„Riadót kell fújnom” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszédében, majd bejelentette az úgynevezett „klímavédelmi akciótervét”, ami tartalmaz már szinte kifutott kész projekteket, nagyon olcsón kivitelezhető, de jól hangzó hulladékkezelési alapintézkedéseket és olyan megaberuházásokat is, amelyekkel nagyon jól tudnak majd keresni a kormányközeli vállalkozók. De meg kellett tölteni az alibi listát valamivel, mert nem lehet tovább tagadni a klímaváltozást, és a Fidesznek meg kell mutatnia, hogy zöldebb bárkinél. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az utóbbi időben rengeteg minden elhangzott a klímaváltozás kapcsán a Fidesztől és a holdudvarától, de legfőképp tagadták és ballib hisztinek nevezték, ahol csak tudták, mivel tisztában voltak vele, hogy a kormány nem sokat tesz ellene (értsd: semmit), és ez egy nagyon jó fogás rajta az ellenzék számára.

Korábban maga Orbán Viktor is szkeptikusan kezelte a helyzetet, és kifejezetten kellemetlen volt neki a klímaváltozás elleni harc és a környezetvédelem, mert ezek akadályai voltak a hazai ipari fejlődésnek. Mindezért szépen lassan le is építette ezek bástyáit az országban: 2010-ben a kormányváltás előtt még önálló minisztériuma volt a környezetvédelemnek közel 450 dolgozóval, 2014-ben már csak nagyjából 150-en dolgoztak a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkárságán, ezután még ezt is tovább darabolták, és mára csak a környezetügyért felelős államtitkárság működik, de 2018 év végén a bürokráciacsökkentéssel ezt is teljesen lefejezték.

Mára Orbán felismerte, hogy nem lehet tovább tagadni a klímahelyzetet, mert különben ez az ellenzék állandó aduja lesz vele szemben, és ahogy erősödnek a klímaváltozás hatásai, az maga alá temethet egy következetesen, – sőt mi több -,  ostobán és makacsul tagadó kormányt. A miniszterelnök tehát igazi elvek nélküli populista módjára „riadót fújt”, és eddig nyilatkozataival szöges ellentétben most meghirdette a klímavédelmet, és erre gyorsan össze toldoztak-foldoztak neki egy akciótervet.

Előremutató, jól átgondolt programról nyilván egyáltalán nem beszélhetünk, a lista tartalmaz már olyan régóta futó projekteket, amelyekre most nagy hirtelen rátűzték a klímaváltozás lobogó zászlaját, és olyan vállalásokat is, amelyekről csak azért hazudják, hogy elveinknek való, mert az EU törvényben követeli meg a végrehajtásukat a tagországoktól klímavédelmi intézkedésként.

Nézzük tehát sorban az ígéreteket.

Kép: Fidesz / Facebook

1. Július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és megbüntetik a szennyezőket.

Ez egy minden kormány alatt előkerülő kérdés és nagyon régóta futó projekt.
Legújabb állomásaként a kormány  egy évvel ezelőtt kiírta „Az illegális hulladéklerakók felszámolása” című pályázatát, melynek komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kőkemény 240 millió forintot osztottak szét benne 94 település között, gyakorlatilag környékbeli szemétszedésre. Az egy pályázattal elnyerhető támogatás összege legalább 500.000, legfeljebb 3.000.000 forint volt, és pusztán eseti megoldást kínált a problémára. Ez az összeg a jövőben természetesen növelhető, de nyilván sokkal eredményesebb lenne a megelőzésen gondolkoznia az ország vezetőinek.

Szintén nyitott kapu, még ha egészen picike is, a környezetszennyezők büntetése, ugyanis az illegális szemétlerakás jelenleg is büntetendő szabálysértés a magyar törvények szerint. Bár a helyszíni maximum 20 ezres bírság nem lehet túl ijesztő az elkövetőknek. Arról már ne is beszéljünk, hogy a magyar rendőrségnek gyakorlatilag nulla erőforrása van ezen ügyekre, és a tettenérés is elég nehézkes, hiszen az elkövetők általában eseti jelleggel, lakóterületen kívül, elhagyatott helyeken rakják le a hulladékot.

