Októberben 10 napon belül volt szerencsém 4-4 napot Prágában és Brüsszelben eltölteni, és az ottani tömegközlekedést használni. Hát igen, ég és föld …

Az új fővárosi közgyűlés lassan neki fog állni a BKV 2011-es jegy és bérletárairól szóló döntésnek, és kíváncsian várom, hogy vajon mit fognak kezdeni a jelenlegi helyzettel.
Emelik? Nem emelik az árakat? Elkezdődik végre valami reform, vagy tovább rohasztják az egész rendszert. 

Ha van valami, ami régebbi őskövület a BKV-nál a 20 éves buszoknál (a taxisblokád 20. évfordulója kapcsán rengeteg fotót tettek ki, örömmel fedeztem fel ugyanazt a 7-es buszt az Erzsébet hídon, mint amivel reggel mentem munkába), az a lyukasztós jegyrendszer. Lyukasztani 2011-ben …
 
Ha azt olvassuk, hogy 7 milliárdért vesz a BKV GPS alapú forgalomirányító és utastájékoztató rendszert, akkor bennem felmerül a kérdés, hogy vajon a BKV-nál / BKK-nál összeírták-e a projekteket prioritás szerint, és ezen tényleg ez szerepelt az első helyen? Nagyon fontos a forgalomirányítás, meg az utastájékoztatás is, de semmi sem lehet annál fontosabb, hogy mennyit fizetünk az utazásunkért. Ha az EU ad 7 milliárdot forintot ilyen célra, akkor az 1970-ből itt maradt, múzeumba való lyukasztókészülékek cseréjére is adhatna …

Vitézy Dávid, az ex-Vekés új BKK főnök megerősítette, hogy "nem szeretnénk a budapesti jegyrendszer megújítását sok évig húzni, de elkapkodni sem. Más városok rendszereinek előnyeit, hibáit alaposan ki fogjuk elemezni, mielőtt a budapesti sajátosságokhoz illeszkedő rendszer bevezetéséről döntünk."

A Blikk úgy értesült, hogy "bankkártya vagy mobiltelefon válthatja ki a BKV papírra nyomtatott bérletszelvényeit. Az utasok nem ellenőröknek mutogatnák szelvényüket, hanem bankkártyájukat vagy mobiltelefonjukat illesztenék a metróállomásoknál lévő beléptetőkapukhoz. A buszokon, villamosokon az ellenőrök elektromos készülékkel ellenőriznék, fizetett-e az utas az utazásért."

Valószínűleg plasztikkártya lesz a bankkártya, de mindegy …

A BKV az elmúlt 5-6 évben mindig előrukkolt valami új ötlettel, volt már szó sms jegyről, mellyel 60 percig utazhattunk volna, vagy chipkártyás rendszerről. Egyikből sem lett semmi, mert nem volt több tízmilliárd forint erre a célra.

Budapest:

1 db jegy 320 forint, 1 utazásra szolgál, átszállás nélkül. 1 havibérlet 9800 forint. Zónák nincsenek, a jegy és a bérlet Budapest egész területére érvényes, nem számít, ha valaki mondjuk csak a munkahelyére vagy iskolájába menet használja. Időalapú jegy csak a metróban létezik, mivel csak ott vannak felszerelve az időpecsétes készülékek. A lyukasztók nagy része mechanikus lyukasztó. A külföldik nem értik mi ez, nem is tudják kezelni, beledugják a jegyet, és várják, hogy rányomtassa a pontos időt a készülék. Országimázs.

 

Prága:

Zónák, időalapú jegyek …

A 75 perces jegy 26 korona (290 forint), korlátlan átszállással. 30 napos bérlet 550 korona (6200 forint).

A megoldás egyszerű: minden jegykezelő a pontos időt nyomtatja a jegyre. Ennyi.

A szállodából bementünk a belvárosba egy jó knédlit enni. 4 megálló metróval és 3 megálló villamossal. Mivel gyorsan ettünk, kijött 1 db jegyből az oda-vissza utazás, vagyis 290 forintból. Budapesten ez 4 darab jegybe került volna, 1280 forintba. 290 forint vs. 1280 forint. Eszembe sem jutott bliccelni Prágában, mivel úgy éreztem, hogy abszolút korrekt árért egy korrekt szolgáltatást kapok. Budapesten pedig …

A Veke ezt írja a Facebookon:
"A VEKE a bérletjellegű (=flat rate) megoldások felé szeretné tolni a rendszert és nem a bonyolult, sok utas számára megjegyezhetetlen és kiismerhetetlen megoldások felé. Bécsben az utasok 80%-a előreváltott éves (!) bérlettel rendelkezik, ennél fogva aztán az ellenőrzés költségei is alacsonyak, a bevételek nagy része pedig már az év elején rendelkezésre áll és tervezhetővé teszi az adott pénzügyi évet. Ráadásul aki bérletes, az nem számolgat, mivel már túl van rajta, számára megnyugtató módon "ingyenes" a szolgáltatás, azaz használja is, az élete részévé válik. Csak így lehet az autókkal felvenni a versenyt. A berlini zónák megoldása frappáns és egyszerű, van A,B,C, bérlet lehet A+B vagy B+C vagy A+B+C és ennyi. Nem bonyolítják fölöslegesen az emberek életét."

Még 2009 nyarán volt erről szó itt a blogon, akkor a BKV úgy nyilatkozott, hogy "foglalkozunk az időarányos jegy bevezetésével, ám előbb meg kellene vizsgálni, ettől növekednének vagy csökkennének-e a bevételeink. Ám irdatlan pénzbe kerülne az új rendszer bevezetése, ehhez ugyanis le kellene cserélni az 5400 darab régi lyukasztót a olyanra, amely rányomtatja a jegyre az érvényesítés időpontját. A készülékeknek darabja 200 ezer forintba kerül."

5400*200 ezer forint = irgalmatlan pénz. A BKV-nál! (Mu-ha-ha!) 1 milliárd 80 millió forint.

Egész egyszerűen a sunyi, szemét BKV éveken keresztül elszabotálta a jegyreformot, hogy továbbra is lehúzhassa az utasokat a kurva magas tarifaárakkal. A tulajdonos, a Főváros meg szart azz egészre, a Demszky-Hagyó-Horváth Csaba mesterhármassal az élen.

Brüsszel:
A metróba mentünk le "jegyet" venni. A hatalmas üvegkalitkába egy fiatal lány ült, aki kedves, mosolyogva, hibátlan angolsággal segített jegyet választanom, és mivel méterekről látszott, hogy tanácstalan turista vagyok, ingyen adott egy kihajtós-színes metrótérképet és egy kisebbet, hogy a metrón ne szerencsétlenkedjek a lepedővel. Ingyen. A jegyek közül lehetett választani:
sima, időalapú jegy (1,70 euró)
5-ös gyűjtőjegy (7,30 euró)
10-es gyűjtőjegy (12,30 euró)
napijegy (4,50 euró)
3 napos jegy (9,50 euró)

Végül a napijegyet választottam 4,50-ért, vagyis 1250 forintért. A BKV napijegy 1550 forint. Ugye, gondolhatjuk, hogy a brüsszeli fizetésből hogy odabaszhat ez a 4,5 euróba, mikor egy kurva 1,5 literes ásványvíz (mentes) a boltban 1,5 euró volt. Magyarul: mintha 3 mentes ásványvíz árából vennél Budapesten napijegyet.

És jöjjön a jegy. Egy bankkártya méretű kemény papír, mágnescsíkkal a tetején. Amikor először kezeled a géppel, rányomtatja a dátumot, és a jegy másnap éjjel 2 óráig érvényes. Pofonegyszerű.

 

A helyi lakosok azonban chipkártyás bérletet vesznek, így a metrónál 2 fajta kapu van, egy jegykezelő a mágnescsíkos jegyeseknek, és a egy chipkártya olvasó, melyhez csak oda kell érinteni a chipkártyát, már nyitja is a kaput.
A havi bérlet 25 éven aluliaknak 30 euró, 25-59 év között 45 euró, 60 év felett 35 euró. Ennyi. A chipkártya természetes feltölthető otthonról, az interneten keresztül.

Brüsszelben a metróállomások nagy részén nemcsak beléptetőkapu van, hanem kiléptető kapu is. Vagyis oda kell tartani a chipkártyát, vagy be kell dugni a készülékbe a jegyet, hogy a kapu kiengedjen. A bliccelők száma értelemszerűen nulla, az ellenőrök száma nulla.

Befelé beléptetőkapu, kifele menet kiléptetőkapu:

Kilépés jegyeseknek, a zsilip. Megnyomsz egy gombot, kinyílik a külső zsilipajtó. Bemész, bezárul az ajtó. Beteszed a jegyet a kezelőbe, kidobja, kinyílik a külső ajtó, és kimész. Egyszerre 2 ember tartózkodhat a zsilipben, ha ennél többen vannak bent, nem nyílik ki a külső ajtó. Leteszteltük. Amúgy ez így húzósnak tűnik, de meglepően gyorsan ki lehet jutni, főleg, mivel az utasok 80%-nak chipkártyás bérlete volt. 

Chipkártya kiadó automata.

Összegezve: Budapesten van Európa egyik legdrágább és legelavultabb jegyrendszere (a köztünk élő szocializmus), és lehet tervezgetni, ötletelni, projektelni, csak közben telnek-múlnak a hónapok, évek, és a lyukasztók még mindig ott vannak a járműveken…

ui:
Prágában minden nap metróztam, villamosoztam. Nem láttam egyetlen egy ellenőrt sem. Sehol.
Brüsszelben egész nap metróztunk, több vonalon, és nem láttunk egyetlen egy ellenőrt sem. Sehol.

Hazaértem, felszállok a bőrönddel a piros 7-esre, a következő megállónál megáll mellettem 3 BKV-ellenőr: Jegyeket, bérleteket … 
Az anyátokat, azt …

Ja, és Brüsszelben – gondolom mérnökök százainak bevonásával – sikerült megoldaniuk, hogy LÁTOD, hogy melyik állomáson jár a szerelvény. Nem azt írja, hogy hány perce ment el.