Egyre elképesztőbb fordulatokat vet a vörösiszap-katasztrófa …

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai megállapították, hogy a vörösiszap nem mérgező. Azt írják, maga az iszap nem mérgező (gondolom csak vörös) a gond a vízzel van, mert az durván lúgos, és harmadfokú égési sérülést okoz.
Mi lesz ha a víz elpárolog, és az iszap megszárad? Ebben az esetben a finom por felszáll, belélegzik és "a lúgos kémhatású anyagokat tartalmazó por jobban irritálja a légutakat és a tüdőt." Nem tudom, hogy a Tisztelt Akadémikus urak szeretik-e, ha lúgos hatású finom por irritálja a tüdejüket, én például nem nagyon, még ha ráütik a pecsétet is, hogy nem mérgező.

A legdurvább, hogy a szobatudósok szintén azt ajánlják, amit Bakonyi úr, hogy csapassák le a vörös cuccot slaggal.

Nos, Tisztelt Akadémikus Urak, menjenek oda a helyszínre, és demonstrálják Nekünk, hogyan is csapatnak a profik.

Kezdjék mondjuk itt:

Ez egy takaros fürdőszoba volt, kád, csap, mosógép …

Azt hittem nincs durvább az árvíznél …. nos tévedtem, mert ez az.

Az 1 millió köbméter vörösiszap (a teljes havi vízfogyasztásunk 4 köbméter)  2 méter magasan és 1 km széles sávban vonult le, mint egy vörös cunami.

Az AP videója:

Sky News:

(Még több videó erre)

Ezt a vörös anyagot az életben nem slagozzák le.

Akadémia: "A vörösiszap nagy részét a tárgyakról és a házak faláról nagy nyomású vízzel le lehet mosni. Miután az épületek vakolata és belső festése is legtöbb esetben lúgos anyagokat tartalmaz, ezeket a vörösiszap nem károsítja. Savas anyagokkal viszont a falat nem szabad lemosni, mert kárt tesz falban és a vakolatokban. A vas-oxid által okozott piros szín eltávolítása nehezebb, így a festés valószínűleg nem kerülhető el. A maradék rozsdás elszíneződés nem jelent semmilyen veszélyt. A megtisztított házakba a takarítás után nyugodtan vissza lehet költözni."

Ja, és talajcsere sem szükséges, takarítsák fel az iszapot, oszt’ szántsák fel a talajt.

Tibi nagyon örül, hogy csak szántani kell, meg csapatni slaggal. (Fotó: Origo)

Nagy méretű, nagyon durva fotók: spottr.hu, The Big Picture.

A számítások szerint több iszap folyt ki a tározóból, mint amennyi olajszennyeződés ömlött ki hónapokon keresztül a Mexikói-öbölben. 1 millió köbméter az 1 milliárd liter, és ez bizony tényleg több, mint 780 millió liter olaj.

Nem véletlenül mondták ki, hogy ez Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája.

A nyomozást közben átminősítették "halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésre".

A balesetet okozó tározót üzemeltető Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) vezetői azt mondták, nem érzik felelősnek magukat a katasztrófáért, szabályosan üzemeltették a tározót, a balesetet valószínűleg a sok eső okozta. Vagyis természeti katasztrófa.

Ha megolvad a hó a Tátrában, és megárad a Hernád, az természeti katasztrófa. Ha X. számú kazetta fala átszakad, az nem természeti katasztrófa, hanem ipari.

Én mindenesetre várom, mikor kenik az egészet az éjjeli őrre, mert nem jelentette, hogy esik az eső, vagy repedezik a gát … vagy az ügyeletesre, aki nem olvasta el az emailjét.

Csak nem gondoljuk, hogy ebben az országban letartóztatják és elítélik az ország 21. leggazdagabb emberét, amennyiben bebizonyosodik, hogy nem természeti katasztrófa történt?

A Mal Zrt. igazgatósági elnöke Tolnay Lajos (40% tulajdonrész), vagyona 23 milliárd forint. A cégvezetőnek, Bakonyi Zoltánnak (30% tulajdonrész) a vagyona 16,5 milliárd, ő a 28. leggazdagabb. A harmadik tulajdonosnak, Petrusz Bélának (30% tulajdonrész) szintén 16 milliárdos vagyon van.

Vajon a tulajdonosok a saját vagyonukkal felelnek a cégük által okozott károkért? Nem hinném …

Bakonyi bánatos képpel nyilatkozta a TV-ben, hogy 65 méter széles a tározó falának az alapzata, nem érti, hogy mi történt. Nos, azt már nem tette hozzá, hogy salakbetonból épült, és az Ajkai Erőmű salakját használták fel.  Farkas József, a Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékének tanára szerint "ha a salakot beépítették a gátba, az szörnyű dolog. Magyarországon van vagy négyezer ilyen-olyan gát, és tudtommal egyiket sem salakból építették".

A Reális Zöldek oldalán olvasható egy igen érdekes magyarázat, és a Hírszerzőn is jelent meg erről egy cikk.

Miért szakadt át a 10-es kazetta déli sarkának a felső része?

A vörös iszap elhelyezésére szolgáló 10. kazetta építése még a rendszerváltozás előtt kezdődött meg. Korábban kilenc kazetta épült, amelyekbe a timföldgyártás hulladéka a vörös iszap került elhelyezésre. A kazetták falának építéséhez az Ajkai Erőmű salakját és pernyéjét használták fel. Az ajkai szénféleségek eltüzelése révén keletkező salak/pernye kiváló kötőanyaga a salakbetonnak. Az erőmű salakjának felhasználásával készített salakbeton, jóval nagyobb terhelés elviselésére képes, mint akár a közönséges beton vagy az ajkai erőmű salakjának felhasználása nélkül tisztán kohósalak felhasználásával készülő salakbeton.

A rendszerváltás után az Ajkai Erőmű egyre kevesebb szenet fogyasztott el, a megújuló energia hordozóra részben fatüzelésére tért át, a 10. kazetta falának felsőrésze építéséhez döntő részben kohó salakot használtak fel.

A 10. kazetta falának felső része már sokkal kisebb terhelés elviselésére lett alkalmas, mint a kazetta falának alsó fele.

A szilárdságtanból ismert, hogy a legnagyobb terhelés a kazetta falának az alsó részére hat és a magasság függvényében a terhelés a kazetta belső falán lineárisan csökken.

A timföldgyártás a térségben a rendszerváltást követően megszűnt az alumínium kohók is felszámolásra kerültek.

Bauxit bányászata ugyan még folyik, de jobb minőségű bauxit Németországba kerül kiszállításra. Németországban, vízerőművekben megtermelt olcsó villany felhasználásával a timföldből alumínium készül, míg a maradék bauxitból itthon értékes az acél ötvözésére alkalmas fémek bányászata folyik, víz és lúg felhasználásával.

A fémbányászathoz felhasznált víz, és lúg – lúgos víz – a 9. és a 10. kazettában tárolt vörös iszap tetejére került, megnövelve a kazetta falának felső részén a terhelést, a terhelést tovább növelte az ez évi bő csapadék, az amúgy is gyengébb minőségű salakbetonból készült kazetta falának felső része átszakadt.

A kazetta felső részének a szakadását, tehát a katasztrófát közvetlenül az ez évben bekövetkezett bőséges csapadék váltotta ki.

 

 

Mindannyian jól emlékszünk, hogy egy szomszédos országban történt egy nagyon hasonló katasztrófa. 2000-ben azonban "csak" 100 ezer köbméter ciános víz ömlött ki, Magyarország 29 milliárd forintnyi kártérítést követelt a bányavállalattól, de mivel a céget felszámolták, egy forintot sem kaptunk (egy román képviselő máris azt követeli, hogy Magyarország térítse majd meg a Romániának okozandó károkat).

2005-ben körbefotózták a tározót, és látható a képeken, hogy szivárog a vörös lé, és hogy meg van repedve a gát. Fotógaléria.