Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Iskolaügy

Sokan, sokszor elmondták már, hogy az életét a gyerekei után kapott, és egyéb segélyekre alapozó ún. mélyszegény, kb. 90% cigányokból álló társadalmi réteg növekedésének megállításának egyetlen útja a kiskorúak kiemelése a családokból, és akár bentlakásos iskolában is (by Jobbik), de a szüleik által egyáltalán nem értéknek vagy csak normálisnak tartott oktatást biztosítani nekik. Kicsiként evőeszköz és WC-használat, higiéniai és szociális ismeretek, majd az átlag általános iskola, legvégül pedig valamilyen szakképzés. Minimum.

Senkinek nem lehet egy szava sem, úgy tűnik, hogy az álmok valóra válnak.

Mivel azonban törvényt nem lehet bőrszín vagy életkörülmények alapján hozni (vagy legalábbis csak nagyon csavarosan lehetne), a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb utat választják a döntéshozók.

A szabályok minden gyerekre vonatkozni fognak.
Kötelező óvoda 5 éves kor helyett már 3-tól, és egész napos iskola.

Pénteken az MTI-nek adott interjút az oktatási államtitkár.

"Hoffmann Rózsa az egész napos iskoláról elmondta: az alsó tagozaton kötelezővé tennék, mivel a felmérések szerint a gyerekek több mint 70 százaléka amúgy is napközis, így ott nem okozna nagy változást. Felső tagozaton az egész napos iskola bevezetését követően bizonyos tanórán kívüli foglalkozások kötelezőek, míg mások – például kézműves szakkör – választhatók lennének. Azt szeretnék, ha felső tagozaton az énekkar, a zeneoktatás a különböző szakkörök az iskolában lennének, hogy a gyerekeknek ne kelljen "vándorolniuk a helyszínek között". Természetesnek nevezte, ha egy diák akár valamely sportágban, vagy egy adott tárgyban kiugró tehetségű, és iskolán kívüli foglalkozásra jár, akkor az igazgató felmentheti a délutáni foglalkozások alól. Az intézkedés bevezetése fokozatosan történne, alsó tagozaton már a jövő tanévtől életbe léphet az új rendszer, de a felsőben is "minél előbb" szeretnék megvalósítani az egész napos iskolát.

(…)

Rendelkezik a jogszabály a hároméves korban kezdődő kötelező óvodáztatásról is, amelynek többletköltségét a gyermekek száma alapján évi kilencmilliárd forintra becsülik. A KSH 2009. évi adatai alapján a 3-6 évesek 84 százaléka jár óvodába, mintegy 72 százalék háromévesen kezdi el az óvodát. Az óvodai helyek száma 363.024, a kihasználtság 90 százalékos. A többletigény felét a kihasználtság növelésével lehetne kielégíteni. Az óvodai ellátás területileg hiányos megoszlása miatti fejlesztéseket EU-s forrásból lehet finanszírozni, illetőleg a családi napközik rendszerének bővítésével lehet megoldani – jelezte Hoffmann Rózsa.

A kereszténydemokrata oktatáspolitikus összegzése szerint az új törvény célja, hogy korrigálják az iskolaügy azon "torzulásait", amelyeket különösen a nyolc év szocialista-liberális irányítás alatt elszenvedett, valamint azokat a hiányosságokat, amelyeknek pótlása a rendszerváltás óta elmaradt. Az iskolákat és az egész iskolaügyet vissza kell emelni arra a helyre, amelyet a magyar neveléstörténet kijelölt, azaz hogy az iskola az oktatáson, a tanításon túl a gyermekek teljes személyiségét fejlessze. Az iskola feladataiba az erkölcsi, a honvédelmi, az egészséges életmódra, a családi életre – szabad választás szerint, de bővülő körben a vallásos nevelésig és a hazaszeretetre nevelésig mindaz beletartozik, amit a nevelés fogalma jelent – mondta, kiemelve: a törvény elnevezésében a nemzeti szóval azt kívánják deklarálni, hogy az iskola alapvetően hozzájárul az ország, a magyar nemzet építéséhez, és a köznevelés a legfontosabb nemzetstratégiai ügyek egyike."

 

Örültök, vagy mégse ilyen lovat akartatok?

Megosztás