Képzeljük csak el, hogy mi lenne, ha a tavasszal megrendezendő magyar-román világbajnoki selejtezőn az MLSZ döntené el, hogy kik legyenek a bírók, hogy mekkora legyen a pálya mérete, hogy mekkora legyen a kapu, hogy hány csere lehet, hogy hány percig melegíthetnek a meccs előtt a vendégjátékosok, valamint csak azok a magyar és román szurkolók mehetnek ki a meccsre, akik előtte egy hónappal az MLSZ székházában munkaidőben személyesen regisztrálták magukat Csányi Sándornál …

A kérdés: vajon ezt labdarúgómeccsnek lehet tekinteni? Minden bizonnyal igen, hiszen 11-11 játékos a focilabdával gólra játszaná a mérkőzést, de nem lennék meglepve, ha a meccs után lángolna az MLSZ székház.

Valahogy így vagyunk ezzel az új választójogi törvénnyel is … vajon mi a megfelelő reakció, ha a másfél év múlva megtartandó választás egyik résztvevője diktálja az összes szabályt, ők nevezik ki a Országos Nemzeti Választási Bizottság tagjait? Kilenc évre, 2022-ig, természetesen.

Vegyünk részt a kutyakomédiában, mert azzal biztatnak minket, hogy így is megverhető a Fidesz?
Vagy szarjunk bele az egészbe?
Vagy „csakazértis” menjünk el szavazni, tudva, hogy az összes sunyi változtatás azért született meg, hogy minket távol tartson a szavazástól? (Kivéve persze a kormánypárti szavazók vagyunk.)
A véleményem szerint a Fidesz nem azért tette meg a választások után az legnagyobb prioritású feladatnak az új alkotmány elkészítését, mert nem bírta tovább nézni, ahogy a 10 millió derék magyar ember „szenved” a „sztálini alkotmány” alatt, hanem mert az új alaptörvény kötelezi a Fideszt arra, hogy a sarkalatos törvények megalkotásával mindent megváltoztathasson. És amikor megkérdezik, hogy miért is kell újraírni mindent, 265 kéz mutat egyszerre az Alaptörvényre, hogy „minket kötelez erre az alaptörvény„. Na igen, amit ti írtatok …

„(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.” – írja az Alaptörvény

Tegnap megszavazták az új választójogi törvényt. Azt ígérték, hogy előzetes normakontrollt kérnek, hazudtak, nem kérnek.Sőt, belegyömöszölték az alkotmányba a regisztrációt. Most már a szemünket a Sándor-palotára szegezzük, vajon Áder János mennyire lett tökös az elmúlt fél év alatt, mit fog tenni a törvénnyel? Ha elküldi az Alkotmánybíróságra, akkor mennyire lesz tökös az AB? És mit fog mindehhez szólni az EU? Mert egy dolog mondjuk 250 bírát kirúgni törvénymódosítással, de egy másik dolog könyékig belenyúlni a választási rendszerbe.

És a 2014-es választás mellett ennek egyéb tétje is van: mit fog tenni az EU, ha ez egyik tagállamban egy „kicsikét” megbütykölik a a rendszert, nem egészen korrekt módon?

Hogy maga  Fidesz-KDNP is tudja, hogy a saját maga által kavart szart neki kell befalatozni, azt jól mutatja, hogy a hosszú hónapok alatt egyetlen egy épkézláb érvet sem tudtak felhozni a regisztráció bevezetése mellett, ami olyan epik eseményeket is tartalmazott, mint a máris legendává vált Kósa-Karácsony vita. És talán az sem véletlen, hogy éppen tegnap érezte úgy egy kretén, hogy egy nagyot kell zsidóznia a Parlamentben, és lám-lám, mindenki ezzel foglakozik, nem a megszavazott törvényekkel. Klasszik elterelés.

A kommunikációban máskor könyörtelen Habony-csapat a következő 3 gyengécske érvet volt képes a bábjaik szájába adni:
1. „Arányosabb, a választójog egyenlőségét biztosító rendszer alakul ki a javaslattal.” Sőt, nőni fog a részvétel a regisztráció miatt.
2. Az Amerikai Egyesült államokban is regisztráció van.
3. Nem lehet különbség választó és választó között, márpedig a külhoni magyarok csak regisztráció útján kerülhetnek be a választói névjegyzékbe.

Nézzük akkor sorban:
1. El sem tudom képzelni, hogyan lehet „arányosabb” és „egyenlőbb” annál, hogy az állam belerakja az összes választópolgárát a választói névjegyzékbe, és megkér mindenkit, hogy aki esetleg kimaradt, az legyen olyan kedves és jelezze ezt.
Nyilván jó móka a jegyzőnél feliratkozni, például a dolgozó embereknek hatalmas kedvük és még több szabadidejük van elfáradni a Polgármesteri Hivatalba a jegyzőhöz – munkaidőben. Azt ugye ki sem kell fejtenem, hogy 106 választókerület van és 3200 önkormányzat, de van olyan választókerület (Budapesten, megyeszékhelyeken), ahol egy választókerülethez 1 jegyző tartozik. Kíváncsian és érdeklődve várom, hogy a közel 70 000 zugló választópolgár megindul az zuglói Polgármesteri Hivatalba regisztrálni. A jegyzőnek pedig ugye alig van munkája, alig várja már, hogy beregisztráljon pár tízezer választót…
A részvétel pedig a közvéleménykutató cégek szerint csökkenni fog, már csak az a kérdés, hogy mennyivel. Az aktuális felmérések szerint legalább 10 százalékkal. Ez nyilván erősíti a magyar demokráciát, és erős felhatalmazást ad majd az új kormánynak.

2. Az USA-ban nincs központi nyilvántartás, nincs központi választói névjegyzék, ilyen nálunk van. Ezt a részt persze sosem fejtik ki.

3. Nos, tényleg nem lesz különbség választó és választó között, ismét egy bombaerős érv:

	Magyar választópolgár	Külhoni választópolgár
Regisztráció:	Személyesen vagy Ügyfélkapun	Levélben
Szavazás:	Személyesen a választókörben	Levélben, vagy a külképviseleten, vagy Magyarországon bármely egyéni    választókerületi választási irodában
Szavazatok száma:	Kettő (egyéni és pártlista)	Egy (csak pártlista)