"Itten kérem, az 50-es évek óta nem tartóztattak le kémfőnököt" – kommentálta az egyik ismerősöm szombaton Laborc Sándor, volt NBH főnök letartóztatását. Pedig Laborcz már csak a dominósor egyik bábúja volt, azt még ma nem tudjuk, hogy a sor végéről, vagy a középről.

Az események viszonylag gyorsan követték egymást: Földesi-Szabó László (Egymásért Alapítvány) bujkálása idején ügyvédjén keresztül azt üzente a politikának: "van néhány nagykutya, akit kellemetlenül érintene, ha kinyitná a száját". Földesit elkapták, vallomást tett. Ezután lekapcsolták Galambos Lajost, szintén volt NBH főnököt és az Egymásért Alapítvány volt kuratóriumi tagját, aki szintén vallott. Ezután jött Szilvásy György volt titokminiszter, majd Laborcz őrizetbe vétele.

A Nemzetbiztonsági Bizottság hétfői jegyzőkönyvét 80 évre, 2089-ig titkosították, így azt sem árulták el, hogy mi az az ügy, amiért két NBH vezetőt és egy minisztert letartóztattak. Csak annyit közöltek, hogy államellenes cselekményekkel vádolják őket. Mindenki beizzította a forrásait, hogy kiderüljön, hogy mi lehet ez a titokzatos ügy.
A tét pedig napról-napra nő: ha a vád kamu vagy nem megalapozott, akkor a legfőbb ügyész és így a Fidesz kerül jó nagy szarba, ha viszont megalapozott, akkor Szilvásy és az MSZP kerül még nehezebb helyzetbe. Középút nincs.

Végül tegnap az Index robbantott: "Információink szerint az NBH két régebbi főigazgatója, Galambos Lajos és Laborc Sándor, illetve Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere a magyar kormányzati szervek informatikai hálózatának illegális megtámadása miatt került bajba. (…) Információink szerint azonban a katonai ügyészség nem nemzetközi, hanem belföldi ügyben fogalmazta meg a kémkedés gyanúját, azért mert az érintettek hivatali hatáskörüket túllépve, illegális informatikai támadásokat, adatlopásokat szerveztek a magyar kormányzat internetes gerinchálója, illetve több kormányzati hivatal ellen."

Ezeken a nyomorultakon tényleg csak röhögni lehet: valóban olyan ostobák voltak, hogy a saját kormányuk hálózatát meghackelték? Ebből a Jane’s Defense magazin címlapja lesz.

Gyorsan vissza is kerestem, mit mondott Vadai Ágnes (MSZP), a nemzetbiztonsági bizottság tagja még vasárnap: "hihetetlen, hogy az elmúlt hat napban olyan személyeket gyanúsítottak meg államellenes bűncselekménnyel, akiknek hivatalból feladatuk az ilyen bűncselekmények leleplezése." 

Hungarian hackers.

Szilvásy 2008-ban, mint a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter jelentette be az UD Zrt üggyel együtt jelentette be, hogy adatlopás és hackertámadás történt. Az UD-s telefonbeszélgetések azonban sokkal érdekesebbnek bizonyultak, legközelebb erről 2010-ben hallhattunk, mikor  a nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzési albizottságán elhangzott, hogy "aki betört, azt a Nemzetbiztonsági Hivatal foglalkoztatta, és ezt a személyt Szilvásy György mutatta be a Nemzetbiztonsági Hivatalnak". A bizottság meghallgatta a hackert is, aki "azt állította, számtalanszor végzett betöréseket kormányzati szerverek és kormányzati gerincháló ellen, és az országgyűlés számítógépes rendszerében is járt. A meghallgatáson azt mondta, hogy a beszerzett információkat az NBH-nak adta át."

Ez az információ egy napig volt hír tavaly szeptemberben, majd szépen elfeledkezettünk róla.

Szilvásy 2008. szeptember 24-én beszámolt a Nemzetbiztonsági Bizottságnak a hackertámadásról és az UD Zrt.-ről, amelyet szintén 80 évre, 2088-ig titkosítottak. Viszont a kormányváltás után Balsai feloldotta a titkosítást, a jegyzőkönyv pedig elérhetővé vált.

Már idéztük az UD-re vonatkozó részeket, most nézzük meg, hogy mesélte el Szilvásy a hacker-ügyet, amit lehet, hogy ő maga szervezett meg:

