Előkerestük, hogy ezelőtt két ciklussal a Fidesz mégis milyen tervekkel, és milyen eszméktől megittasodva lépett – az azóta legfőbb ellenségének tartott – Brüsszel színpadára. Előtúrtuk  a párt 2009-es európa parlamenti választási programját.  Vigyázat, felkavaró tartalom!

A programot ebben az esetben igazából tehetném idézőjelbe is, mert 2009-ben, mikor ez a dokumentum készült, a Fidesz nem volt kormányon idehaza, tehát nem volt túl sok ereje törvényeket átvinni,  az EP-be pedig amúgy sem konkrét ötletekkel, hanem inkább ideológiával szokás kampányolni.

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Így is történt, és pár évvel az öszödi beszéd, a budapesti lázongások és szemkilövetések után, mikor a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag már megbukott, Orbánéknak nem volt más dolguk, mint egy igazi európai alternatívát mutatni a népnek. Látszott, hogy a Fidesz tudja mit kell tennie, és meg is lett az első kétharmada – még a régi választási törvénnyel is.

Ebből a 2009-es EP-programból pedig az látszik, hogy a Fidesz azt is pontosan tudta, hogy milyen az igazi közös Európa víziója, és melyek azok az európai értékek, amelyekre ma már folyamatosan emlékeztetik Orbán Viktort, mikor belép az EP-be.

Csak aztán valami szépen lassan eltört, és a párt totálisan meghasonlott önmagával. Hogy ennek oka a hatalmon maradási vágy, a kapzsiság, az orosz befolyás, vagy mindhárom együtt, mindenki döntse el maga. Mi most azt mutatjuk be, hogy honnan indult a Fidesz ezelőtt kilenc évvel… Kár értük, fáj nekünk.

A majdnem 300 oldalas 2009-es EP-programot az első és második Orbán kormány külügyminisztere, Martonyi János vezeti fel. Kicsit sajnálkozik az akkori belpolitikai helyzeten, majd könnyes szemmel előretekint Európába.

„A jövőkép pedig az erős Magyarország abban az erős Európában, amely számunkra a következő években nem elszalasztott lehetőségeket, hanem a felzárkózásunk kereteit jelenti. Egy olyan ország képét, amelynek népe bízik saját magában, hisz a nemzete összetartozásában. Ahol az emberek visszanyerik a bizalmukat egymásban és a kormányukban, ahol hisznek a munkában, a teljesítményben, a közösen elért sikerekben. ”

Nem tudom, hogy ebből mi jött be, de az erős Magyarország, a felzárkózás vagy a bizalom a kormányban és egymásban, tuti nem, kedves János.

[Innentől ismeretlen szerző folytatja a mondandót, de nektek úgy lesz az igazi az élmény, ha az idézeteket Orbán Viktor hangján olvassátok. Csak mondom. ]

A bevezető után fejest ugrunk a mélyvízbe, kapásból megvádolják Gyurcsány Ferencet, hogy lepaktált az oroszokkal energiaügyben, és miatta tartunk ott, hogy:

„Magyarországnak sohasem volt olyan rossz a megítélése az unióban, mint most. Brüsszel titkos viszonyt, a közös energiapolitikából való „kifarolást” sejt az Oroszországgal kötött, soha nyilvánosságra nem hozott megállapodások mögött. Egy szavahihetetlen, komolyan nem vehető, különjátszmákat folytató, legitimációs válsággal küzdő kormányzatként tekintenek Magyarország mai vezetésére. Olyan állam lettünk, amelynek nem adnak a szavára. 2002 óta az is meghatározó irányvonala a magyar kormányzati politikának, hogy minden kellemetlenségért a külső tényezőket, azon belül is előszeretettel az Európai Uniót kell hibáztatni. „

Igen, ez tényleg a 2009-es Fidesz EP-programja,
és csak most jön a java!

Azokban az időkben is volt már gondja Kínának a vízumkényszerrel Európába, de akkor még a Fidesz kikérte magának, hogy Gyurcsány fel akarja azt oldatni. Persze nem sikerült, így a Fidesz kénytelen volt máshogy megoldani a problémát, ráadásul úgy, hogy még keressen is rajta. Mint tudjuk, 2013 júniusa és 2016 júliusa között 19.885-en vettek az Orbán-kormánytól magyar letelepedési kötvényt. Többségük Kínából és Oroszországból, így ők (és családjuk) ma már szabadon mozoghat az EU területén belül, vízumkényszer nélkül. Zseniális!

„Azzal a Gyurcsány-kijelentéssel, amely szerint szorgalmazni fogjuk, hogy Brüsszel szüntesse meg a vízumkényszert Kínával szemben, szintén sikerült elképeszteni az uniós ügyekhez valamit is konyító itthoni és brüsszeli közvéleményt.”

