5-6 év blogolás alatt láttunk már egyet s mást, de arra azért felszaladt a szemöldökünk, hogy a 2010-es bruttó 90 forint után idén bruttó 93 forintot terveznek kifizetni a más településekre átvezényelt tűzoltóknak a munkaidejükön túli árvízi védekezésért. Akárcsak akkor, most is készenléti díj a jogos túlóra helyett.

Három év, három forint. Még hogy nem fejlődik az ország!

Kicsit később jött a hír, hogy megégtek a tűzoltók az új védőruhájukban. Szerencsére nem nagyon.

„Az R13-as típusú védőruhát januárban mutatták be a tűzoltóknak. A csapatpróba során azonban hamar kiderült, gond van a felszerelés hővédő képességével. Ennek ellenőrzésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság gyakorlatot szervezett, amely során egy tűzoltó égési sérüléseket szenvedett, ezért a fővárosi katasztrófavédelmi igazgató Budapesten azonnal beszüntette a védőruha csapatpróbáját. Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője tagadta a sérülés tényét, és szerinte minden rendben van az R13-assal, a tűzoltók csupán a kialakítással kapcsolatos apróbb módosítási javaslatokat tettek.

A Katasztrófavédelmi Érdekegyeztető Tanács ülésén a szakszervezetek számon kérték az OKF-et a történtek miatt. Ekkor a katasztrófavédelem illetékesei bevallották, valóban történt sérülés, nem volt valós a szóvivő nyilatkozata. Ugyanakkor megállapodtak, a szakszervezetek részvételével egy újabb tűzpróbát tartanak.

A közös gyakorlat június 13-án a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokságon zajlott. Bár a katasztrófavédelem vezetői tisztában voltak azzal, hogy gondok vannak, mégis élő embereken, tűzoltókon tesztelték a védőfelszerelést. Az eredmény borítékolható volt, két tűzoltó az R13-as védőruhában égési sérüléseket szenvedett, ellentétben azokkal, akik a már rendszeresített – két különböző gyártmányú – felszereléssel mentek be a több száz fokra hevített konténerbe.

Az egyik tűzoltó a jobb vállán, felkarján, a másik pedig a térdén égett meg. A tapasztalataik szerint az R13-asban jóval rövidebb ideig lehet bírni a magas hőmérsékletet, mint a jelenleg használatos védőruhákban, a gyenge pont a térdnél és a vállnál van.” – Lánglovagok.hu

„Tollár Tibor tű. dandártábornok, a BM OKF gazdasági főigazgató-helyettese úgy fogalmazott, a ruhának szigorú előírásoknak kellett megfelelnie, nemzetközi elismertségű minősítő laboratóriumból van tanúsítványa, a  csapatpróbán háromszáz öltözetet használtak a tűzoltók, a próba eredménye jobb lett, mint gondolták. A fővárosban végrehajtott úgymond „bátorságpróbáról” azt mondta, ott aggodalomra okot adó dolog nem történt, a ruha úgy működött, ahogy kellett. (…) Először fokozatos hőterhelésnek tették ki a védőruhákat, ekkor bírták a legtovább, nagyjából negyedóráig a hőségben. Ezután 380 fok körülire emelték a belső hőmérsékletet, vagyis már a forróságba kellett belépniük a tesztelőknek. Az R13-t viselő tűzoltók azt tapasztalták, hogy amikor letérdeltek, vagyis kiszorították adott ponton az egyes szigetelő rétegek között lévő levegőt, azonnal és hirtelen jött a hő, a ruhát levéve bőrpír volt tapasztalható. Az utolsó fordulónál még a tűz táplálásakor Rollover/Flashover alakult ki, a konténerben ekkor a reptéri parancsnok és egy R13-t viselő tűzoltó tartózkodott. Előbbi ruhájának a lánggal égéskor se lett különösebb baja, az új felszerelés membránja azonban „rázsugorodott” a viselőjére. A gyártó jelenlévő képviselője a teszt utáni előzetes megbeszélésen kijelentette, noha a mérési eredményeket, tapasztalatokat ki kell értékelni, az már most látszik, hogy a térdpárnázat megerősítésére megoldást kell találni, ahogy arra is, hogyan lehet eltartást képezni azokon a pontokon, ahol a légzőkészülék hevedere ráfeszül a tűzoltó testére. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a méretezés fontosságára, arra, hogy az öltözet inkább legyen picit bővebb, mintsem testhezálló.” – BM OKF

A védőruha egyébként magyar termék, mert a tűzoltóságok államosítása után az OKF egységesíteni kívánta a parancsnokságonként eltérő típusú egyéni védőeszközöket.

