 2011-ben a falu öt házában 10 fő élt.

Jelenleg 6 lakosa van. A faluiról és Bözsi néniről a Vasárnapi Hírek közölt riportot januárban.

Nagygécen villany van ugyan – de se vezetékes víz, se csatorna, se gáz.
Nincs vasút, nincs busz.
Viszont van nekik Emlékparkjuk.
562 millió forintból.
Európai Uniós forrásból.

Ennek az ötletgazdája Bayer Zsolt volt.

“A magyar megmaradás temploma épülne fel azokból a márványtáblákból, amelyekre a Kárpát-medence és a világ más, magyarok lakta településeinek egy-egy mondatát, üzenetét vésik fel a tervek szerint az elkövetkező egy évben” – mondta el Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, a kezdeményezést elindító Bayer Zsolt újságíróval tartott közös sajtótájékoztatójukon 2010. június 25-én.

Két évvel később, 2012-ben ezt írta Bayer Zsolt:

„De a falu nem pusztult el. Nem akart elpusztulni. Hiába jött 1970. május 3-án a rettenetes árvíz, Nagygéc túlélte volna azt is.

De nem élhette túl. Mert Ceausescu még ki sem találta odaát a falurombolást, amikor idehaza az elvtársak már megvalósították. S Nagygéc, ez a nyolcszáz éves magyar falu lett az első áldozat. Több mint hétszáz lakója volt Nagygécnek a ’70-es árvíz idején – s az árvíz után kitelepítettek mindenkit. Majd építési tilalmat rendeltek el a falu területére, így akadályozva meg az újjáépítést, a visszatelepülést meg egyszerűen megtiltották. (…)

Ha emlékeznek még, lassan két éve álltam nyilvánosság elé azzal, hogy építsük fel a Megmaradás templomát, amelybe építsük bele a Kárpát-medence minden magyarlakta településének egymondatos üzenetét. Az üzenetet, amelyet a következő ezer esztendőnek hagynak örökül a maiak.

Aztán töprengtünk sokat, hol is legyen az a templom.

Nem töprengünk tovább.

Itt lesz, Nagygécen.”

Ashampoo_Snap_0003
18336703_10208539191146788_728519500_n

2015. július 27-én adták át az emlékparkot:

Nagygéci Emlékpark:
“A két hektáros Nagygéci Emlékparkban őshonos Kárpát-medencei gyümölcsfák ligetében 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezrei Drávaszögtől Csángóföldig, Délvidéktől Temesig üzennek az utókornak. Országos szinten is újszerű szolgáltatás a tabletes idegenvezetés. Az emlékpark látogatói sétájuk közben táblagépek segítségével ismerhetik meg tüzetesebben emlékpark épületegyüttesét, látnivalóit, élményelemeit.”

Megmaradás Háza – Magyarság Háza:
“Az épület különleges építészeti megoldásokkal a születést és a halált jeleníti meg. Mindkettőt egy-egy kupola szimbolizálja. A belső kupola a születésé, a külső a halálé. Az épület tetején egy különleges fényfolyosó helyezkedik el, az újszülöttek a fénnyel érkeznek és a halottak a fénnyel távoznak. Az épület tengelye megegyezik a nyári napforduló tengelyével. Az épület körül a hónapokat jelképező fák állnak. A Megmaradás Háza arra is emlékeztet, hogy a nagyéciek soha nem adták fel a jövőjükbe vetett hitüket. ”

Kilátótorony:
“A park Makovecz Imre által megálmodott kilátótornya a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja. A több, mint 20 méter hosszú gerendákból ácsolt kilátó igazi építészeti remekmű. ”

Látogatóközpont:
“A 300 négyzetméteres fagerendás mennyezetű épület ad otthont Szabolcs-Szatmár-Bereg megye első 4D mozijának, amelyben dübörgő hanghatások mellett egyszerre kilenc látogató tapasztalhatja meg a különleges térhatás élményét. A promóciós filmek megtekintése közben az eseményekhez illeszkedve hidraulika mozgatja a székeket, miközben szél, füst, hó, villám, vagy éppen eső hozza még közelebb a nézőkhöz a vásznon zajló történéseket.
A galériateremben tekinthetőek meg a Nagygécen élt birtokos családok címerei, valamint egy érintőképernyős portál segítségével, egy interaktív játék keretében tesztelhetik Nagygéccel kapcsolatos, frissen szerzett tudásukat a látogatók.”

Ashampoo_Snap_0009

Bözsi nénit nem kérdezték meg, hogy mit szeretne, vezetékes vizet a XXI. században az Európai Unióban, vagy emlékhelyet …

“Megszokta már, hogy télen csak egy szobát fűt fel, azt, amelyikben alszik, azt is estére. Ujjai hozzászoktak a fagyhoz, hőséghez, a háta meg a fizikai munkához. Hetvennyolc évesen új vállalkozásba fogott: uborkát termeszt. Ezer méterre kilépett zöldséggel megbirkózik még a szárnyas jószágok mellett. Azt mondja, hogy errefelé sokáig csak a madár járt meg az ártéren ügető vad. Most meg, bezzeg, azt követően, hogy a felújított templom mellett megépült a látogatóközpont, egyre több autó lámpafénye szúrja át az éj szövetét. Tavaly hatezer látogatót számoltak. Ha egy időre is, de vissza-visszatér az élet ide. Bözsi néni nem szívesen áll szóba idegenekkel. Legutóbb is, amikor tíz éve írt róla valamilyen újság, kisvártatva megjelent nála három alak: megverték, megkötözték, majd csalódottan sorsára hagyták, miután látták, nincsen itten semmiféle gazdagság, csak a csönd. A rablókat elkapták, de Bözsi néni azóta csak az ablakból figyeli az utazókat.”

Frissítés: Hogy mennyire nem volt “szocialista falurombolás” 1970-ben, ami miatt felépítették az emlékparkot praesensperfectum írt nagyon érdekes és szépen körbejárt posztot:
“ez a videó arról szól, hogy Orbán Viktor 500 millió forintért legyártott ide egy hányingerkeltő giccses emlékparkot annak annak az álvalóságnak a sulykolására, hogy Nagygéc azért szűnt meg mert a kommunisták faluromboló gonosztevők voltak, miközben Nagygéc egy árvízben pusztult el, és azért nem építették újjá, mert annyira közel van a határhoz, hogy a Románia területén történt gátszakadás öntötte el, vagyis árvízvédelmi szempontból olyan helyen van, amit Magyarországról sehogyan sem lehet megvédeni”

36502331 Ashampoo_Snap_0004 Ashampoo_Snap_0005 Ashampoo_Snap_0006 Ashampoo_Snap_0007

Ashampoo_Snap_0008

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom