Az előzmények:

2012. májusában jelentette be Orbán Viktor, hogy negyedjére is megkérdezi a népet az úgynevezett nemzeti konzultáció formájában. A kiküldött 16 kérdés azonban nagyon gyengére sikerült. A kérdések 8,2 millió példányban készültek, ennyi levelet és kérdőívet borítékoltak be és kézbesített a Magyar Posta. A költségekre a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból 976 millió forintot csoportosítottak át (Magyar Közlöny, 2012/67. szám).

A „konzultáció” augusztusban lezárult, szeptember végén megkaptuk az eredményt is: összesen 698 780 választ küldtek vissza. Ez 8,52%-os visszaküldési arány, amely Havasi Bertalan sajtófőnök szerint „ez európai összevetésben kiemelkedő siker.”
Siker, siker mindenütt …  Ha pedig valami ilyen sikeres, akkor folytatni kell, így Havasi szerint „hamarosan várható az újabb kérdéssor, hiszen a miniszterelnök és kormányának politikája az emberek megkérdezésén, az együttdöntésen alapul. Ezután is mindenkinek joga és lehetősége lesz beleszólni a legfontosabb kérdések eldöntésébe.„

Ehhez a tényleg példátlan sikerhez kétségkívül hozzájárult a nagyszabású és agresszív kormányzati reklámkampány. Orbán-reklám a rádiókban, tévékben, óriásplakátok, BKV járműreklámok, online hirdetések, nyomtatott újságokban hirdetések …

A fent említett 976 millió azonban nem tartalmazta a reklámkampány költségeit, így a Ki mit tud közérdekű adatigénylő rendszeren keresztül június 19-én közérdekű adatigénylést nyújtottam be a Miniszterelnökség részére. A törvény által előírt 15 napos határidőn belül azonban nem kaptam választ, amit jeleztem a Miniszterelnökség felé. Erre sem érkezett semmilyen válasz, így az atlatszo.hu segítségével és támogatásával „közérdekű adat megismerésére irányuló igény nem teljesítése miatt” keresetet nyújtottunk be  a bíróságon július 24-én (pdf). Mint kiderült, ezzel sikerült precedenst teremteni, ez volt az első olyan, a Ki mit tud-on benyújtott adatigénylés, amely a bíróságra eljutott, mint kereset.

A bíróság augusztus végén kitűzte az első tárgyalási napot október 18-ra. Szeptember közepén azonban levelet kaptunk a Miniszterelnökségtől, hogy szíveskedjünk befáradni egyeztetésre, mivel megvannak a kért adatok.
A Miniszterelnökség nagyon korrekten állt az ügyhöz, elismerték, hogy az adatigénylést nem kívánták megtagadni, csupán adminisztrációs hiba történt. (Legközelebb adatigényléskor igyekszem a nyarat kihagyni, illetve figyelemmel fogom kísérni a minisztériumi átszervezéseket is.)
A kért adatokat átadták, az áttanulmányozás után pedig elálltunk a pertől (jegyzőkönyv).

A Nemzeti Konzultáció reklámköltségei:

Nyomtatott sajtó:
32 millió forint értékben hirdettek, de csak 7 újságban: Metropol, Blikk, Nők Lapja, Story, Heti Válasz, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet.
Viszont a 32 millióból egyedül elvitt a Metropol 14 milliót, a Heti Válasz+Magyar Nemzet+Magyar Hírlap pedig 12 milliót. (A Metropolt tavaly nyáron vásárolta meg Fonyó Károly, aki a  Mahir Cityposter Kft.vezetője volt.)

Online sajtó:
Az online sajtóban 28,3 millió forint értékben hirdettek: metropol.hu-n, az nlc.hu-n, a megyei siteokon, az Index-en, a Velveten és az inforadio.hu-n. A 28 milliónak közel a felét a velvet.hu-n költötték el.

Televízió:
48,7 millió forintot költötte el a reklámspot sugárzására: RTL (14,2m), TV2 (15m), M1 (7,4m), Echo (1,8m), ATV (2,5m), HírTV (7,6m).
Nagyon megérte az Echo TV-n hirdetni, hiszen 115-ször adták le a reklámot ezért az aprópénzért,  

Rádió:
54,3 millió forint értékben hirdettek: Class FM, Music FM, Kossuth, Infórádió és Juventus mellett még 16 megyei rádióban kerültek sugárzásra a hirdetések. A Class FM-en 18 millió forintot költöttek el.

Közterület:
A legnagyobb tortaszelet a közterületre jutott: 81,7 millió forint: 
500 darab óriásplakát 40 millió forint
300 darab citylight poszter 13 millió forint
Épületháló+gyártása 9 millió forint
32 járműreklám+gyártása 19 millió forint.

A kreatívokra és a gyártásukra még elköltöttek 35 millió forintot, így összesen a Nemzeti Konzultáció reklámköltségei 280,5 millió forintba kerültek (részletes adatok a pdf-ben).

Nos, amíg a Miniszterelnökség honlapján az elmúlt 2,5 évre összesen öt darab szerződés található, nem igazán lehet arról beszélni, hogy mennyire jól megy a közérdekű adatok megosztása, így ha nem található meg a keresett közérdekű adat, nyugodtan lehet használni a Ki mit tud rendszerét.

A reklámkampányt az I.M.G. – Inter Media Group cég végezte. Az IMG-vel tavasszal szerződött a Miniszterelnökség, hogy a 800 milliós keretösszeg erejéig végezzen médiakampányokat, médiavásárlásokat, online kommunikációs feladatokat (szerződés). Ez a 280 millió forint ebben a keretösszegben nincs benne.

Jól megy mostanában az IMG-nek. A céget 2002-ben alapították, a vezetője és tulajdonosa Patonai Péter, aki az első Orbán-kormány idején az állami Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) elnök-vezérigazgatója volt. Kicsi a világ, éppen ott és éppen akkor dolgozott az MFB-nél Németh Lászlóné, jelenlegi nemzeti fejlesztési miniszter is.
Az napi.hu szerint IMG a 2010-es 1,5 milliárdos árbevételét 2011-ben 4 milliárdra növelte, az üzemi eredmény pedig a 77-szeresére, 3,4 millióról 261 millióra nőtt. 
Magyar Turizmus Zrt, Diákhitel Központ Zrt, Miniszterelnökség, KIM, KSH, NFÜ, Nemzeti Vagyonkezelő Zrt –  itt nyert az elmúlt 2 évben az IMG.

Röviden összefoglalva elköltöttek 1,256 milliárd forintot, hogy megszerezzék 698 780 ember válaszait (vagy adatait). Mindezt úgy állították be, hogy hatalmas siker, és hogy a kormány számít az emberek véleményére, meghallgatja őket. Kár, hogy a napi kormányzás, az adhoc képviselői indítványok formájában dübörgő szabadságharcos törvénykezés, a fontos törvények vitája éjszakára való eldugdosása  és az érdekegyeztetés teljes hiánya más képet mutat. 

De legalább a  reklámpénzek egy része jó helyre került.