„Az OKF feladatul tűzte a központi ellátórendszer feltételeinek megteremtését, ezen belül is kiemelt fontosságú volt egy korszerű, új, hazai gyártású bevetési védőruha kifejlesztése és bevezetése. Ennek eredményeképpen, a hazai gyártási tapasztalatok, a korszerű alapanyagok tanulmányozása alapján fejlesztették ki az R13 típusú tűzoltó bevetési védőruházatot.(…) Az egységesítésre való törekvés és a beavatkozó állomány megfelelő védelmi képességű védőruhával történő ellátása érdekében idén háromezer darab, az azt követő években évente kétezer darab védőruha beszerzésére kerülhet sor. A tervezett ütemezéssel 3 év alatt a szükséges védőruházat teljes cseréje megtörténik.”

A gyártóról egy szó sincs sehol, a balul elsült múlt pénteki kipróbálásról szóló cikk is csak név nélkül említi, de néhány másodperc guglizással sok minden kiderül.

Az R13 tűzoltó bevetési védőruha gyártója a Respirátor Vegyivédelmi és Tűzvédelmi Zrt., melynek tulajdonosa (a Gamma Befektetési és Innovációs Kft.-n keresztül) Zsitnyányi Attila, a magyarországi védelmi ipari és biztonságipari kutatók, fejlesztők, gyártók, szolgáltatók és kereskedők szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi egyesületének, a Magyar Védelmiipari Szövetség elnöke.

Zsitnyányi tavaly márciusban, megválasztása kapcsán adott interjút a biztonsagpiac.hu-nak:

„Legfontosabbnak most azt látom, hogy itthon képesek legyünk ellenállni a külföldi nyomásnak, merjünk hazai termékeket vásárolni és nehéz gazdasági helyzetben a hazai beszerzéseket részesítsük előnyben. Akik a beszerzésben dolgoznak, valamint a HM, a Belügyminisztérium, a katasztrófavédelem szakemberei legyenek büszkék arra, hogy hazai eszközöket alkalmaznak. Akik a diplomáciában dolgoznak az ország érdekében, merjék felvállalni, hogy hazai megoldásokat akarunk preferálni, és lobbizzanak azért, hogy külföldön is kapjunk lehetőségeket. Ehhez persze az is szükséges, hogy ne érje őket itthonról az a vád, hogy ez esetben biztos „valamelyik cégnek dolgoznak”. Ez csak a központi irányítás támogatásával történhet. Ezt ha elérjük, ez lesz az alap, erre lehet építkezni, hogy újra nemzetközi sikerekről is be lehessen számolni. Természetesen ehhez megfelelő hazai termékek is kellenek.
(…)
A hazai termék értékének több mint ötven százaléka – adóként – visszaforog az államhoz, így bár a minisztériumok költségvetése szempontjából nem, de a központi költségvetés szempontjából akár kétszeres ár mellett is a hazai gyártású lenne az olcsóbb. A GDP növekedés mellett ez közvetve újabb forrásokat biztosít további fejlesztésekhez.
(…)
A védelmiipari szövetség életében ez egy nagyon fontos változás: érdekképviseleti szerepből elmozdultunk egy lobbi és marketingszervezet irányába. Azt gondolom, hogy nem az az elsődleges feladatunk, hogy sérelmes ügyekben képviseljük tagcégeink érdekeit, hanem az üzleti lehetőségeiket bővítsük, hogy el tudják adni szolgáltatásaikat, termékeiket itthon és a világban.”

Arról egyelőre még nincs információ, hogy mennyibe került EZ a védőruha, de talán jobb is.