Az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) adati szerint 2018-ban országosan mindösszesen 371 esetben regisztráltak illegális szemétlerakást, a nyomozások pedig mindössze 52%-ban jártak sikerrel.  Mindezekből a rendkívül alacsony számokból is jól látszik, hogy az ügyek el sem jutnak a rendőrségig, ezért a szabálysértés bűncselekménnyé szigorítása sem lenne túl nagy elrettentő erő az illegális lerakóknak. Ellenben a nagyobb, legális hulladéklerakó udvarok számának növelésében és az állami támogatásuk emelésében lenne ráció, mert a Humus térképe alapján ezekben bizony borzasztóan rossz a helyzet vidéken. Ezen törekvések azonban sokkal komolyabb tervezést igényelnének, és erről jelenleg egyáltalán nincs hír kormányzati oldalról.

2. Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását.

Ez egyáltalán nem a Fidesz törekvése, az Európai Unió ugyanis 2019. május 21-én hozta meg azt a törvényt, melyben betiltja az egyszer használatos műanyagokat a tagországokban, tehát nálunk is. A törvény 2021-el lép hatályba, és az alábbi műanyag termékekre fog vonatkozni az EU-ban:

• egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
• egyszer használatos tányérok,
• szívószálak,
• fülpiszkálók,
• léggömbök pálcikái, és
• oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

Az új EU-s szabályok a hulladékok újrahasznosításáról is rendelkeznek. Így a tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

Magyarországon a legtöbb hipermarket üzleteiben több mint 10 éve van lehetőség a műanyag flakonok és fémdobozok visszaváltására. Azonban látva a szemétszállítás jelenlegi helyzetét, a szelektív gyűjtésre való állampolgári hajlandóságot, és a kisebb kereskedelmi egységek hulladéktárolási kapacitását, ezen szolgáltatás kiterjesztése a kisebb településekre jelenleg lehetetlen küldetésnek tűnik. Ennek tükrében erősen kérdéses, hogy a kormány mit akar lehetővé tenni, ami már ne lenne az ma is?

Fotó: tesco.hu

3. Megvédik a folyókat a külföldről érkező hulladékoktól.

Szintén egy olyan vállalás, mely nagy részben már megvalósult, és ráadásul alig került valamibe, ezért kérdéses, hogy miért kellett rá 10 évig várni és mit kell még tenni az ügyben?

De ne legyünk rosszindulatúak, ez tényleg egy pozitív dolog – valami, amit az Orbán-kormány jól megcsinált: tudnillik 2 hete élesben is működik a Felső-Tiszán a ország első négy vízi hulladékmentesítő „berendezése”. A rém egyszerű víztisztító folyamat gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a Tisza medrét részlegesen hajókkal zárják le, és a part felé terelik a folyón érkező hulladékot, ahol munkagépekkel „kifötrik” azt.

A hatásfok meglehetősen jó, de nem 100%-os. A  berendezés az első napján, február 4-én több mint 200 köbméter, mintegy 60 tonna(!) vegyes PET- és kommunális hulladékot fogott fel, és mindaddig dolgozik a szakaszon, amíg a PET-palackkal kevert uszadékot észlelik a Felső-Tiszán.

A beruházás mindössze 1,3 milliárd forintba került, és biztos, ami biztos, már tavaly az önkormányzati választások előtt átadta Áder János köztársasági elnök és Pintér Sándor belügyminiszter.

A Felsõ-tiszai hulladék-mentesítési projektben résztvevõ úszómű a Tiszán Vásárosnaménynál 2019. szeptember 3-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

4. Szigorúan fognak fellépni a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben, előírják, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. Emellett a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését.

A vállalás első feléről nehéz bármit mondani anélkül, hogy konkrétumokat látnánk a tervezetből, reméljük nem csak a papírmentes tranzakciókról és a LED izzók kötelező bevezetéséről fog szólni a kormány nagyvállalatok felé irányuló követelése. Az azért elég sokatmondó, hogy a hazánkba költöző autógyárakat rommá támogató Orbán semmi jól csengő konkrétummal nem mert előrukkolni e témában.