Gazdaságunk akkor sem volt az egekben részben a válság, részben pedig a szocik elcseszett gazdaságpolitikája és enyves keze miatt, de akkor is… annyira szürreális olvasni ahogy a jelenlegi Orbán-kormány sivákolt az akkori kormányzati korrupció miatt, és igazát alátámasztandó a TI korrupciós listájára hivatkozott. Ma meg már Soros-bérencnek tartják a TI-t (is).

„A hiteltelen gazdaságpolitika együtt járt a szürke- és feketegazdaság térnyerésével, s ennek következtében megnőtt az állami korrupció mértéke is. Míg Magyarország a Transparency International 2007-es korrupciós listáján a 39. helyen szerepelt, addig 2008 őszére a 47. helyre csúszott vissza. „

Most, 8 év Fidesz-kormányzás után a 66. helyen vagyunk, és valószínűleg lesz még rosszabb is. Nyilván Gyurcsány/Soros/Brüsszel miatt. Vagy nem.

A gazdasági versenyképességről nem sivákolás, hanem egyenesen ajvékolás ment a Fidesz 2009-es EP-programjában.

„A magyar gazdaság versenyképességéről nem mi, hanem a világ állít ki lehangoló bizonyítványt. A World Economic Forum minden évben közzétett, 134 országot felvonultató listáján 2006-ban még harmincnyolcadikok voltunk, mára visszacsúsztunk a hatvannegyedik helyre; olyan államokkal vagyunk egy szinten, mint Guatemala vagy Nepál.”

Tudjátok, ez az a Világgazdasági Fórum Davosban, ahol néha Soros is felszólal, és ahol kiadnak egy versenyképességi mutatót az országokról. Azt a mutatót, amiben pont tavaly értünk el történelmi mélypontot. Lelövöm a poént: jelenleg a 69. helyen kullogunk, de 2009-ben ennél jobb helyezésért is kongatta már a vészharangot a Fidesz.

Na és mi volt a helyzet az uniós forrásokkal tíz éve?

„Az uniós források elosztására 2006-ban áttekinthetetlen és kaotikus intézményrendszert hoztak létre, mely kibújt a parlamenti ellenőrzés alól. Csak a Fidesz kitartó nyomására tették felelőssé az Országgyűlés felé az uniós pénzek fő kezelőjét, s állt fel a források felhasználásának ellenőrzésével megbízott parlamenti eseti bizottság.”

Orbán Viktor miniszterelnök és barátja, Mészáros Lőrinc. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A Fidesz már 2009-ben is fontosnak tartotta a külső határok védelmét, és Orbánék már akkor felismerték azt, hogy migrációs útvonalak mentén helyezkedünk el, mint tranzitország. A 2009-es EP-programjukban üdvözölték is a FRONTEX-et, mint segítséget a határvédelemben, és sajnálatukat fejezték ki, hogy a FRONTEX központja nem Magyarországra települt.

Most pedig ott tartunk – múlt héten megírtuk -, hogy A “bevándorláspárti” EU eurótízmilliárdokat költene a közös határőrizetre, ami ellen épp most indít kampányt az Orbán-kormány. 

„A külső határok védelme minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap. 2005-ben létrejött az Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex), amelytől a tagállamok határőrizeti szervei közötti együttműködés hatékonyságának növekedését várjuk. Sajnálatos, hogy a magyar kormány nem tudta elérni, hogy az ügynökség székhelye Magyarországon legyen. Sajátos földrajzi helyzetünkből következően e területeken komoly feladataink adódnak. Egyrészt keleti és déli határaink minden bizonnyal még jó ideig az unió külső határát jelentik, és mivel a fő migrációs útvonalak mentén helyezkedünk el, elsősorban tranzitország-szerepünk jelentős. A Fidesz támogatja a közös európai határőrizeti rendszer kiépítését és felállítását.”

„A Fidesz elsődlegesnek (ELSŐDLEGESNEK!!! – a szerk.) tartja, hogy Magyarország a majdani közös európai bevándorlási politika keretében aktív migrációs politikát folytasson, konkrét elképzelésekkel, határozott célokkal. Támogatjuk Magyarország munkaerő-szükségletének függvényében olyan migránsok hosszabb-rövidebb távú munkavállalását, illetve letelepedését, akik esetében sikeresen elősegíthető a magyar társadalomba való beilleszkedés.”

Egyébként a kormány az „Európa többre képes! – A Fidesz alapvetései az EU külpolitikájáról és védelmi politikájáról” című – szintén 2009-es – programjában is kőkeményen kiáll a bevándorlás normális kezelése mellett. Abban a dokumentumban így fogalmaztak a migrációval kapcsolatban:

„Az Unió tagállamaival együttműködve határozottan fel kívánunk lépni a migráció gyakori kísérőjelenségének, a rasszizmusnak és az idegengyűlöletnek a megjelenésével, illetve erősödésével szemben. Tudatában kell lennünk annak, hogy az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomás a következő években növekedni fog. A problémát csak szövetségeseinkkel, az Unió tagállamaival összehangoltan, komplex eszközrendszer segítségével tudjuk kezelni.”

