A XVII. kerület szerint csak a rendőrség bírságolhat kötelező haladási irány megszegése miatt, a VII. és a XV. kerület viszont ezrével bünteti a szabálytalan autósokat. A VII. kerület 167,45 millió forint, a XV. kerület 129,55 millió forint értékben szabott ki bírságot 2016 óta.
[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]
Tarlós István főpolgármester felesége februárban kapott egy 50 ezer forintos bírságot a III. kerülettől, mert szabálytalanul kanyarodott be a Bécsi út és Szépvölgyi út kereszteződésében.
Bár ez csak tegnap derült ki, és Tarlós persze tagadja, hogy emiatt kelt ki a kamerafelvételek alapján büntető közterület-felügyelők ellen, de azért elgondolkodtató, hogy eddig miért nem zavarta a rendszer.
A főpolgármester a múlt pénteki sajtótájékoztatóján fakadt ki a módszer ellen:
„Ez tarthatatlan állapot, ilyen a világon nincs. […] Arra biztatom azokat, akik ilyen papírt kapnak, hogy ha kamera alapján megbüntetik ötvenezer forintra, ne fizessék be.”
Pető György, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) elnöke másnap kiállt főnöke mellett, és közölte, hogy a FÖRI jogértelmezése szerint nem lehet csak a közterület-felügyeleti (térfigyelő) kamerák alapján leleplezett közlekedési szabályszegésért büntetni.
Ez volt az utóbbi évek egyik leglojálisabb nyilatkozata:
„Pető György kérdésre elmondta, ő is azon az állásponton van, mint a főpolgármester, hogy az autósok ne fizessék be a térfigyelő kamerák alapján kiszabott bírságot.
„Az én álláspontom akkor is az lenne, ami a főpolgármesteré, ha nem értenék vele egyet, de most még egyet is értek vele” – fogalmazott.
Tarlós hétfőre egy kicsit lehiggadt, és rájött, hogy polgári engedetlenségre biztatás helyett neki egyéb dolga van, így a TV2-ben már arról beszélt, hogy a rendőrségnél és a belügyminiszternél javasol módosítást a közterület-felügyelettel kapcsolatban, mert azt nem arra találták ki, hogy az autósokat üldözve szabályos „pénzbehajtásnak látszó akciókat bonyolítsanak le”.
Kedden a Bécsi út és Szépvölgyi út kereszteződésnél az autósokat folyamatosan bírságoló Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet igazgatója, Böjti Zoltán azt nyilatkozta a Vezess.hu-nak, hogy
„Jelenleg aki azt állítja, hogy jogtalanul büntetünk meg autósokat a kötelező haladási irány megszegése miatt, az jogilag ezt még semmivel sem támasztotta alá. Én azt tudom, hogy miért jogszerű az eljárás”
A III. kerületi önkormányzat honlapjára is felkerült egy közlemény, miszerint a jogszabályoknak megfelelően bírságolnak, a HVG kérdésére pedig közölték, hogy 2017. március 13. és március 26. között 755 autóst rögzítettek térfigyelő kamerán a Bécsi út-Szépvölgyi út kereszteződésében szabálytalan kanyarodás miatt. Az 50 ezres bírsággal számolva ez összesen 37,75 millió forint.
Szerdán aztán az ORFK tett pontot az ügy végére: a rendőrség közlése szerint mivel a közterület-felügyelet által használt kamerák nem felelnek meg a külön jogszabály által támasztott követelményeknek, a felvett jármű üzembentartójának objektív felelőssége alapján történő bírságszabás kizárt. A felvétel alapján a közteresek megtehetik a feljelentést, a rendőrségnek kötelessége is lefolytatni a nyomozást, és amennyiben a járművezető személye ismertté válik, akkor meg lehet bírságolni. Ha nem, akkor az üzembentartóval szemben nem lehet szankciót alkalmazni.
Azt a legtöbb nyilatkozat kiemelte, hogy aki befizeti a bírságot, az elismeri a szabálysértést, így a pénzt nem fogja visszakapni. Tudni akartuk, hogy mennyi az annyi, mennyit kaszáltak eddig ezzel a kerületek. A kötelező haladási irány megszegése 2012. áprilisa óta közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés, a bírság összege 50 ezer forint.
Tarlós első nyilatkozata után közadatigénylésben kértük ki az összes budapesti kerülettől, hogy 2012-től napjainkig hány darab bírságot osztottak ki kötelező haladási irány megszegése miatt. Még csak néhány választ kaptunk, de azok roppant változatosak és tanulságosak.
Egyszer sem bírságoltak 2012 óta, mert álláspontjuk szerint ez nem az ő hatáskörük. A „jogszabály értelmében a kötelező haladási irány be nem tartásával kapcsolatos eljárás, így ezzel együtt a bírság kiszabása is a rendőrség hatáskörébe tartozik, nem a közterület-felügyelet jár el ezekben az ügyekben, bírságot sem szab ki.”
Egy alkalommal bírságoltak 2017-ben 50 ezer forint értékben.
Hutiray Gyula, a VII. kerület alpolgármestere az adatszolgáltatás mellé magyarázatot is fűzött:
„A kérdésében jelzett időszak nagyobbik részére (2012.01.01. – 2016.10.31.) adat nem létezik, mivel a hivatkozott szabálysértések bizonyítására alkalmas forgalomellenőrző kamerákkal abban az időszakban nem rendelkezett az ERI, illetve a 2016. november 1-ét megelőző mintegy két hónapos időszakban semmilyen jogi adatrögzítés nem volt, a rendszer teszt-üzemben működött.
Még egy – talán fontos, a most folyó közbeszédben zavaros – dologra hívnám fel a figyelmét, ez a térfigyelő kamerák és a forgalomellenőrző kamerák eltérő mivolta. Az ERI egy több mint 120 térfigyelő kamerás rendszert üzemeltet hosszú évek óta (korábban kezdve, mint 2014), ezek nem alkalmasak bírságolások megalapozására. A térfigyelő kamerarendszer célja a bűnmegelőzés. Az észlelt rendellenes jelenségek nyomán kerül(het) sor azonnali intézkedésre, ami lehet önálló vagy a rendőrséggel együttműködésben történő.
A forgalomellenőrző kamerás rendszer 2016-ban került megvalósításra, a térfigyelő kamerarendszertől eltérő műszaki megoldással. Véleményünk szerint ez a rendszer megfelel mindazoknak az előírásoknak, melyek alapján a szabálysértési eljárások lefolytathatóak.”
