A tegnapi poszt folytatásaként nézzünk bele abba a minisztériumi előterjesztésbe és egyeztetésbe, ami a tankönyvkiadás államosításáról készült, és amit az Átlátszó tett tegnap közzé.

Bár az államosítás módjáról döntést Orbán Viktor hozta meg, a törvényjavaslatot Balog Zoltán emberminiszter nyújtotta be, a törvényjavaslat szövegét, az indoklást, a teljes körítést a minisztériumi főosztályvezetők írták meg. 

Legyen meg a nevük:

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A második oldalon pedig egyből azt olvashatjuk, hogy „a tervezet formális közigazgatási, társadalmi egyeztetésére nem került sor.„

NER-totó. Mindenki egyetért, egyéb állami szervet nem hívtak meg, civil szervezetek nem hívtak meg.
Külön örülünk, hogy a honvédelmi és a vidékfejlesztési minisztérium sem akadékoskodott:

Ezután egy kis történelmi áttekintés után vázolják a tankönyvellátás helyzetét:
„A tankönyvpiac sajátossága, hogy a fogyasztó – a szülő és a tanuló – nem döntheti el szabadon, kíván-e vevő lenni, mert a tankönyv olyan áru, amely nélkül az iskolai tanulmányok megkezdése és sikeres folytatása nem valósulhat meg. Ezért az állam erőteljes ellenőrző tevékenysége következtében a tankönyvkiadók által előállított köznevelési, szakképzési tankönyvek szigorú akkreditációs eljárást követően, majd a miniszter által meghatározott hatósági árkorlátok között kerülhetnek fel a hivatalos tankönyvjegyzékre, amelyről az iskolák rendelhetnek. Az állam pedig jelentősen támogatja a tanulói tankönyvvásárlást, így az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvbeszerzés rendszere biztosítja, hogy a tankönyv minden tanulónak rendelkezésére álljon.”

A tankönyv „áru”, de nem olyan áru, mert nem lehet szabadon választani, akkor meg miért ez sokféle tankönyv, elég maximum kettő, lehet választani. Gyöngyszem ez az érvelés.

„A tanulók és iskolák magas színvonalú tankönyvekkel történő egyenlő ellátása az állam kiemelt közpolitikai feladatává vált az új köznevelési rendszerben. A jó tankönyvek biztosítása közérdek. Ebből következően az államnak a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet kell vállalnia mind a tankönyvek előállításában és terjesztésében, mind a költségek alacsony szinten tartásában. Az előterjesztés ezt a célt szolgálja.”

Jó tankönyvet csak az állam tud előállítani, a jö tankönyv pedig közérdek. Megvédi a kormány a jó tankönyveket! Őrületes szocialista propaganda, az állam a legjobb, csak az állam tud magas szinten és olcsón elállítani mindent.

A kifejtős részben ilyen indokokat sorakoztatnak fel az államosítás mellett:

„A kormányzat – más területekhez hasonlóan – aktívabb, tevékenyebb szerepet kíván vállalni a fiatal nemzedékek nevelésében-oktatásában, ennek megfelelően a tankönyveket az eddigiektől eltérő módon indokolt biztosítani minden tanuló számára.„

„A jogi szabályozás megváltoztatásával erőteljesebb állami szerepvállalást kíván érvényesíteni annak érdekében, hogy takarékosabb és egységes elveken működő tankönyvellátási rendszer jöjjön létre.”

„A szaktárca biztosítani kívánja, hogy a nemzeti örökség, a magyar nemzeti társadalmi tudat részét és a közműveltség alapját képező tantárgyak esetében az állami tankönyvkiadó készítse el a legfontosabb tankönyveket.„

„A köznevelési közfeladat ellátás megerősítése feltétlenül indokolt egyrészt a folyamatos tankönyvellátás garanciája okán, továbbá azért is, mert indokolt, hogy a jelenlegi nagyszámú tankönyv helyett inkább a magas szakmai minőségű, a 2012-ben kiadott új Nemzeti alaptanterv és az ahhoz kiadott kerettantervekben, a szakképzési kerettantervekben meghatározott tantárgyak mindegyikéhez legfeljebb kettő jóváhagyott tankönyv kerüljön fel a tankönyvjegyzékre, ezzel is elősegítve a tanuló szabad iskolaválasztását, az iskolák közti átjárhatóság megvalósítását.„

De nincs is szabad iskolaválasztás. illetve papíron van, de a gyereket a körzeti iskolába veszik fel, jobb esetben. Vagy sorsolnak. Az EMMI szerint ha ugyanabból a tankönyvből tanul mindenki, akkor ha iskolát kell váltani, akkor ugyanabból a tankönyvből tanulhat tovább. Biztos százezerszámra váltanak iskolát a gyerekek, ez egy igen komoly probléma. 

A munkacsoport megvizsgálta, hogy az előterjesztés hogyan viszonyul a kormányprogramhoz.
Erre jutottak:
„Az előterjesztés összhangban van a Jó Állam kialakításának koncepciójában foglaltakkal.”

Az Európai Uniós szálat is megvizsgálták:
„Miután a tankönyvpiacon szereplő kiadók közül több külföldi tulajdonban van, nem zárható ki, hogy ők a tankönyvpiac felszámolására vonatkozó új szabályozás ellen panasszal fognak fordulni az Európai Unió különböző testületeihez, és vélelmezhető, hogy jogorvoslatért perelni fognak nemzetközi bíróságokon is.”

A 7-es pontnál jött a társadalmi egyeztetés rész.
Ennél jellemzőbb képet ebből a négy éves NER-ciklusból nem láttam, óriásplakátra mehet a választási kampányban:

Az államosításról szóló törvény kommunikációs tervét is elkészítették, ami végül is csak olyan 50 céget, 20-25 nyomdát, több ezer munkahelyet, 1 millió diákot és 150 ezer pedagógust érint, de ugye egyikükkel sem egyeztettek, de azért tök rendesek, 2 db sajtótájékoztatót azért tartanak.

NER …

Friss:
Megszavazták az államosítást.
A Pokorni Zoltán vezette oktatási bizottság módosító javaslattal próbált finomítani a törvényen, kezdeményezve, hogy tantárgyanként ne kettő, hanem három tankönyv közül választhassanak az iskolák, de a parlament leszavazta a kezdeményezést. A tankönyvpiac államosítására az összes ellenzéki frakció mellett a fideszes Pokorni Zoltán és Bencsik János is nemet mondott.