Az  Elk*rtuk nem az első propagandafilm, ami Gyurcsány Ferencnek és az öszödi beszédnek állít emléket. Dézsy Zoltán 2013-ban, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával forgatta az Elment az öszöd című alkotást, ami nagyon kevés embert mozgatott meg, és az imdb-n a rekordalacsony 1,2-es osztályzatot érte csak el.

A 24.hu írta meg elsőként, hogy a 2021. október 21-én a mozikba kerülő Elk*rtuk című filmet Kálomista Gábor kormányközeli producer cége gyártja 800 millió forintból, állami támogatással. A fikciós nagyjátékfilm a 2006. őszi eseményekről és az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról szól, és az előzetes alapján szerepet kapnak benne az ezt követő zavargások is – természetesen a békés tüntetőkkel a középpontban.

A mű időzítése tökéletes, remekül illeszkedik  a Fidesz Stop Gyurcsány őrületébe. A kormány kampánya vastagon ágyazott meg neki jó előre, ezért a sikere a magyar mozikban szinte borítékolható – és nem csak a propagandamédia szerint.

Az ellenzék vezérének behazudott,  tizenkét éve megbukott kormányfő tökéletes ellenség Orbán Viktor számára, egyszer már – valódi – kétharmadba tömörül ellene az ország, és ma is harcba szólítható a Fidesz-tábor bármikor, ha Gyurcsány nevével triggerelik.  Nem is csoda hát, hogy igazából nem az Elk*rtuk a kormány és a „nemzeti filmkészítés” első próbálkozása arra, hogy az öszödi beszéd témáját a közbeszédben tartsa.

Nyolc évvel ezelőtt, 2013. május 2-án kezdték vetíteni a mozikban a Dézsy Zoltán rendezte, Elment az öszöd című kissebb költségvetésű művet, amiben Sás Péter alakította Gyurcsány Ferencet. A színész korábban már többször sikeresen parodizálta a volt miniszterelnököt, valószínűleg ezért esett rá a választás, de ezúttal kerülhetett némi homokszem a gépezetbe, mert a komolynak szánt filmben a karaktere sokkal inkább hasonlít egy folyamatosan szeren lévő pszichopatára.

A parodistán kívül Dézsyék mellékszereplőnek olyan szebb napokat látott művészeket is megnyertek, mint Fésűs Nelly, Szabó Sipos Barnabás vagy Újlaki Dénes, de a végeredmény finoman szólva sem lett minőségi sajnos. A nemzetközi filmes adatbázison, az imdb-n, a nézők szavazatai alapján jelenleg 1,2-es osztályzatnál jár a maximum 10-ből.

A premier évében az akkor még független origo így írt a filmről:

„Nem azért rossz az Elment az öszöd című film, mert kevés pénzből készült, hanem mert nincs egy épkézláb állítása sem a közelmúlt egyik legfontosabb közéleti eseményéről. Vizuális analfabetizmus keveredik belterjes utalásokkal, némafilmbe illő színészi alakításokkal. Az Elment az öszöd-nél egy tökös szélsőjobbos publicisztika is koherensebb, mert abban ugyan sokszor fogalmatlanul és ostoba módon, de a szerző pontosan elmondja, amit akar. Dézsy viszont megmarad az utalgatások szintjén, mintha a bennünk élő Aczél György tekintete fúródna a hátába. Összeesküvéselméleteket turmixol össze, hogy aztán egy teljesen zagyva filmben kínálja nekünk a rosszindulat keserű levét.”

Az 5 milliós állami támogatással készült mű főszereplője – az Elk*rtukkal ellentétben – maga Gyurcsány Ferenc, igaz a neve egyetlen egyszer sem hangzik el a 75 perces játékidő alatt, rá csak „miniszterelnökként” hivatkozik mindenki.

Gyurcsány – a film szerint – 2017-ben már előzetesben van, és a börtön falai között, egy hat négyzetméteres, két fapaddal felszerelt cellában, negyedmagával várja az ítélete kihirdetését. Cellatársai két köztörvényes bűnöző és egy becsületbajnok, de bukott újságíró, akit Szabó Sipos Barnabás alakít, rendkívül unottan. Neki az a feladata, hogy bizonyos időközönként jó lelkiismeretként emlékeztesse Gyurcsányt egy-egy rossz kormányzati döntésére és mielőtt a néző elkezdene rokonszenvezni vele, megpróbálja visszarántani karakterét a negatív oldalra.

Ugyan szó szerint ez sem hangzik el, de sejthető,  hogy 2017-ben már maga Orbán Viktor Magyarország köztársasági elnöke. Legalábbis erre utal, hogy Gyurcsány nem akar „legnagyobb politikai ellenfelétől” semmit sem kérni, ezért nem folyamodik kegyelemért. Mind emlékszünk amúgy, hogy az évtized elején erősen tartotta magát az pletyka, hogy Orbán kinevezteti magát köztársasági elnöknek, de végül aztán 2012 tavaszán Áder János került a pozícióba.

A címszereplő, maga az öszödi beszéd is előkelő figyelmet kap: összesen legalább negyed órán át játszanak be belőle unásig ismert különböző frázisokat, és, hogy a néző figyelme el ne kalandozzon, közben az operatőr az üres öszödi terem bútorait (!!) filmezi.

Hogy pozitívumot is említsünk, a rendező és író rendkívüli előrelátását tükrözi az a jelenet, amikor Gyurcsány Ferenc az ügyvédjével társalog a börtön üvegfalának két ellentétes oldalán, s az elmondja neki, hogy Brüsszelben már nagyon aggódnak Magyarország jogbiztonsága miatt és lehet, hogy újabb pénzügyi szankciókat szabnak ki az országra, mert úgy látszik nem volt elég az Európa Parlamenti szavazati jog megvonása.

Bravo!!

A védőbeszédére napokon át készülő Gyurcsányt a film végén Boban Markovics zenéjére, fekete-fehérben kísérik a bíróság elé, ahol végre elmondhatja pár mondatos, mindenféle csavart nélkülöző monológját. Szerinte természetesen ártatlan, a per koncepciós, az állam pedig elveszett. A szigorú bírónő ezek után nem tehet mást… elhalasztja az ítélethirdetést.

Gyurcsány mosolyogva megy vissza a cellájába, ahol három cellatársa izgatottan várja. Azt gondolják, hogy Feri örül az ítéletnek, de szerinte itt nem az ő szabadsága a tét, hanem maga a demokrácia. De „Kinek a demokráciája?” – teszik fel a kérdést az időközben verébként egymás mellé tömörült cellatársak, majd egy teljesen szürreális jelenetben  elkezdenek összekarolva, cirkuszi zenére jobbra-balra dölöngélni!

Mint a fentiekből is leszűrhető, az Elment az öszöd egy szörnyen rossz film lett, és ez vissza is köszönt a jegypénztáraknál. A rendező saját bevallása szerint összesen 1-2 ezer ember látta, de például az Uránia első, nyilvános vetítésén megjelent 11 ember fele haza is ment a negyvenedik perc környékén.

Ha nektek van 76 percetek és egy marék kitartásotok, a YouTube-on  teljes egészében megnézhetitek.

Címlapkép: www.facebook.com/elmentazoszod