Visszatérve a magyar emberek problémáira, Orbánék a 2009-es EP-programban akkor nagyon-nagyon sajnálták, hogy az ország harmada a létminimum alatt él, persze ezért a nagy számért a szocikat okolták. Milyen szerencse hát, hogy azóta volt nyolc válság nélküli évük ezen változtatni. De sikerült? Khmm… Létminimum alatt él az ország harmada, de az állam a leggazdagabbakat támogatja

„LEHANGOLÓ TÁRSADALMI HELYZET ITTHON
Nem véletlen, hogy az Európai Unióban a magyar emberek a legpesszimistábbak; honfitársaink közül mind többen szorulnak szociális ellátásra. 2001-ben 1,7 millió ember élt a létminimumon, 2007-ben már 3,1 millió.”

Mindezek után, mikor rátérünk az oktatásra, kitalálhatjátok, hogy a Fidesz mennyire tartotta fontos, mi több egy állam szempontjából lételemi kérdésnek azt. Nyilván nagyon! Ennek ellenére, mind emlékszünk, minden idők legrosszabb PISA-teszt eredményeire,  hogy hány és hány tanár- és/vagy diáktüntetés volt az elmúlt években, és hogy a Fidesz mennyire semmibe vette azokat. Esetenként, hogy büntették meg a tüntetésen tilosban átkelőket, vagy hogyan alázták meg a Független Diákparlament szóvivőjét, a tüntetések egyik szervezőjét a televízióban.

grafikon: index.hu

„A Fidesz számára kiemelkedően fontos az oktatás, a képzés és az ehhez szorosan kapcsolódó kutatás és innováció. A tudás, amellett, hogy közvetlen hatása van a gazdasági fejlődésre, a társadalmi beilleszkedés egyik legfontosabb eszköze is.

A közoktatás általános színvonalát mutatja, hogy az OECD 2006-os PISA tudásszint-felmérésében a magyar középiskolások mind az olvasási-szövegértési, mind a matematikai, mind pedig a természettudományos műveltség terén átlag alatti eredményt produkáltak. A Fidesz európai parlamenti képviselői számára rendkívüli fontossággal bír, hogy Magyarország polgárai lakóhelyüktől függetlenül naprakész és versenyképes tudáshoz jussanak, a magyarországi oktatási intézmények pedig újra Európa élvonalába kerüljenek. „

JÖN A MÉDIA!!! Hjaj!

„A Fidesz meggyőződése szerint a független sajtó a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a vélemények sokszínűségének biztosítása pedig a demokratikus kormányok kötelessége. Itthon a médiában uralkodó viszonyok sok szempontból nem felelnek meg a demokratikus társadalom elvárásainak. A közszolgálati rádió és televízió nem látja el megfelelően társadalmi küldetését, kínálatuk és színvonaluk a médiapiac másodrangú szereplőivé degradálja őket. A Fidesz elkötelezett a kiegyensúlyozott médiaviszonyok megteremtése iránt, melyben a kereskedelmi szolgáltatók mellett a közszolgálati adók is fontos szerepet kapnak.”

Végezetül álljon itt az egészségügy a Fidesz 2009-es EP-programjából. Az az egészségügy, amit már akkor is leszart a Fidesz, mert a 300 oldalas programból mindössze 4 oldalt szentelt az állam egyik alappillérének, és ebből 2 a megelőzésről szólt, bár a tízparancsolat akkor még nem szerepelt a módszerek között.

Hogy ez a nemtörődömség és hozzá nem értés hova vezetett, azt mindannyian látjuk, naponta mondanak fel teljes osztályok a kórházainkban, hetente halnak meg emberek a sürgősségin a létszámhiány és az alulfinanszírozottság miatt, a várható átlagéletkor pedig az egyik legalacsonyabb az unióban.

2009-ben a Fidesz a következő célkitűzéseket tudta megfogalmazni az egészségüggyel kapcsolatban az EP-programjában. Szép munka. Igazi bullshit-kalkulátoros sorok:

„A legfontosabb célkitűzéseink a népegészségügy területén:
1. Kezeljük az egészséget gazdasági értékként. Újra legyen itthon hatékony népegészségügyi politika.
2. Az orvosi-medikalizáló szemlélet helyett koncentráljunk a megelőzésre és a tudatformálásra.
3. A népegészségügy váljon horizontális prioritássá.
4. Az egészség-hatásvizsgálat módszerének alkalmazása uniós ajánlásként
5. Törekedjünk az életkörülmények és az életminőség javítására”

A TELJES PROGRAM INNEN LETÖLTHETŐ!