Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

„Férfiasan kezet fog a múlttal a jövendő”

Ennél találóbb idézetet nem is választhatott volna Schmitt Pál Köztársasági Elnök Úr szövegírója a Sólyom előtti hagyományok szerint éjfélkor elhangzott újévi köszöntőbe.

Politika, politika, politika…..nem lehetett volna legalább ebből kihagyni?
És mi a rossebért sétálgatott beszéd közben, mint valami idegenvezető?

Leginkább hangsúlyosabban egyébként a "voksukat" szó szállt ki Pali bácsi szájából, talán kicsit khm…. emlékeztető jelleggel. Szerencsére a fülkeforradalom szót nem mondta, de kb. 70%-ban hozta a Hírcsárda listáját. Természetesen az EU-elnökséget is megemlítette, valamint az új alkotmányunkat (amit április 25-én, húsvéthétfőn fogad el a Parlament, és ettől az LMP máris kiakadt), mint biztos zsinórmértéket, amelyet "minden állampolgár büszkén magáénak érezhet".

Videón: 

 

Másodszorra, hang nélkül nézve nagyon szembetűnő a kézfejek zavart mozgása, és olyan az egész, mintha Schmitt azt mondaná: "Ne menekülj….úgyis elkaplak….ne félj, neked is jó lesz…látod, milyen szép vagyok?….örülök, hogy meggondoltad magad…..hidd el, jó döntést hoztál"

Hivatalos szövegleirat:

"Tisztelt Honfitársaim, magyarok a világ minden pontján!

Az újesztendő alkalmából jó egészséget és boldogságot kívánok Önöknek!

Ahogy Kányádi Sándor írja, éjfélkor férfiasan kezet fog a múlttal a jövendő.
Így fogjunk kezet mi is saját valónk elmúlt énjével, s az új esztendő első napján
vessünk számot az elvégzett és a még ránk váró feladatokról.

Ne fogadjunk meg semmit, ne fogadkozzunk, csak tegyük a dolgunk bölcsességgel,
emberséggel. Mi hiányosságunk volt az óévben, azt pótoljuk be, mi büszkeségünk
volt, annak szellemében folytassuk cselekedeteinket.

Van okunk büszkeségre, mindnyájunknak. Bár hatalmas veszteségek, családi
tragédiák árán, de mégis, olyan, talán soha nem látott összefogást mutatott a
nemzet, mely nem kérdezett származásról, anyagi helyzetről, csak adott, mert
szükség volt rá.

Önzetlenség, bajtársiasság, szolidaritás – csupa szívet melengető gondolat jut csak
eszembe arról a nemzeti összefogásról, melyet Önök az elmúlt évben tanúsítottak.
S mind arról a munkáról, melyet megtettek, csak is a dicséret hangján szólhatok.

Csalfa lenne, ha nem ismernénk be, hogy van még teendőnk az újévben is.
Személyes és nemzeti kihívások sora tornyosul előttünk. Gazdasági és társadalmi
problémákon kell úrrá lennünk. Magyarországot és polgárait súlyos anyagi helyzetbe
sodorta a korábbi évek felelőtlen gazdálkodása. Nem is régen oly’ mélységben
jártunk, ahonnan csak önfegyelemmel, komoly akarattal van visszaút. A magyarok
2010-ben összefogtak, hogy újra megtalálják a saját útjukat. Letették voksukat az
újrakezdés mellett.

Az új esztendőtől azt remélem, hogy kinyílik az életünk. Több lesz bennünk a
bizalom, a reménykedés. Mert mindkettőnek biztos alapját érezzük. Lesz törvényi
és kormányzati erő, amely megvédi a munkahelyeket, az otthonokat, erősíti a
családokat. Bízom benne, hogy több lesz a tisztesség, a nyíltság, a becsület.

Január elsejétől, vagyis mától, fél éven át nem csak saját, de százmilliók életének
jobbítása is a mi vállunkat terheli. A sors játéka, hogy ez idő alatt újra egy
fennhatóság alá kerül minden Európában élő magyar, s ha közjogi értelemben nem
is, de szellemében, még ha fél esztendőre is, egyesülhet nemzetünk.

Éppen ezért, az Európai Uniós elnöki tisztség hatalmas lehetőség az ország és a
nemzet számára. Tekintélyt vívhatunk ki azzal, ha megmutatjuk, hogy nem csak
saját sorsunkat tudjuk kezünkbe venni, és szilárdan tartani, de, ha a szükség úgy
hozza, másokért is helyt tudunk állni.
Mindezek közben új alkotmányunk születik. Legfontosabb alapokmányunk
támaszt és biztonságot fog nyújtani mindannyiunk számára. Hiszem, hogy készülő

alkotmányunk képes lesz megfelelni a modern kor társadalmi kihívásainak, ötvözve
ezer éves államiságunk, keresztény gyökereink értékeivel, biztos zsinórmértéket
nyújt majd számunkra, melyet minden állampolgár büszkén magáénak érezhet.

Honfitársaim, magyarok a világ minden pontján!

Külföldi tapasztalataimból tudom, minden országban más az éjféli szokás, az
évkezdet szertartása.
Mi, a Himnuszt énekeljük.

Számomra ez egy megrendítő, egyben megnyugtató jele annak, hogy a
magyarok ilyenkor az összetartozást ünneplik. ez az új esztendő első pillanatait is
megszentelő hitvallás a közösség mellett; természetes, nemes kötődés, magyarázatra
nem szoruló egység.

Engedjék meg, hogy én is nemzeti imádságunk egy részletével búcsúzva kérjem a
jóisten áldását mindannyiunkra.

Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!

Boldog új esztendőt kívánok minden magyar számára!"

 

Én kérek elnézést, hogy nem tudták helyesen leírni a Himnusz(!) két(!) sorát ….. vagy legalább egy copy+paste kombót nyomni, akár a saját honlapjukról….

BÚÉK 2011, Magyarország! 

Megosztás