Romániában beperelte a holland Heineken a “székely” Igazi Csíki Sört, mivel a Heineken által forgalmazott Ciuc (magyarul Csík) védjegyoltalmát veszélyezteti az Igazi Csíki Sör. A bíróság a Heineken javára döntött, és ettől sokan megbolondultak Magyarországon.

Kevés érdektelenebb dolgot tudok 2017-ben idáig elképzelni, mint egy külföldi országban történő pert két nem magyarországi cég között, de a Jobbiktól a Fideszen át a KDNP-ig mindenki rárepült a témára, hiszen benne van minden, ami nekik kapóra jön: “gonosz multi” (majdnem Brüsszel, sajnos ez most holland), “székely cég”, “még gonoszabb román bíróság”, “Dávid a Góliát ellen”.

Nem került bele a mainstream agymenésbe, de az Átlátszó már 2015-ben megírta, hogy “ha megvizsgáljuk a Csíki Sör Manufaktúrát működtető S.C. Lixid Project S.R.L. tulajdonosi struktúráját, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a hivatalos adatok csak részben egyeznek Lénárd András azon állításával, miszerint a manufaktúra „helyi többségi tulajdonban áll”. A csíkszentsimoni cégnek, akárcsak a Heinekennek, holland tulajdonosa van.”

A kormányt és Lázár Jánost annyira elragadta az őrület, hogy csuklóból írtak egy Lex Heinekent. Erről az Így írnánk mi számolt be részletesen:

“A javaslat – mint ahogyan ezt az indokolása és preambuluma nyíltan el is ismeri, “a hazai közrend és közerkölcs magasabb fokának elérése és védelme érdekében” – új tilalmat vezet be, amikor megtiltja az önkényuralmi jelképek, azaz a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapács és az ötágú vöröscsillag kereskedelmi célú használatát. (…)
Emellett azonban – az ügy politikai jellegét véka alá nem igazán rejtve – minden olyan felhasználás is mentesülne a tilalom alól, amit a Kormány egyedi határozatával a felhasználó méltányolható érdekeire tekintettel jogszerűnek minősít. Viszont azt külön rögzíti a szöveg, hogy önmagában a védjegyoltalom megléte, ami például a Heineken logója esetében fennáll, még nem jelenti a használó méltányos érdekeinek elismerését.”

Lázár János már ott tart, miután saját maguk önszántukból fejest ugrottak a Heineken – Csíki Sör jogi vitába, hogy

“megvizsgálná a kormány a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátó-ipari vállalkozások viszonyát.
Érdemes az egész szabályozást megvizsgálni azután, ami az Igazi Csíki Sörrel történt, hogy egy kiszolgáltatott kis szereplőt “igyekszik eltaposni” egy multi. Ez a vita kevésbé a sörről, sokkal inkább magyarságunkról szól.

Magyarország tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy egy cég kereskedelmi, profitszerzési céllal mások emberi méltóságát sértő jelképeket használ. A Heineken az 50-es években – éppen a politikai jelentése miatt – kifehérítette a csillagot sörösüvegein, és csak a ’90-es évek óta használja újra a vörös csillagot.”

Semjén Zsolt pedig még azt is hozzátette, hogy “a kormány kész állami támogatást nyújtani az Igazi Csíki Sör gyártásához és helyzetbe hozná a kézműves söröket is“. Semjén Zsolt nem egy szellemi sasmadár, az ilyen kijelentések nagyon jól fognak jönni a Heinekennek, amikor a magyar adófizetők pénzét fogják elperelni a magyar kormánytól.

A legszebb az egészben, hogy a magyar kormány, ami most páros lábbal száll bele a Heinekenbe, 2014 februárjában stratégiai megállapodást kötött a holland céggel.

A beszédet Szijjártó Péter tartotta:

“a magyar gazdaság növekedése szempontjából kiemelten fontos a magyar-holland gazdasági együttműködés, ugyanis mára 9,5 milliárdos összeggel, a harmadik legtöbb befektetés Hollandiából érkezik Magyarországra, tavaly pedig Hollandia Magyarország 11. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, közel ötmilliárd eurós forgalommal.

A sörgyártó a magyar-holland gazdasági együttműködés egyik legjelentősebb képviselője, így a Heineken is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország ma jobban teljesít.

A magyar kormány azért is kiemelt partnerként tekint a Heinekenre, mert egy nagy múltú hazai iparág tradíciójára épít ez a nemzetközi nagyvállalat, amely ráadásul a lehető legmodernebb technológiát alkalmazva erősíti a magyar gazdaságot és annak teljesítményét. Azért is kiemelt partnerként tekintünk a Heinekenre, mert hogy a magyar gazdaság teljesítménye szempontjából fontos holland-magyar gazdasági-kereskedelmi együttműködés egyik legjelentősebb képviselőjével állunk szemben.

Tisztelt vezérigazgató úr, ezúton engedje meg, hogy megerősítsem, hogy a magyar kormány a jövőben is teljes nyitottsággal áll a Heinekennel való együttműködés elé, és örömmel tárgyalunk újabb magyarországi beruházásokról.”