Március végén figyeltem fel rá, hogy Hende Csaba honvédelmi (!) miniszter Tatára érkezett, hogy a helyi polgári körök számára a Böjte Csaba ferences szerzetes által Csíksomlyón meghirdetett Szent István-tervet népszerűsítse, és annak célkitűzéseihez támogatókat szerezzen. Hende akkori tájékoztatása szerint a terv fő eleme a Tündérország-projekt, azaz az ország virágoskertté változtatására irányuló kezdeményezés. Erről Böjte így ír: "Úgy gondolom, hogy nagyon sokan megszavaznánk egy 2-3 %-os tündérkert adót, azért, hogy lakható és szép legyen szülőföldünk. (…) Az embereknek ki lehetne saját felelősségére adni 5-1o km útszakaszt, patakmedret, melynek rendben tartásáért, gondozásáért ő emberhez méltó fizetést kapna."

Legyintettem, álmodozzanak csak, odáig csaknem fajulnak a dolgok, hogy az adócsökkentés kormánya bevezesse a Tündérkert-adót…… Nos, odáig valóban nem, de apránként haladunk előre. Ugye mint hallottuk, most eljött a megvalósítás ideje, összekötik a kellemeset a hasznossal. Bár az OFA-ben dolgozó egyik kedves ismerősünk szerint kizárt dolog, hogy sikerül nekik, azért belevágnak: A Belügymisztérium és Honvédelmi Minisztérium lesz a közmunkaügy két fő felelőse a kormányban, mert csak ez a két tárca tudja megszervezni a munkások mozgatásának bonyolult logisztikai hátterét. A BM-ben külön államtitkárság foglalkozik a területtel, amit a VPOP volt parancsnoka irányít majd.

A rendszer működtetéséhez az állam egy öngondoskodási mozgalmat is rászervez a közmunkaprogramra. A kitalált mozgalom népszerűsítése érdekében a napokban már egy blog is indult, ahol ismert médiaszemélyiségek, celebek és politikusok beszélnek a helyi kezdeményezések fontosságáról. A videókat nem mertem megnézni, így csak a címeiket írom le: Miklósa Erika ingyen dolgozik!, Járai Zsigmond az öngondoskodásról, Kiss Ádám kecskékre vigyázott, Hende Csaba a saját háza táján söpröget, Szabó Erika a magyar termékekről, Tóth Vera és Gabi az állatokért énekel, Szántó Dávid megküzd a tisztítógéppel. 

 

 

Hende szerint először mindenkinek – szó szerint is – a saját portája előtt kellene söprögetni: "aztán fogjanak össze a szomszédok, az önkormányzatok, a helyi vállalkozók, és úgy tűzzenek ki egyre nagyobb célokat maguk elé, ahogy erejük, lehetőségük engedi".

Nem tudom eldönteni, hogy ennyire hülyék vagy minket néznek annak, mindenesetre Amiügyünk-blog első bejegyzése ez:

" Ha nem oltanak, építenek

2011.05.15. 18:02 amiugyunk

Ötvenkétmillió forint pályázati támogatást nyert laktanyaépítésre a tűzoltóság Tamásiban. A pénz építőanyagra elegendő, de többre nem, viszont a tűzoltók között sok az iparos – kőműves, ács, bádogos, villany- és vízvezeték-szerelő – ezért úgy döntöttek, maguk építik fel a laktanyát."

 

Szerintem egyáltalán nem jókedvükben, hanem kényszerből, ami messze nem ugyanaz…. De azért felkerült a hír a dicsőséglistára….

Előre borítékolható, hogy nagy bukás lesz az egész önkéntes program, mert mutathatnak példát gondtalan hírességek, vagy beszélhetnek egyes kommentelők arról, hogy bezzeg külföldön mennyi önkéntes munkát végez mindenki, de ettől egy saját életével, házával küszködő átlag dolgozó ember nem fog kedvet kapni. Fontossági sorrend, ugye.

Tessék nézegetni a Maslow-piramist: