Tomanovics Gergely, a Best of Gyurcsány c. videó készítője őszintén leírta, miért kezdett a Fidesznek dolgozni, hogy működött belül a párt kommunikációs stábja, és miért hagyta ott az egészet 2011-ben. Egy nagyon érdekes könyv lett a végeredmény, olvassátok el mindenképp.

Gery Greyhound, vagyis Tomanovics Gergely 2006-ban készítette el a Best of Gyurcsány-videót, amely azonnal óriási siker lett. 2007-2011 között a Fidesznek dolgozott, akkor készült a „Mi Éveink” c. videó, és a Kubatov-listás oktatófilm, amit lelépése után tett közzé. 2014-ben az Átlátszónak beszélt először arról, hogyan lett a Fidesz alkalmazottja, és miért hagyta ott a kormánypártot. Az interjú idején az „Elszámolás” című videón dolgozott, ám az máig nem készült el.

Most, 2016. szeptember közepén Tomanovics egy könyvet jelentett meg. Nem papíron, csak az interneten, ingyen. A címe:

„ELMÚLTNYOLC(TÍZ)ÉV – egy leszerelt Fidesz-pártkatona őszinte vallomása”

Blogján részletesen ír arról, hogy miről is szól, és miért írta meg. Bár régóta ismerjük Geryt, nem tudtuk, hogy készül ez a könyv, és mi is benne leszünk. Köszönjük. Nem azt, hogy minket is megemlített, hanem hogy egyáltalán megírta ezt a könyvet, amit megjelenés előtt egy nappal küldött át, és mi egy nekifutásra elolvastunk.

Nagyon tanulságos történet egy fiatal srácról, aki feljön vidékről a fővárosba, egy autómosóban gürizik, közben hobbiból videókkal szórakozik, összerak egy olyat, ami milliós nézettséget generál, emiatt kap egy jólfizető állást a Fidesztől, amiben hisz. Aztán nekik dolgozva, az évek során szép lassan kiábrándul a pártból, és otthagyja őket. Közben és utána magánéleti válság, új vállalkozás, túlterheltség, befuccsolt projekt – mindezekről őszintén, és egyszerű szavakkal, mégis olvasmányosan ír a videós.

Érdemes elolvasni Gery könyvét, ilyenek vannak benne:

2006

„Menetrend szerint hajnal 5-től este 10-ig: fél óra öltözés-kávé- futásmetróhoz, fél óra szendergés, míg a város túlsó felére ér a jó öreg szovjet hernyó, 6:30-kor munkakészen a kőér utcai kézi autómosóban. A 6:30 a tízparancsolat, a szentírás, a világmindenség: a mosó ugyan 7-kor nyit, de ha nem vagy ott fél órával előtte, az mínusz 500 Forint az aznapi béredből.”

(…)

„Egy magamfajta, a munkanélküliség és az alapvetően élhetetlen kisvárosi nihil elől a Nagy Budapestre menekült huszonéves fiatal (2016-ban úgy hívnánk: gazdasági bevándorló) igazából annak is örül, hogy egyáltalán van munkája, főleg olyan, ahol még fizetnek is. 140 000 Ft feketén, zsebbe nagy pénz, sok békát megéri lenyelni érte – a hatvani évekhez képest jelentős életszínvonalbeli ugrás ez.”

(…)

„Július végéig gyűjtögettem, aztán 31-én elérkezettnek láttam az időt: elkezdtem összevágni. Augusztus elsején pont szabadnapom volt, úgyhogy fent maradtam éjjel, hogy reggelre kész legyen. És 2006. augusztus elsején reggel 7 óra környékén kész is lett az anyag, ami néhány hónap alatt mindent megváltoztatott.”

(…)

„Én ezt az egészet csak egy olyasmi poénnak szántam, mint a Szalacsi meg a Meteorológus Mihály. Egy esős napon a mosóban jó lesz röhögni a buta szocikon, akik az emeszpére szavaztak, mert itt laknak közel, és azé’ – ennél komolyabb célom nem volt az első Best of Gyurcsánnyal, ezért is lett olyan, amilyen.”

2007

„február utolsó péntekjén váratlanul írt M az iwiwen, hogy március elsejével kezdhetek, ami a következő csütörtöki nap, de ha gondolom, már hétfőtől benézhetek megismerni a csapatot”

(…)

„megpróbálni felfogni, hogy az a metrószerelvény most szépen becsukja az ajtót, és nélkülem robog tovább Kőbánya felé, én meg a felszínen folytatom tovább az utat a Margit híd pesti hídfőjénél levő “fehér ház”-nak becézett Képviselői Irodaházba. Odaérve kicsit úgy éreztem magam, mint az első nap az iskolában (ahol a többiek már a második-harmadik-sokadik osztályt járják) és kicsit meg is voltam szeppenve, nehéz volt az elején.”

2008

„[Orbán Viktor – a szerk.] Érdeklődve nézte, min ügyködöm épp: a vizitdíj-tandíj elleni népszavazásra készülő “Best of Nem lesz fizetős” című új Best of Gyurcsány epizódon ügyködtem, meg is mutattam belőle egy részt, majd megveregette a vállam. “Kiváló munka, csak így tovább” – mondta, és én ott abban a pillanatban alig tudtam szóhoz jutni, addigi karrierem fénypontja volt ez a nap.”

2009

„A Fidesz a legfontosabb dolognak természetesen a mozgósítást tartotta, és a pozitív pécsi tapasztalatok alapján szervezte a gépezetet – ehhez kellett az a bizonyos “kubatov listás videó”-ként elhíresült anyag. Péccsel kapcsolatban nekem sok egyéb dolgom volt, ezért is nem írtam eddig róla, csak ezen anyag vágását bízták rám, ezt a történetet pedig már mindenki ismeri.

Talán csak egyetlen kérdés maradt nyitott, amit néha még ma is megkapok, így röviden utoljára arról, mit gondoltam az egész módszerről az adott helyzetben, miért nem raktam ki hamarabb a videót, ha közelről láttam a disznóságot. Egyrészt komolyan hittem benne, hogy a Fidesz mindent másként és jobban fog csinálni, a választás megnyeréséért ezért minden eszközt be kell vetni. Másrészt meg voltam győződve róla (lehetett is olvasni ilyen híreket korábban) hogy a szocik pontosan ugyanezt csinálják Ron Werber izraeli kampányguru vezetésével, és kár lenne emiatt elbukni a kétharmadhoz segítő néhány mandátumot.”

2010

„2010. nyarán még szerencsés, kivételezett helyzetben éreztem magam, amikor a KIM Kossuth téri épületének tetején, a Dunára néző cigizősteraszról körbenéztem, és elgondolkodtam rajta, honnan is jutottam odáig”

(…)

májustól kb októberig egy vasat sem kaptunk, mert a belső  bürokrácián valamiért ennyi ideig tartott átnyomni minket, átmenetileg akkor is csak (kényszer)vállalkozói szerződéssel – így állhatott elő az az állapot, amiről az Index is írt 2010 őszén: “milliókat kaszált a Greyhound, Tomanovics Gergely cége a minisztériumi megbízásokkal” – holott ezek a színlelt szerződések az elmúlt 5 hónap (május – október) elmaradt munkabérének rendezését takarták.”

2011

„egyre több olyan intézkedés volt, amit ha a szocik csinálnak, akkor országos népharag tör ki. Az első ilyen nagyobb port kavaró lépés volt a nagy magánnyugdíj-lenyúlás, amit már én is nehezen tudtam volna megmagyarázni, és ha valaki kérdezte róla a véleményemet, inkább lapítottam”

(…)

„ha arra gondoltam, hogy néhány kényszerből lemondott hétvégi program, vagy az autómosó közül kell választanom (hiszen ez a két választásom volt 2011-ben) akkor nyilván tűrök. Az azért felmerült bennem, ha egy minisztérium a saját működését ilyen balfasz módon szervezi, akkor hogyan akarnak elboldogulni egy egész ország irányításával…”

(…)

„[Hollik Istvánnal – a szerk.] teljesen másképp gondolkodtunk az online audiovizuális tartalomgyártásról. Lehet ugyanis az államadósságról és az adósságcsökkentés fontosságáról fasza szemléltető videót csinálni, csak ahhoz először is az kéne, hogy tényleg csökkenjen az államadósság”

(…)

„komolyan kezdtem megkérdőjelezni a fideszes döntéshozók elmeállapotának épségét. Közben ráadásul átéltem az első fideszes mutyit, melyet még kettő követett szűk néhány hónap leforgása alatt.”

(…)

„2011 nyarán leépítés kezdődött a minisztériumokban, valószínűleg azért, hogy eltereljék a figyelmet az alapvetően nem túl fényes kormányzati eredményekről. Ez a leépítés azt jelentette, hogy tőlünk nagyjából mindenkit kirúgtak “közös megegyezéssel” (muhaha) és nem is tudom, maradt-e bárki az online szerkesztőségben – hogy a kormany.hu és a média-archívum működése nem állt le emiatt egyik napról a másikra, az kizárólag annak köszönhető, hogy másnap mindannyiunkat felvettek újra, csak épp nem a minisztériumba, hanem különféle, a KIM-hez lazán kapcsolódó háttérintézményekbe. A közvélemény felé lehetett büszkén mutogatni, hogy micsoda takarékos kormány ez, hiszen bármikor megválnak akármennyi dolgozótól, de az igazság az, hogy ugyanúgy maradtunk a helyünkön (még jó: megbénult volna a kormányzati kommunikáció, ha ténylegesen annyi embert távolítanak el, amennyiről szó volt – nem is értettem, ezt hogy gondolták) még csak át sem kellett menni fizikailag oda, ahol papíron dolgoztunk. Én sok kollégával együtt a Design Terminálba kerültem, és egész pályafutásom során egyetlen alkalommal jártam ott: 2012. januárjában, amikor ténylegesen is kiléptem onnan.”

(…)

„a KDNP a Nemzetpolitikai Állampolgársággal karöltve kitalálta, hogy ő mostantól “fiatalosan” akarja nyomni a bullshitjeit – a koncepció nagyjából annyi volt, hogy ami internet, azon belül Facebook és videó, az önmagában fiatalos, a tartalom mindegy. Szerintük elég, ha Semjén Zsolt kamera elé áll, mond valami faszságot, eltökölünk heteket azzal, hogy nüansznyi dolgokat javítgassunk rajta.”

(…)

„a havi nettó 261 000 Ft + cafeteria, amit mindezért kaptam – sokmindent lenyel az ember ennyi pénzért, és tekintve, hogy alternatívaként legfeljebb az autómosó jöhet szóba, tűrtem, és vártam. De közben már terveztem, hogy mi lesz utána: tudtam, hogy eljön a pillanat, amikor besokallok”

(…)

„szar, és szemenköpnéd magad, de valamiből meg kell élni. Az ellenségemnek sem kívánom ezt az érzést”

(…)

„Sajnos a harmadik mutyinál valami eltört bennem: képtelen voltam tovább csinálni. (…) Fejest ugrottam hát az ismeretlenbe, lemondtam a havi fix 261 000 Forintról abban a reményben, hogy visszakapom a gerincemet, az alkotói- és véleményszabadságomat, és azon dolgozom, hogy ez majd valahogy megtérüljön hosszútávon.”

2012

„Ezzé lett 2012 őszén az Elszámolás: már nem csak egy gyakorlóvideó, nem csak egy ígéret beteljesítése és nem csak egy ütős elem a leendő portfóliómban, hanem egy pokolgépes merénylet a szürke és unalmas kisvárosi életem ellen, amibe egyre inkább belesüllyedtem – már megint. Ez egyre több fájdalmat, frusztrációt és dühkitörést okozott, amit két dologgal próbáltam tompítani: az egyik az Elszámolásba tolt egyre több munka, a másik pedig az alkohol.”

(…)

„Amikor év végén eljöttem a KIM-ből, nem is volt eszemben, hogy ez [a Kubatov-listás videó – a szerk.] még nálam van – az év végén is egész mást kerestem, amikor a kezembe akadt. “Úristen, ez az anyag megvan? Ezt látnia kell mindenkinek” – gondoltam, és azzal a lendülettel gondolkodás nélkül ment fel a YouTube-ra, majd miután a YouTube valamiért hibát jelzett, a Vimeo-ra. Sejtettem, hogy egy kisebbfajta botrány kerekedik majd belőle, ezzel legalább letesztelhetem, hogy meddig lehet elmenni, lesz-e bármi (rám nézve negatív) következménye, hogy ezt a videót publikálom. A jó hír, hogy semmi, a rossz pedig, hogy semmi: bebizonyosodott, hogy ez egy következmények nélküli ország.”

(…)

„Ekkor már nem pusztán össze akartam foglalni a Fidesz bűneit és hazugságait, hanem mindezt úgy akartam, hogy rendesen oda is basszon: ez volt az én személyes dzsihádom a Fidesz hazug politikája ellen.”

(…)

„Sokan nem értik a motivációimat: egyik oldalon áruló vagyok, a másikon pedig még mindig ex-Fideszes, aki nem nevezheti magát függetlennek azok után, hogy pénzt kapott érte, legfeljebb ha visszaadja a pénzt, amit kapott. Könyörgöm: ha felmondasz a teszkóban, akkor is visszaadod az addig kapott fizetésed? Én egy munkát vállaltam el, és őszintén hittem benne, hogy ezzel egy jobb országért küzdök – amint nem így éreztem, fel is álltam, ezzel hatalmas áldozatot hoztam, és a legjobban én ittam meg a levét.”

2013

„az Elszámolás volt az elsődleges, 2013. novemberétől pedig a határidőpánik megjelenésével kizárólagos” (…) November-decemberben hiperűrsebességre kapcsoltam, és eszméletlen tempóban haladt a projekt, bőven úgy tűnt, hogy kész lehet az év végére. Decemberre viszont egyre komolyabban hátráltatott az, hogy milyen régóta készül”

2014

„A túlzott önbizalom azonban csúnyán visszaütött. Miután sikerült megcsinálnom olyan dolgokat, amikről korábban álmodni sem mertem (…) elszaladt velem a ló, mindenhatónak képzeltem magam, és hetekkel a végső határidő előtt olyan technikákkal kezdtem el kísérletezgetni, amik akkor még bőven meghaladták a képességeimet”

(…)

„[Vincze Ági, a Fidelitas országos alelnöke – a szerk.] Folyamatosan próbált ugyanis lebeszélni róla, először úgy, hogy az ő kedvéért tegyem meg, utána viszont (látva, hogy rendíthetetlen vagyok) egy durvább eszközhöz nyúlt: „Mit lépnék arra, ha azt mondaná: van az a pénz?” Nem, erről szó sem lehet, ha már ennyit szoptam vele, akkor végigviszem, ha beledöglök is. Viszont belementem a játékba, kíváncsi voltam, mennyi az annyi, mert az megmutatta volna, mekkora para a Fideszen belül, ha előrukkolok egy ilyen videóval.”

(…)

„Sima ügynek látszott, a március 9-i határidő tarthatónak tűnt, legfeljebb 1-2 napot csúszhat, és az április 9-i választásokig bőven marad idő felfuttatni. De amit februárban ezerszer lepróbáltam tesztanyagokkal, az élesben valahogy sehogy nem akart működni. Megmagyarázhatatlan hibajelenségek jöttek elő, napokat töltöttem olyan problémák elhárításával, amiket még csak nem is értettem, hiszen egyszer már működött.”

(…)

„Fél év után eljött a pillanat, hogy be kellett látnom: nincs tovább. A fent jelzett időpontban írtam ki a Facebook-ra, hogy mennyire sajnálom (tényleg sajnáltam: tudom, hogy rajtam kívül még sokan várták a videót) aztán összeomlottam, és a leghalványabb elképzelésem nem volt arról, mihez kezdjek – azon kívül, hogy lemegyek a boltba sörért, és úgy szétcsapom magam, mint még soha. Egyébként is nehezen viselem a kudarcot, az Elszámolás bukása pedig az addigi 33 évem legnagyobb pofáraesése volt, ráadásul egy nagyon nehéz időszak után, aminek a végét pont ettől reméltem. Rengeteg erőfeszítést tettem, és siker esetén is megéreztem volna, hogy túlhajszoltam magam – így viszont, hogy még csak nem is lett belőle semmi, teljesen magam alá zuhantam.”

(…)

„Amikor május végén az Átlátszósok felajánlották, hogy csináljunk egy videóinterjút, és közösségi segítséggel talán menni fog, egy kicsit felcsillant a szemem, de már közel nem tudtam úgy tekinteni rá, mint előtte. Több felajánlás is érkezett, komoly számítási kapacitás jött volna össze, de már képtelen voltam úgy összeszedni magam, hogy a régi lendülettel vigyem tovább. Ahhoz már túl fáradt voltam”

2015

„január első napjaiban terrortámadás történt Párizsban, és ezzel a hazai közéletben is elkezdődött a mai napig meghatározó bevándorlóellenes hangulatkeltés. Ezzel sikerült a Fidesznek úgy leírnia magát a szememben, hogy már a Gyurcsány-kormány “elmúltnyócév”-béli tevékenységét tartom a kisebbik rossznak – eddig is rezgett a léc, de itt végleg eldőlt a csata, ami nálam nagy szó.”

(…) igazság szerint nehéz lenne olyan dolgot találnom, amiben a szocik rosszabbak voltak: ugyanolyan korrupt, tolvaj, hazaáruló rablóbanda, mint a Fidesz, csak ők épp nem kisvasút- és stadionépítésekkel nyúlták le a köz és az EU pénzét, hanem metró- és autópálya-építéssel, síkságra emelt völgyhidakkal és alagutakkal.

A lopás, a korrupció és a haverok helyzetbe hozása mindkét pártot egyformán jellemzi (a Fidesznek talán annyival könnyebb, hogy a láthatáron sincs komolyan vehető ellenzéki erő, így gátlástalanabbul és többet lophat) viszont ami csak a Fidesz sajátja: a KDNP-féle vallásos agyhalál hatalomba emelése, ami 2015-től kezdett látványosan kiütközni.”

(…)

„Egyet biztosan tudok: a plakátok és a néphergelés nem fogja megoldani a menekültkérdést, legfeljebb a Fidesznek jön jól, hogy a sarki kisbolt Marika nénije jól megijed a migráncsoktól (annak ellenére, hogy sosem látott bevándorlót) és a Fideszre fog szavazni 2018-ban is, mert a Fidesz elhitette vele, hogy megvédi, bezzeg a Gyurcsány! Jól jár még vele a plakátos cég és a seggnyalonc sajtó, akik jó pénzeket kapnak azért, hogy ezt az aljas néphergelést terjesszék. Ezt a pénzt miért nem lehet odaadni a rendőrségnek, hogy szép csendben vásároljon be retinaszkennerből, ujjlenyomatolvasóból és más korszerű technikai eszközökből, amelyekkel hatékonyan lehetne regisztrálni az országba érkező menedékkérőket? Ja, mert abból nem lehetne rövid távon politikai hasznot húzni, és közben az emberek csak a korrupcióról beszélnének.”

„Érdekes, hogy egyedül a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak és a Vastagbőr civil bloggereinek jutott eszébe, hogy legalább egy kis fricskát mutassanak a kormánynak, egyúttal nekem egy kis inspirációt adjanak, hogy talán mégsem annyira reménytelen ez az ország, pontosabban annak népe. A paródiakampány két dolgot mutatott meg: egyrészt azt, hogy van tenniakarás, és van egy komoly réteg, aki akár támogatni is hajlandó ezt.”

2016

„A Fidesz azt a látszatot próbálja kelteni, hogy Brüsszel egy no-go zónákkal tarkított félelmetes, távoli, tőlünk teljesen független dolog, ahol a háttérhatalom titkos gonosztevői Merkellel és Soros Gyurival karöltve éjt nappallá téve munkálkodnak azon, hogy a szegény magyar embernek ártsanak, de majd a Fidesz jól megüzeni neki, hogy nix ugribugri, és ehhez semmi mást nem kell tenni, csak elmenni a népszavazásra.”

Tomanovics Gergely, alias Gery Greyhound teljes könyve a múltjáról és a jelenéről itt olvasható. Szánjatok rá időt, érdemes.

 

Előfizetőket keresünk
Támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!