A kisebb vállalkozások támogatására szánt 32 milliárd forint viszont elég konkrét, csak sajnos nem elég túl sokra. Ha napelemben számoljuk, akkor évi 6-8 millió kwh kiváltására. Ez durva becsléssel mindössze körülbelül 2500- 3000 átlagos magyar háztartás éves energiaszükségletét visszaadó napelemes rendszer kiépítésére lenne elég. A kis és középvállalkozások energiaigénye roppant változó, de egy átlagos háztartásnál mindenképpen nagyobb, így érezhető, hogy az erre fordítandó összeg is pusztán bagó, és nem mozdít túlságosan előre semmit.

Ráadásul az ilyen támogatások elbírálásánál nagyrészt a haveri cégeknek szoktak kedvezni a Fidesznél, szóval lehet, hogy Tiborc vagy Mészáros bekebelezett Balaton-parti hoteleinek napelemeit is mi fizethetjük majd.

5. Minden újszülött után tíz fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen.

Ez évi egymillió fát jelent, ami szép kerek szám, és jól is hangzik egy laikusnak, de az igazság az, hogy  megmosolyogtatóan kevés, és sehogy sem jön ki a matek, ha el akarjuk érni a környezetvédelmi vállalásainkat!

Nemrég megírtuk, hogy az elmúlt 10 évben a tizedére esett vissza az erdőtelepítések száma Magyarországon. Ez mindössze 1%-os erdőterület-növekedést jelent egy évtized alatt, most pedig célul tűztünk ki 6%-ot, egy ugyanekkora időtartamra. Teljesen komolyan vehetetlen!

Jelenleg a kihasznált, faállománnyal borított, erdősítésre kötelezett terület az ország 20,9 százalékát teszi ki, melyet 27 százalékra, azaz potom 550 ezer hektárral szeretne növelni a kormány. Ez átlagosan 55 ezer hektár (550 millió négyzetméter) új fa telepítését jelentené 2030-ig,  MINDEN ÉVBEN!

Ősszel mindössze ennek a területnek 1%-án, azaz mindössze 550 hektáron, azaz mindössze 2 millió facsemete ültetésével kezdődött meg az Agrárminisztérium Országfásítási Programja! A következő – az idei vállalás eléréséhez szükséges – kb 198 millió csemete pedig épp felkészül! Vagy nem…

6. A következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását.

Hát…legyen így, mert hazánk jelenleg kőkemény 7%-al utolsó az EU-ban, ha a megújuló energia részesedését nézzük, ráadásul 2010-óta 1%-ot sem sikerült nőni a a kategóriában, hiába volt a kormánynak akkor egy nagyszabású „Megújuló energia hasznosítási cselekvési terve” mely szerint 2020-ra  14,65%-nál fogunk tartani.

Most az az álmunk, hogy 10 év alatt 500 MW-ról 12.000 MW-ra növeljük a naperőművi kapacitásokat! Összehasonlításul, ez ötször annyi lenne, mint Paks 2 várható termelése (2400MW). Nem vicc! Minderre azért lenne szükség, mert ahogy a Nemzeti energia stratégia 2030-ig programban olvasható, a jelenlegi 31.000 helyett 200.000 háztartás energiaellátását oldanák meg napelemek segítségével,

Az RTL híradója kiszámolta, hogy a napenergia előretörése a kormány tervei között azt is jelenti, hogy a következő 10 évben 150 négyzetkilométernyi, gyakorlatilag egy Buda méretű területet lenne szükséges befedni napelemmel. Ez 2019-es árakon 2-3000 milliárd forintnyi összegbe kerülne majd. Jegyezzük meg ezt a kezdő összeget, mert a vége bármennyi lehet.

7. Támogatni fogják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. 2022-től csak elektromos buszok forgalomba állítását fogják megengedni a városi közlekedésben.

