Petrin László jelenleg a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatójaként tevékenykedik.

Ángyán József becsapta a jogban kevésbé jártas olvasókat – ezzel indítja a Magyar Idők honlapján megjelent írását Petrin László, akit nemes egyszerűséggel jogászként tüntetnek fel. Petrin szerint Mészáros Lőrinc csak azokra a földekre licitált, amelyeket már évek óta művel és bérel – most figyeljenek – „tevékenységével így több száz családnak biztosítva tisztes jövedelmet.” Írásában teljes mellszélességgel áll ki a felcsúti polgármester mellett, elutasítva azokat a vádakat, hogy Mészáros tisztességtelen módon jutott volna a földekhez az árveréseken.

De ki is ez a Petrin László, akinek még csak rendesen hivatkoznia sem sikerült az Átlátszón megjelent cikkre, amelyet nem Varga Gábor írt, hanem Vágó Gábor?

Az interneten kutakodva gyorsan összeáll a kép, hogy kiről is van szó. A Népszabadság 2015-ös cikkéből is kiderül, hogy Petrin már a névváltást megelőzően is publikált a Napi Gazdaságban, „jogászként”. A felcsúti önkormányzat honlapján szereplő 2011. januári bejegyzésből megtudhatjuk, hogy Petrin az év január 1-jétől a falu jegyzője volt, joggal feltételezhetjük tehát, hogy Mészáros Lőrinccel való ismeretsége innen datálható. Ezt követően Felcsút-Alcsútdoboz-Csabdi-Vértesacsa körjegyzőjeként dolgozott, ezt már a székesfehérvári önkormányzat honlapján olvashatjuk, mielőtt 2014. augusztusban kinevezték a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatójává.

A főigazgató azonban nem csak aktuálpolitikai kérdésekben publikál: a Vitézi Rend Magyarországi Törzsszékének (!) honlapján Ki volt Horthy? címmel jelent meg írása dr. vitéz Petrin Lászlóként szignálva, amelyben Horthy Miklós rehabilitációját sürgeti.

Mészáros Lőrinc jogszabályok szerint törvényes földszerzését fejben tartva nézzük meg Petrin jegyzői ars poeticájának egy részletét, amelyet felcsúti jegyzői kinevezésekor írt le:

„A jogszabályok merev, betű szerinti alkalmazása vezet sokszor a legsúlyosabb jogtalansághoz, méltánytalansághoz. A jog lehetőséget biztosít a méltányosságra, annak gyakorlására, ezzel élni lehet és kell is. Boldogabb, élhetőbb élettér megvalósítása a közjó érdekében tevékenykedő helyi közigazgatás célja. Az ügyek egyedi elbírálására, mérlegelésére van szükség a rutin munka helyett. A jogszabályok szerint hozott döntés csak akkor szolgálja az itt élők javát, ha az a lehetőségekhez képest egyéniesítve kerül megalkotásra. Szakmai körökben ismert fogalom az igazságtalan jog, vagy a jogtalan jog jelensége.”

D. Kovács Ildikó

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.