Újabb parlamenti ülésszak nyitány, újabb akcióterv, a sokadik a sorban.

1. Zéró tolerancia és hajtóvadászat az uzsora ellen. Törvénybe kívánják foglalni, hogy 30 százalékos THM felett ne lehessen hitelt nyújtani. Az uzsora elleni fellépés jegyében csökkenteni fogják a segélyek pénzbeli részét, és növelni a természetbeni ellátásokat.

2. Maximált rezsi. Az áram és a gáz után a szemétszállításra, a vízre és a csatornadíjakra is kiterjesztik a központi ármegállapítást.

3. Valóban 180 forintos frankárfolyamon lehet visszatörleszteni a devizahitelt.
"A miniszterelnök szerint ez valójában teher- és kockázatmegosztás. Orbán szerint a legtöbb devizahitelt 155-160 forintos svájci frank árfolyamon vették fel, így 180 forintig az adó, a fölött a bank viseli. A kormányfő szerint a bankok stabilitását nem veszélyezteti a döntés, mivel a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankok, az OTP és az FHB mögött pedig ott áll az állam. az a veszély sem fenyeget, hogy egyes bankok kivonulnak Magyarországról, mivel már most is folyamatosan vonják ki a forrásaikat, csökkentik a hitelezést. A kormányfő szerint várhatóan nemzetközi fórumokon megtámadják majd a kötött árfolyamú végtörlesztést. "Ha elmarasztalnák az országot, akkor megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni. Lehetővé teszik ezért a csökkentett árfolyamon történő végtörlesztést, de nem lesz előírva kötelező forinthitelre nyújtás, ez ugyanis megindul állami kényszer nélkül is."

4. Októberben és novemberben visszafizetjük az az EU és az IMF felé fennálló tartozásunkat. Fordított adózást vezetnek be a mezőgazdasági termékek esetében, illetve Brüsszelben kezdeményezik egy 35 százalékos, luxustermékekre kivetett áfakulcs bevezetését.

5. Siker esetén tömegessé teszik az idén elindult kísérleti közmunka-programokat – mondta Orbán, aki szerint ezzel a munkanélküliség mellett a fekete foglalkoztatást is csökkenteni tudják (hiszen aki nem veszi fel a közmunkát, nem kaphat segélyt).

A 2+2 napos ötletbörze után ez így elég soványka, a 3-as pont meg a számítások szerint olyan 900-1000 milliárdos veszteséget okoz a bankrendszernek, és kurvára nem megnyugtató az a válasz, hogy az OTP mögött ott áll a magyar állam, mivel a magyar állam mögött meg ott állnak az adófizetők. A Postabank cirka 300 milliárdos konszolidációja 1998-ban megmutatta, hogy végül is ki fizeti a számlát.