"Az Információs Hivatal egy műveleti munkája során – ez nem nagyon tartozik a tárgyhoz, erről részleteket nem szívesen mondok, de ha kérdezik, akkor bele tudok menni -, egy kiemelt nemzeti, nemzetgazdasági érdeket érintő műveleti munkája során érzékelte azt, hogy a műveleti munkával megbízott munkatársának gépén idegen eredetű kémszoftver van telepítve, amely információkat továbbít, a későbbi felderítés során kiderült, egy összetett, bonyolult módon, külföldi szervereket is megjáró módon, részben a Nemzetbiztonsági Hivatalt érintően is, Loss Istvánon keresztül, ismeretlen felhasználók számára. Az Információs Hivatal – hangsúlyozom, tehát nem a sajtóban megjelent Nemzetbiztonsági Hivatalról van szó -, ezt érzékelve, a felderítő munkát elkezdte, és föltárta, hogy ez a bizonyos kémszoftver, az ilyen típusú kémszoftver nem csupán az Információs Hivatal említett számítógépét támadta meg a kormányzati gerincen keresztül,hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik számítástechnikai eszközét is, illetve ezen túlmenően a személy- és lakcímnyilvántartó, valamint a gépjármű-nyilvántartó rendszerekhez is hozzáfért, azokból is feltételezhetően információkat továbbított e bonyolult úton, még egyszer említem, akkor még ismeretlen célpont felé. Az Információs Hivatal e felderítő munkájában azt is észlelte, hogy ez a  közvetítői-felhasználói kör a Freemail és a T-Online rendszereinek föltörésével, a forráskódok és a postafiókjelszavak megszerzésén keresztül magánlevelezésekhez fért hozzá . Ez utóbbi azt jelenti, hogy gyakorlatilag a Freemail és a T-Online teljes levelezését ellenőrizni képes működésre mutatott rá az Információs Hivatal. Ekkor még mindig nem volt ismert, hogy kinek az érdekében történik ez. Ezt követően, mivel a Nemzetbiztonsági Hivatal érintettsége is megjelent ezen a bizonyos Loss Istvánon keresztül, a Nemzetbiztonsági Hivatal átvette a felderítést, és ez a második szakasz.
(…)
A cégcsoport (UD zrt), ahogy említettem, alapvetően az OTP és az OTP érdekkörébe tartozó – ebbe beleszámít a MOL belföldi és külföldi aktivitása is – információkat szerzett meg. Ennek során egy sor esetben nemcsak üzleti, hanem magántitkokat is feltárt és beszerzett. A magántitoksértés egyik útja volt az előbb említett freemailes, t-online-os levelezőrendszer feltörése, onnan információk megszerzése, de egyéb utakat is igénybe vettek. Az egyik legjelentősebb adatmásolási, vagy ha szabad úgy fogalmazni, adatlopási gyanú a MÁV Biztosítóval összefüggő adatbázis megszerzése – egész egyszerűen a biztosító ügyfelei adatainak a lemásolása – és saját célra való felhasználása volt.
(…)
A nemzetbiztonsági kabinet, amint az ügy abba a szakaszba került, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal lezárta a felderítést, azonnal összeült, hogy az egyébként ebben a szakaszban ismertté vált és rendelkezésre álló információk alapján a szükséges lépéseket megtegye. Hozzá kell tennem, hogy az első szakaszban elmondott, alapvetően a kémszoftver tevékenysége miatt szükségessé vált intézkedéseket a Nemzetbiztonsági Hivatal haladéktalanul megtette, egyrészt intézkedett a minisztériumok informatikai biztonságának növelése érdekében, másrészt tájékoztatta a T-Com vezérigazgatóját az én jelenlétemben arról a veszélyről, amelyet a rendszerek feltörése jelentett; illetve a kormány maga is haladéktalanul intézkedett az informatikai biztonság megerősítése érdekében. De volt egy olyan intézkedéscsomag, amelyet csak ezt követően lehetett meghozni, felgyorsítva az informatikai biztonsággal összefüggő törvény-előkészítési folyamatot, az év második felére ezt elérve, illetve a központi elektronikus szolgáltató rendszer működésének biztonságossá tételéhez szükséges fejlesztések felgyorsításáról döntött még a nemzetbiztonsági kabinet. Emellett pedig a központi államhatalmi-kormányzati tevékenység szempontjából fontos intézmények és létesítmények, illetve az érintett rendvédelmi szervek biztonsági védelmének erősítéséhez szükséges további kormányzati intézkedéseket rendelt el, beleértve ezen vezetőktől a tájékoztatás bekérését a tervezett intézkedéseikről.
(…)
Szeretném megjegyezni, picit nyomatékosabban elmondani, hogy mi ennek a tájékoztatónak az a része, amit én soha nem mondtam sajtó előtt, és nem is szeretném, ha ez a része kiszivárogna, és ami tényleg államtitokkörbe tartozik, illetve mi az a nem nyilvános része a tájékoztatómnak, amit szintén nem mondtam el a nyilvánosság előtt, és szeretném, ha nem is szivárogna ki. A tájékoztatóm első része teljes mértékben ezt a kategóriát írja le, államtitokkörbe tartozik. Nagyon kérem a bizottság tagjait, még csak utalni se utaljanak az összefüggésekre. Ebből egyedül egyvalami derült ki, de ez önmagában nem államtitok : ez a bizonyos kémszoftverlopás. De hogy milyen körülmények között, hogyan, hova települt, kik végezték a felderítést, milyen összefüggések vannak, nagyon kérem, maradjon közöttünk. Erről én soha nem szóltam a sajtóban, nem is szeretnék ennek a részleteiről beszélni."

Az ügy rejtélyes és zavaros, így tényleg jó lenne, ha a szigorúan mérlegelt államtitkot képező részen kívül minden részlet a nyilvánosságra kerülne. Mert így csak a sárdobálás megy ezerrel,