Az ígéret első fele egy már lassan 5 éve futó, de csúfosan megbukott projekt, a kormány ugyanis már 2016-ban meghirdette az elektromos autók pályázatát, melynek célja, hogy autónként akár 21%, de maximum 1,5 millió forint támogatással lendítse fel az e-autók magyarországi piacát. A 2016 és 2018 között lezajlott első ütemben a 2,3 milliárd forintos keretből mintegy 1600 autó támogatására érkezett igény az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.

Az összesen 14(!) frissítésen átesett pályázat feltételein 2018-ban lazítottak utoljára, beletoltak még 3 milliárdot, és meghosszabbították a programot forráskimerülésig, de az emberek e-autó vásárlási kedve csak nem jött meg. Még annak ellenére sem, hogy sosem pöfögött még ennyi autó a magyar utakon, mint most, és hogy 2018-ban elérték az évi 300.000 darabos új üzembe helyezést, amivel egy jó 15 éves rekord dőlt meg.

Az elektromos autók aránya egyébként egész Európában gyalázatos, mindössze átlag 0,8%. Hazánk ebben a rangsorban hátulról a negyedik helyen állt 2017-ben.

Forrás: Eurostat

Egy 2018-as szeptember 20-i kormányhatározatban  az szerepelt, hogy 2022-től a költségvetés kizárólag elektromos városi buszok beszerzéséhez járul hozzá. Az viszont nem mindegy, hogy csak a pénzről van szó, vagy adminisztratív korlátozásról. Ugyanis jelenleg még támogatással együtt is drágább az e-buszok beszerzése és üzemeltetése. Ráadásul a városi légszennyezés elleni harcban valóban jó fegyver az e-busz, de a klímaváltozás ellen meglehetősen átgondolatlan:

1. Országos szinten és a városokban is egyre több üvegházhatású gázt (ühg) bocsát ki a közlekedés, de ezen belül a buszok emissziója kerekítési hiba.
2. A biodízel által hajtott buszok kevesebb ühg-vel terhelik a légkört, mint az elektromosak, előbbieket mégsem támogatják.
3. Az e-buszok beszerzésével a kormány növeli az eleve alulfinanszírozott közösségi közlekedés működési költségeit, ami visszavetheti a használatát.
4. Elektromos busz helyett hasznosabb alternatívák is vannak: a metró, vasút, villamos és troli fejlesztése.

8. Zöld kötvény

A zöld kötvény olyan adósságpapír, aminek értékesítése révén az államok kifejezetten környezetvédelmi célú beruházásokra szerezhetnek forrást. Vagyis az állampolgár biztos lehet benne, hogy a pénze arra a célra fordítódik, amelyet az állam megígért. Ha rosszmájúak akarunk lenni, az adója mellett gyakorlatilag olcsó hitelt is ad az Orbán kormánynak, hogy arra a környezetvédelemre is költsön, amire 10 évig magasról tett.

A fentiekből is látszik, hogy a 10 éve hatalmon lévő Orbán kormánynak igazából továbbra sincs igazi hosszútávú környezetvédelmi stratégiája, sőt igazából az egész egy púp a hátára, amivel kénytelen-kelletlen együtt kell majd innentől élnie, ha nem akar szavazókat veszíteni.

De ki tudja, lehet, hogy ebből még talán valami jó is kisülhet, ha a nép hangja erősödik a témában, a populista pedig kénytelen lesz meghallani. Talán hamarosan olvashatunk majd P+R parkolók bővítéséről, dugódíjról, kerékpárvásárlási támogatásról, a bicikliutak bővítéséről, lakossági energiahatékonysági programról, a közösségi energiatermelés támogatásáról, szél- és geotermikus energia fejlesztéséről, csomagolás nélküli boltok támogatásáról, a szemétszállítás, tárolás és újrahasznosítás rendbetételéről, vagy  – nem túlárazott – vasútfejlesztésről is (ha ha ha).

Címlapkép: A negyedik globális klímasztrájkhoz kapcsolódó budapesti tüntetés résztvevői az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2019. november 29-én. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!